Erdélyi János: A költészetről. Tanköltemény négy énekben (Budapest, 1885)
Előszó
ELŐSZÓ: Boileaunak e nagyszerű tankölteményét nem most és tőlem veszi először a magyar olvasó; az még az Erdélyi Múzeum VII. füzetében jelent meg Döbrentei fordítása szerint prózában, némi kihagyásokkal, s néhol szaporítva is. E munka Boileaunak főműve; a francziák úgy ítélnek, hogy ez alapítá meg ama nemességet és szilárdságot, mely elsőrangú íróikban tapasztalható. Becsét főkép három tekintet emeli: a vállalat nehézsége, a versek szép és az egésznek hasznos volta. Közelismerés szerint e Poetica Horáczénál kimerítőbb, rend dolgában pedig amaz vele nem is hasonlítható. Boileau ellenségei azt hozzák ugyan föl ellene, hogy ez csak fordítása Horáczénak; azonban erre még ő megfelelt maga, szépen megköszönve a dicséretet, mondván: munkámba, mely ezer száz versből áll, mintegy ötven-hatvan vétetett Horáczból; engem nem érhet nagyobb dicséret azokénál, kik azt hiszik, hogy a többit .