Milhoffer Sándor: Magyarország közgazdasága 1. (Budapest, 1904)
Előszó
Ezer év alatt a nemzet nem öregedett meg: ifjú erővel tör czélja felé, melyhez közelebb áll mint valaha. A múlt viharai alatt megmutatta életképességét, a jelen békés helyzete mellett viszont megmutatja, hogy nagyot tud produkálni, felismeri a bajokat, pótolni tudja a hiányokat, kiküszöböli a régi rosszat, hogy annak helyébe a gyakorlati élet tüzében megedzett újításokat helyezhesse. A kultúra s munka tartja fenn a hazát. A kettő egymást kiegészíti, hatásában támogatja, végeredményében viszont a nemzeti nagyság magasztos eszményéhez adja az építő köveket. Az egységes Magyarország, a nemzeti állam megerősítésén vállvetve dolgozik a magyar nép. A második évezred erőteljes alapokon, egy ezredéves múlt munkáján épül fel, s így a magyar nemzet jövőjére bizalomteljesen tekinthetünk. A múlt viszontagságai megedzették a népet: az államfentartás munkája munkához szoktatta a nemzetet. A munka, melyet eddig a küzdelem kora nyelt el, most már a hasznos tevékenység terén nyer érvényesülést. Közgazdasági életünk terén is teljes erővel igyekezik érvényesülést szerezni a nemzeti munka. * Közgazdaságunk fejlődését s jelenlegi állapotát kívánjuk e munkában bemutatni, rendszeresen tárgyalni. Az 1867-ik év előtti időt korszakokra osztva általában tesszük vizsgálódásunk tárgyává, hogy így a múlt közgazdasági életének minden nyilvánulását főbb vonásokban megismerhessük. Oly kevés adat áll a régi korból rendelkezésünkre, hogy annak vizsgálatánál nem lehet egyes közgazdasági ágakat, vagy a közgazdasági élet egyes nyilvánulásait taglalni, mert így az összefüggés, az alap a rendszeres tárgyalásra sok esetben hiányzik. Viszont az újabb korszak közgazdaságának fejlődését csak a közgazdasági élet egyes nyilvánulásainak rendszeres ismertetése tárhatja elénk, s így közgazdaságunk ama két részét, melyek közé a válaszfalat az 1867-ik év vonja, különböző alapon tesszük vizsgálódásunk tárgyává. * Az 1900-ik év végéig.