Hildenstab György: Közgazdasági viszonyaink II. Rákóczi Ferencz korában - Művelődéstörténeti Értekezések 42. (Székelyudvarhely, 1910)
Első rész. Pénzügyi és birtokviszonyok - Első fejezet. A társadalmi állapotok
ELSŐ FEJEZET. Társadalmi állapotok. A társadalmi állapotok korszakunkban nem mentek keresztül fontosabb átalakuláson. Kollonics terve az alsó néposztály megnyerésére és felhasználására nem valósult meg s a nemesség és jobbágyság között fennálló viszony az egész korszakon át változatlan maradt. Némelyek, főleg idegen történetírók úgy tüntetik fel a Rákóczi-felkelést, mintha azt elsősorban a nemesség idézte volna fel a jobbágyok elnyomásával. E szerint a mozgalom szocziális és nem nemzeti jellegűnek volna tekintendő, mely elsőbben is a kiváltságos társadalmi rend ellen irányult volna. Ez e felfogás ilyen alakban nem fogadható el. Rákóczi zászlaja alatt szinte túlnyomóan az elszegényedett nemesség harcolt, a küzdelem nemzeti volta sok mindenben nyilvánvaló lett. Az említett történetírók tévedése abban áll, hogy a felkelés gazdasági mozzanatait félreismervén nem látják, hogy Rákóczi alatt nem egy elnyomatott osztály küzd a gazdasági függetlenségért, hanem egy elgyötört, koldusbotra juttatott nemzet iparkodik lerázni az őt kifosztó idegen uralmat. Mert a Rákóczi mozgalom úgy indító okaiban, mint egész sorsában gazdasági kérdéseken fordult meg és dőlt el. Látni fogjuk, hogyan sújtották le a nemzetet az egyre növekvő adóterhek, hogyan pusztította az örökös háború s fosztotta ki teljesen az itt élősködő idegen hadak zsarolása. Megengedjük, hogy ezek a terhek elsősorban a szegénységet, az alkotmányos élet keretén kívül eső népet sújtották. Nem szabad azonban felednünk, hogy a nemzetnek olyan volt a gazdasági berendezkedése, hogy a jobbágyság terhei egyszersmind a földesúr kárát is jelentették. Minden adóban elhajtott ökörrel, minden földönfutóvá lett jobbággyal a földesúr is szegényebb lett s ezt a viszo