Milhoffer Sándor: Magyarország közgazdasága 2. (Budapest, 1904)
Magyarország közgazdasága 1867-től 1900-ig - I. Közgazdasági viszonyunk Ausztriához
gyengülésével a közgazdaság terén is mélyebb nyomokat hagyott az állami beavatkozás. Egyébiránt bizonyos, a következmények is megmutatták, hogy a berendezkedés nehézségeivel megszűntek azok a bajok is, melyek minden nagyobb, mélyreható állampolitikai művelettel járnak különösen oly országban, mely magára utalva egy ósdi alapot van hivatva reorganizálni. Az első harminchárom év már megmutatta, hogy egy erőteljes alapokon álló ország hatalmas gazdasági ereje bontakozott ki a százados elnyomatás bilincseinek erőszakos lerázása nyomán. Minden téren megindult a vállalkozási kedv az országban , a közgazdasági fellendülés mérve nem igen hagyott kívánni valót maga után. Az állami pénzügyek vezetése reális alapokon, a takarékosság elveinek szem előtt tartása mellett eszközöltetett, ami az általános gazdasági viszonyokra tagadhatatlanul nagyon jó hatással volt. Az 1868. év jó termése fokozta a kedvező állapotot s valóban minden téren olyan nagy volt az egészséges irányú fellendülés, oly erőteljesen nyilvánult meg a vállalkozási kedv, hogy az alkotmányát, szabadságát csak az imént visszanyert nemzet szinte feledni látszott a múltak szenvedéseit. A közelmúlt bajait egy csapásra kihevertük, s a későbben fellépő kalamitások már egy rendezett pénzügyekre támaszkodó ország bajai gyanánt jelentkeztek, melyek a rohamléptekkel haladó fejlesztési törekvést látszottak megboszélni. Hogy azonban ezek a jelenségek mélyreható nyomokat nem hagytak maguk után, hogy azokat sikerült elsimítani, rendezni, az is csak azt bizonyítja, hogy berendezkedésünk egészséges alapokon nyugodott. Közgazdaságunk alakulását az Ausztriával való egyezkedés befolyásolta az egész korszak alatt a legnagyobb mértékben. Az 1867-iki kiegyezés közgazdasági helyzetünket tisztázta s a tíz évenként megújuló egyezkedések alapján szabályozódott közgazdasági viszonyunk a következőkben is. Egyébiránt az 1867-iki kiegyezésnek vannak állandó határozmányai is, melyekre szinte rátérünk. Az 1867: 12. t.-czikk képezi tulajdonkép egész közgazdasági állapotunk sarkkövét. Hisz az összes közgazdasági ténykedéseink többé-kevésbbé Ausztriával vannak kapcsolatban; áll ez különben fokozott mértékben korszakunk elején. Ausztriához való közgazdasági viszonyunk állandó, s időnként megállapítandó ügyekre oszlik. Az állandóan szabályozott ügyekhez tartozik: 1. a közös költségekhez való hozzájárulás,