Sobó Jenő: Selmeczbánya sz. kir. város társadalma, ipara és kereskedelme a XVI. század második felében (Budapest, 1910)
Tartalom
IV céhben. A szitnyai várnagy és a vihnyói parasztok csalfasága. A mészárosoknak a borjúhússal folytatott v szelmei. Mészárszékük. Húsárak. Lóhús élvezete. Állatbőrök értékesítése. A cipészekkel támadt konfliktus. A faggyúval való üzérkedés a városi mérleg feladata. Erős behozatal. Külső piacok. A faggyú kereskedésből a városra háramló haszon. A faggyúárak. Faggyúolvasztás. A faggyúkivitelt az 11.77.-iki kancelláriai rendelet betiltja. Faggyúraktárak. A mészároscéh belső élete. A céhmesterek névsora. Az ismertebb céhtagok névsora. A mészárosok társadalmi helyzete. Verdien Márton, a legkiválóbb selmeczi iparosok egyike. Sajátszerű pályafutása és végzete ...... .......... ... 80 45 Ruházati ipar. bakácsok. Fehérnemű cikkek. Végrendelkező felsorolások. Fehérneműek nagy ritkasága. Posztógyártás nem divatos Selmeczen Behozatal Morvaország felől. Divatárú üzletek. Visszaélések. Posztósok száma és neveik. Szabóipar. Céhszabályzat. Fő célja az idegenek betolakodásának gátat vetni. Céhmesterek névsora. Köznapi epizódok. A mesterek névsora. Szabóink a város legmódosabb iparosai. Ruhadarabok sokfélesége és tartóssága. Rubaneműek nyomai a végrendeletekben. A bőr beszerzése, mint a legnagyobb ellenségeskedések forrása. A XVI. sz.-ban a cipészek még maguk cserzik a bőrt. A cserzővargák érvényre jutása. Cserzőműhelyek. Céhlevelük jelentősége. A cipészek a XVII. sz. elején elveszik a bőrpiac feletti hatalmat. A cserzővarga-céhlevélben foglalt cipész-jogok illuzórikus volta. A cserzővargák állapota 1009. előtt. Irhatimárok.ívesek és zacskókészítők. Szíjgyártók. Cipészek. Céhlevelük. Céhmester választása és hatásköre. Ifjú mester. Inasévek. Legényállapot. Mesterré avatás. Remeklés. Védekezés az idegenek versenye ellen. Dolgozó személyzet és a kikészítendő anyag korlátozása. A céhlevél hiánya és veszedelmes következményei. A cipészek mostoha sorsa. Készítményeik drágulása , ennek okai. Hatósági árszabás. A cipészcéh zilált zilált pénzügyei. Sérelmek a házi vásárokon. Erkölcsi csapások. A cipészek számának apadása,társadalmi állapotuk. Céhmesterek. Szűcsök. Az 1580.-iki céhlevél és előzményei. A céh régibb, bár nem szentesített élete, az előfordult visszaélések. Az ifjú mesterek panasza az idősebbek elnyomó törekvéseivel szemben. A régi céhélet minősége. Az öreg mesterek válasza az ifjak panaszaira. Az 1580.iki céhlevél pontjai. Személyzet és árak nagyságának szabályozása. Védekezés idegen mesterekkel szemben. A szűcsök társadalmi pozíciója. A Muncz-család. Céhmesterek. Fényűzési ipar. Ötvösök. Végrendelkező leltárak. Műszerösszeírás. Ékszerajándékozások. Aranyművesek névsora 40 000 Építő és házberendező ipar. Általános rész. A fa, mint épületanyag. Az erdőállomány csökkenése. Erdővédelmi intézkedések és hatásaik. Erdővásárlások. Az 1505. erdő és 1578.iki bányarend. Szálaló vágásmód. Uralkodó fanemek. Városi erdőgazdaság. Erdőőrök. A pazarlás megszorítása. A faanyag felhasználása , fűrészmalmok hiánya. A Garam, mint nagyforgalmú vízi út. Zólyom megye erdőgazdaságának befolyása a selmeczi szükségletekre. Építőanyag ára. Fa-