Balogh Arthur: A törvényhozó hatalom (Budapest, 1899)
I. Rész. A törvényhozó hatalom szervezete
.3 nemcsak szuverén akaratkijelentésekkel, illetve törvényhozással foglalkozik, így a budget-megállapítás lényegileg igazgatási tevékenység, a miniszterek (és esetleg más fő állami dignitáriusok) elleni vádemelés és ezek feletti ítélkezés, a képviselő választások törvényességének kérdésében döntés, az összeférhetlenségi esetek eldöntése, a tekintélye ellen vétők megbüntetése bírói jellegű funkczió, saját tagjai feletti fegyelem gyakorlása pedig lényegileg rendészeti funkczió. Vannak továbbá egyes ténykedések, melyek lényegileg közigazgatási cselekmények, de mégis a törvényhozás befolyása alá utaltatnak azért, mert az akarat szervének az állami szervek sorában elfoglalt nagy fontosságánál fogva tudomást kell vennie a többi szervek eljárásáról is, amennyiben ez az állami élet lényeges oldalát érinti. Ilyenek az állami szerződések kötése, állami kölcsönök felvétele, a külügyek intézése. A parlamentáris kormányzati (vagyis a végrehajtó hatalmat a parlamenti többség véleménye szerint, az általa helyeselt irányban gyakoroltató) államban a törvényhozó hatalom szervének különös befolyása van a végrehajtó hatalom gyakorlására is, mert annak vezetése feletti bírálat hozzá tartozik. De minden alkotmányos államban befolyása van a végrehajtó hatalomra annál fogva, mert annak hatásköre törvény által állapíttatik meg s a szükséges költségek rendelkezésre bocsátása hozzá tartozik, márpedig a végrehajtó hatalom eljárása költség, anyagi eszközök rendelkezésre állását feltételezi. Törvényhozó hatalomról szólunk mégis, mert az állam szuverén akaratának kifejezése, a törvények hozása e hatalomhoz tartozik s működési körének fő részét ez, a törvények hozása képezi. Az állam a társadalmi különszerűségekkel szemben az egyetemesnek lévén megvalósítója, szuverén akaratelhatározásának, a törvényhozásnak is az egyetemes érdeket, a közjót kell megvalósítania. A társadalomban az egyéni, a külön érdekek hatnak, ezek mozgatói, az állam se tudja a külön egyéni érdekeket teljesen megsemmisíteni, de czéljánál, egyetemességénél fogva mérsékli úgy, hogy azok az államban, mint az egyetemes jót legfőbb uralkodó hatalommal megvalósító közületben, szelídítve nyilatkoznak. De minden állam tulajdonképen osztályuralom, abban az értelemben, hogy az egyetemes jót czélozza ugyan eléretni, nem valamely külön rendi érdeket, de ezen egyetemes jót az 1.