Unghváry Ede: Sztropkó és várának története (Huszt, 1912)

Bevezetés

BEVEZETÉS. Sztropkó eredete kétségtelenül szláv. Nagyon valószínű, hogy kis orosz (de lehet tót is) becéző keresztnévi alak. „Sztropkios“ szláv „Strop* személynévé ennek szabályosan becéző alakja Sztropkó.­ Jelenthet azonban „ vágás*-t is, mert a „sztrupki“ vagy „trupki“ vágást (levágott erdőterületet) jelent.1­2 Ennélfogva Sztropkó megalapítója és névadója is bizonyára szláv lehetett. Sztropkó kiterjedt vidékén a vár keletkezésekor is még belát­hatatlan erdős bércek és sűrű bozótok terültek el. Úgy lehet, hogy Sztropkó volt az első irtott erdőterület Zem­­plén vármegye felső részének eme hegyes vidékén, mert Sztropkó környékén az erdők nagyobb mérvű irtása a XIII. század végével vette kezdetét, vagyis akkor, amidőn a hazánkba sereglett külföldi gyarmatosoknak idetelepedéséről egyetlen egy soltész-okirat sem maradt ránk. Ezeknek a soltész-okiratoknak hiányában csakis a Rozgonyi-féle Csicsvai 1363. évi Urbariumból sejtjük azt, hogy ezek letelepedése körülbelül az 1270. és 1363. közötti időkre esik, vagyis akkorra, amidőn az Ondava jobb partján elterülő, Rozgonyi-féle még teljesen lakatlan és műveletlen birtokot is megszállották a soltészek és a kenézek.­ Ezen letelepülés után már a rengeteg vadonból egymásután bontakoznak ki a szegényes házikók az irtványos helyeken, amelyek­ből aztán falvak keletkeznek. Különös figyelmet érdemel az a körülmény, hogy úgy magán Sztropkón, mint körletében, a soltész- és kenéztelepítvények közzé beékelve, a tősgyökeres magyar nemzeti életnek egykori virágzását is megállapíthatjuk. A Hunyadiak korában már meglevő „vágása“ végzetű hely­nevek : u. m. Kosárvágása, Gyapolyvágása, Kolbavágása, Sztajk- és Vojtvágása, fényes tanúbizonyságot tesznek arról a tüneményszerü történeti tényről, hogy ezeket a községeket magyar kezek létesítették. 1 Dr. Borovszky Samu m. tud. Akad. tagja, a m. történelmi társ. vár tagja. 2 Turkinyák Sándor gk. lelkész. Felvidéki Hírlap 1908. 22. sz. 3 Hidegpataky Antal dr. — Adalékok Csicsva vára történetéhez. Akk. IX. 289. 4 V. o. Dr. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza. I. 335.

Next