Mikó Pál: Női magyar levélstilus a 17. században (Székelyudvarhely, 1896)
így jutottam a következő fejezetek címéhez: 1. Levélcímzés kívül. 4. 1. 2. Levélcímzés belül; megszólítás, rólaszólás. 8. 1. 3. Egymásközti viszony a címzésben. 16. 1. 4. Záró sorok, aláírás. 22. 1. 5. A levelek tartalmi értéke (tárgyuk, okirat-értékük). 29. 6. Különböző levélformák. 34. 1. 7. A levelek belső értéke (világosság, szabatosság). 45. 1. 8. Idegen nyelvek hatása. . 1. 9. Egyéb nyelvészeti megjegyzések (hang-, alak-, jelentés- és mondattan). . 1. Most még csak azzal kellett tisztába jönnöm, hogy mily terjedelemben vegyem föl a tárgyat, hogy se többet, se kevesebbet ne mondjak, mint amennyi éppen elég a 17. század női levelezés módjának föltüntetésére. Ha átveszem a Deák Farkas adta címet, az sokat jelentett volna, mert magával a levelek tartalmával, az adatoknak a történelembe való illesztésével nem bajlódhatom. Minthogy nem akartam másról szólni, mint amit épen az előbb említett fejezetek címei mutatnak, — s azt is csak a nők leveleire vonatkozólag — nem lehetett máskép szabnom ki a tárgykörét, mint ahogy tevém. Ez adja magyarázatát annak is, hogy sok forrásmunkát nem említek. A Levelestár I. kötete, A nyelvtörténeti szótár. Simonyi: Magyar Nyelve, Beöthy Képes irodalomtörténete és Szépprózája , Névy Stilisztikája, a Nyelvőr néhány füzete, Tsz.2 — s ezzel bevégeztem a forrásmunkák lajstromát. Ezeket is inkább útbaigazítóknak, s nem azért használtam, hogy belőlük idézzek; idézetre ad elég anyagot a könyv maga. Ezeket előrebocsátva áttérek a könyv rövid ismertetésére. Deák Farkas, a kötet nagy érdemű közlője rövid előszavában utal arra, kik, milyen viszonyok közt élő nők írták ezeket a leveleket, s miről írtak általában. Szavait idézem: „Van szerencsém ez alkalommal a t. olvasó közönségnek 499 levelet bemutatni, melyeket a 16. és 17. század legmiveltebb magyar hölgyei írtak, még pedig 20—25 levelet kivéve mindeniket sajátkezüleg. * A levelek tárgya a társasélet sokféle viszonyaiból van merítve, amint azok a nők életkörébe vágnak.“ * Ez ugyan nem állja meg a helyét, mert igenis, jóval több van idegen kézirása, bár az aláírás eredeti is. Itt nincs terem ezt bővebben bizonyítani.