Balogh Arthur: A törvényhozó hatalom (Budapest, 1899)

I. Rész. A törvényhozó hatalom szervezete

.3 nemcsak szuverén akaratkijelentésekkel, illetve törvényhozással foglalkozik, így a budget-megállapítás lényegileg igazgatási tevékeny­ség, a miniszterek (és esetleg más fő állami dignitáriusok) elleni vádemelés és ezek feletti ítélkezés, a képviselő választások törvényességének kérdésében­ döntés, az összeférhetlenségi esetek eldöntése, a tekintélye ellen vétők megbüntetése bírói jellegű funkczió, saját tagjai feletti fegyelem gyakorlása pedig lényegileg rendészeti funkczió. Vannak továbbá egyes ténykedések, melyek lényegileg közigazgatási cselekmények, de mégis a törvényhozás befolyása alá utaltatnak azért, mert az akarat szervének az állami szervek sorában elfoglalt nagy fontosságánál fogva tudomást kell vennie a többi szervek eljárásáról is, amennyiben ez az állami élet lénye­ges oldalát érinti. Ilyenek az állami szerződések kötése, állami kölcsönök felvétele, a külügyek intézése. A parlamentáris kormányzati­ (vagyis a végrehajtó hatal­mat a parlamenti többség véleménye szerint, az általa helyeselt irányban gyakoroltató) államban a törvényhozó hatalom szer­vének különös befolyása van a végrehajtó hatalom gyakorlására is, mert annak vezetése feletti bírálat hozzá tartozik. De minden alkotmányos államban befolyása van a végrehajtó hatalomra annál fogva, mert annak hatásköre törvény által állapíttatik meg s a szükséges költségek rendelkezésre bocsátása hozzá tar­tozik, már­pedig a végrehajtó hatalom eljárása költség, anyagi eszközök rendelkezésre állását feltételezi. Törvényhozó hata­lomról szólunk mégis, mert az állam szuverén akaratának kifeje­zése, a törvények hozása e hatalomhoz tartozik s működési köré­nek fő részét ez, a törvények hozása képezi. Az állam a társadalmi különszerűségekkel szemben az egyetemesnek lévén megvalósítója, szuverén akaratelhatározásá­nak, a törvényhozásnak is az egyetemes érdeket, a közjót kell megvalósítania. A társadalomban az egyéni, a külön érdekek hatnak, ezek mozgatói, az állam se tudja a külön egyéni érdekeket teljesen megsemmisíteni, de czéljánál, egyetemességénél fogva mérsékli úgy, hogy azok az államban, mint az egyetemes jót legfőbb uralkodó hatalommal megvalósító közületben, szelídítve nyilat­koznak. De minden állam tulajdonképen osztályuralom, abban az értelemben, hogy az egyetemes jót czélozza ugyan eléretni, nem valamely külön rendi érdeket, de ezen egyetemes jót az 1.

Next