Unghváry Ede: Sztropkó és várának története (Huszt, 1912)
Bevezetés
BEVEZETÉS. Sztropkó eredete kétségtelenül szláv. Nagyon valószínű, hogy kis orosz (de lehet tót is) becéző keresztnévi alak. „Sztropkios“ szláv „Strop* személynévé ennek szabályosan becéző alakja Sztropkó. Jelenthet azonban „ vágás*-t is, mert a „sztrupki“ vagy „trupki“ vágást (levágott erdőterületet) jelent.12 Ennélfogva Sztropkó megalapítója és névadója is bizonyára szláv lehetett. Sztropkó kiterjedt vidékén a vár keletkezésekor is még beláthatatlan erdős bércek és sűrű bozótok terültek el. Úgy lehet, hogy Sztropkó volt az első irtott erdőterület Zemplén vármegye felső részének eme hegyes vidékén, mert Sztropkó környékén az erdők nagyobb mérvű irtása a XIII. század végével vette kezdetét, vagyis akkor, amidőn a hazánkba sereglett külföldi gyarmatosoknak idetelepedéséről egyetlen egy soltész-okirat sem maradt ránk. Ezeknek a soltész-okiratoknak hiányában csakis a Rozgonyi-féle Csicsvai 1363. évi Urbariumból sejtjük azt, hogy ezek letelepedése körülbelül az 1270. és 1363. közötti időkre esik, vagyis akkorra, amidőn az Ondava jobb partján elterülő, Rozgonyi-féle még teljesen lakatlan és műveletlen birtokot is megszállották a soltészek és a kenézek. Ezen letelepülés után már a rengeteg vadonból egymásután bontakoznak ki a szegényes házikók az irtványos helyeken, amelyekből aztán falvak keletkeznek. Különös figyelmet érdemel az a körülmény, hogy úgy magán Sztropkón, mint körletében, a soltész- és kenéztelepítvények közzé beékelve, a tősgyökeres magyar nemzeti életnek egykori virágzását is megállapíthatjuk. A Hunyadiak korában már meglevő „vágása“ végzetű helynevek : u. m. Kosárvágása, Gyapolyvágása, Kolbavágása, Sztajk- és Vojtvágása, fényes tanúbizonyságot tesznek arról a tüneményszerü történeti tényről, hogy ezeket a községeket magyar kezek létesítették. 1 Dr. Borovszky Samu m. tud. Akad. tagja, a m. történelmi társ. vár tagja. 2 Turkinyák Sándor gk. lelkész. Felvidéki Hírlap 1908. 22. sz. 3 Hidegpataky Antal dr. — Adalékok Csicsva vára történetéhez. Akk. IX. 289. 4 V. o. Dr. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza. I. 335.