Deutsch Antal: A pesti Lloyd-társulat 1853-1903 (Budapest, 1903)
1853-1903
annak történetét megírni ? De, akik így gondolkoznak, azok az ötven év előtti állapotokra alkalmazzák a mai viszonyok mértékét, amidőn az egyletek és társulatok — szükségesek, hasznosak és fölöslegesek — gombákként nőnek ki a földből anélkül, hogy azoknak keletkezését, fennmaradását, vagy eltűnését valaki különös figyelemre méltó eseménynek tekintené. Akik ma, az alkotmányos szabadság terebélyes fája árnyékában, oly jól érzik magukat, alig bírhatnak fogalommal azokról a nehézségekről, amelyekkel meg kellett küzdenie annak, aki félszázaddal ezelőtt a haza földjébe lerakni próbálta egyikét azon magszemeknek, amelyekből azután évek múlva ez a fa keletkezett. Az oly hősiesen folytatott szabadságharcz gyászos vége után sötét és borult hazánk földjére. A magyar faj színe-javából itthon alig léteztek még csekély maradványok. Ezren meg ezren néma hant alatt aludták örök álmukat, mások a fájdalomtól szétmarczangolt szívvel jártak idegen földön és ott ették a számkivetés keserű kenyerét, vagy előttük gyűlöletes egyenruhában kénytelenek voltak szolgálni oly rendszert, mely ellen hazafias érzelmük egész bátorságával és lelkesedésével küzdöttek volt. Itthon, ezen a földön, mely névleg még magyar volt, jártak ugyan magyar emberek.