Beöthy Zsolt: Az első magyar politikai szinmü és kora (Budapest, 1876)
4 AZ ELSŐ MAGYAR POLITICAI SZÍNMŰ ÉS KORA. szomszédokat diadalmas versenyre hívja, addig amaz a századnak szomorú képét látja ott mély erkölcsi sülyedésével, áruba bocsátott telkeivel, hatalmas nyomorgatóival, uratlan uraival, kik a koldus fillérére áhítoznak, rész és jó ügyek szolgálatában egyenlő gazdagon ontott vérével, a veszni készülő kényurak fajtájának dögleletes rothadásával s egy új kor eszméinek reményteljes csiráival. Mindezt ismerjük a krónikák lapjairól is, melyek nyomán alantabb meg fogjuk kísérelni részletesebb rajzát e kor erkölcseinek; de ezeknek jellemzőbb, életteljesebb, ezer részlet által hihetőbb s közvetlensége által hathatósabb képét e rövid komédiánál nem találjuk sehol. A kor nyomorát, kétségbeesését nem csupán két ellentétes érdeknek pihenést és békét nem ismerő, szakadatlan és eldöntetlen küzdelme szülte. A nyugati országok legnagyobb részében a viaskodás csak az oltárok körül forgott, s ha belevonattak is a valláson kívül más érdekek, ezek kiinduló pontja és végső czélja mindig a lelkiismereti szabadság ügye volt. A német parasztháború egyik fő-fő vezetője, Münzer Tamás, »Gideon kardját« övezte derekára és az »Isten országát« akarta megalapítani. Másutt meg épen tisztán csak a német és svájczi reform s a római conservatismus között folyt a véres vita, melynek sorsát egyik vagy másik félnek teljes lenyűgözése, avagy egy-egy józanon megalkuvó béke eldöntötte s a szellemeket új eszmék, új törekvések foglalhatták el. Magyarországon sokkal bonyolultabb volt a kérdés, mely a XVI. század folytán számos ágból bogozódott össze annyira, hogy mindegyik csomójának teljes megoldása sokkal tovább tartott, mint Európa akármelyik államában. Itt nemcsak Protestantismus és katholicizmus, reformatio és anti-reformatió fenték egymásra fegyvereiket és készítették elő a következő század több nagy háborúját. A török hatalom fényes delelőjén , rövid évek alatt foglalta el az ország területéből mindazt, aminek visszaszerzésére évszázadok vérontásai kiválhattak. Ezenkívül két uralkodó család versengése esik e korba, melyek közül mindegyik fegyverrel és párttal követelte magának a koronát; a harcz eredménye s egyszersmind új bonyodalmak forrása, a keleti magyar állam külön alakulása lett. A fenyegetett nemzeti szabadság is oda sorakozott a küzdő érdekek közé, a Habsburgok hívei közül