Holbesz Aladár: A magyar hitelszervezet története (Budapest, 1939)
, majdnem kizárólag a bécsi és osztrák gazdasági érdekeket védelmezték. Magyarországnak abban az időben csupán Lengyelországgal és a Levantével voltak kisebbnagyobb gazdasági kapcsolatai. Még ez utóbbiakat is elsorvasztotta III. Károly, aki 1719-ben megalakította Bécsben a Keleti Kereskedelmi Társaságot, amely a Balkán felé való kereskedelmi forgalmat kizárólagos joggal irányította. AZ ELSŐ OSZTRÁK PÉNZINTÉZETEK Olaszországban már a XVII. század elején nagyobb számban működtek a Banco del Girok. A század közepe táján alakult egy ilyen bank a kontinensen, előbb Amsterdamban, majd Hamburgban és 1691-ben alapították a Szigetországban, Londonban a Bank of Englandot. Bécsben 1620-ban volt az első kudarcos bankalapítási kísérlet, 1686-ban a második, míg végre 1703-ban megalakult és két évig működött is az első Banco del Giro, amint Egon Scheffer »Das Bankwesen in Österreich« című művében feljegyzi, ez az intézet két évi működés után 6 millió forint adósságot hagyott hátra. Egy Abbate Norbis nevű velencei csaló alapította, félrevezetvén császárt, kancelláriát és az egész akkori osztrák gazdasági életet. A rohamosan fejlődő Bécset nem kedvetlenítette el a Banco del Giro 1705 májusában bekövetkezett összeomlása. Még ez év decemberében megalakult a Wiener Stadt Banco, amely valóban szédítő iramú fejlődésnek indult és a XVIII. század első felében a kontinens egyik legjelentősebb pénzintézete volt. 1724-ből eredő, valószínűtlenül, sőt hihetetlenül hangzó kimutatás szerint nem kevesebb, mint 90.000 ügyfele volt és 1732- ben betétállománya meghaladta az 52 millió forintot. 1710-ben megalakult Bécsben az Iniversalbankalitát, amelynek állami hitelintézeti jellege volt és amely valójában a központi állampénztár szerepét töltötte be. A fejlődő osztrák hitelszervezeti életet főleg a hivatali és katonai arisztokráciából származó férfiak irányították. A legjelentékenyebbnek Zinzendorf Lajos gróf