Wlassics Gyula: A tettesség és részesség tana (Budapest, 1893)

Tartalommutató

II. Bar (69. 1.) — III. Dangenbeck (73. 1.) — IV. Hälschner (74. 1.) — V. Berner (74. 1.) — VI. Buri és John (79. 1.) — Kibontakozás a szövetségeim életből (81. 1.) E) A bűnbanda .................................................................................... 84 A »bűnbanda« fogalma. Kostain, Beuerbach, Heffter, Bemer banda-elmélete (86.1.) Törvényhozások (91. 1.) Összegezés (94. 1.­ ÖTÖDIK FEJEZET. Főbb adatok a részesség általános történetéből. A) A római jog ................................................................................ 95 I. A források méltatása. — II. A római jog intézkedései a részesség tárgyában. Langenbeck (98. 1.) — III. Műkifejezések (100. 1.) — IV. A részesek büntetése (107. 1.) B) A canonjog ..................................................................................... In" Az alanyi elem az előtérben. A tárgyi elem szerepe. A bűn­részes büntetése. C) A germán jog ................................................................................ Ili A tárgyi elem uralkodása. Régi germán lexek. A Gefolg­schaft. (113. 1.) A részesek büntetése. Műnyelv (117. 1.) D) Az olasz praktikusok .................................................................... Ily A római és canonjog befolyása. Gaudius. Vitalinus. Bossius. Menochius. Barmnacius s az egyenlő büntetés hívei (Clarus, Tiber Decianus). E) Német tartományok ..............................­. ................................... 1­­X­­­I. Schwarzenberg, Bambergensis, Carolina (121. 1.) — II. A­­ XVI. század irodalma. Szász constitutiók (124. 1.) Carprovo (126.1.) — III. A XVII. század irodalma. Matthäus, Puffendorf és Kresz (128. 1.) — IV. A XVIII. század irodalma. Böhmer (130. 1.) — V. A részesség felosztásai. (Sti­bel (132. 1.) - VI. Beuerbach és követői (133. 1.) E) A francia és angol jog ................................................................ 133 Régi ordonnance-ok, törvények. A Code (134. 1.) Az angolok megkülönböztetései a részesség terén. Common law (135. 1.) G) Jogtörténeti adatok hazai jogunkból ....................................... 136 I. Corpus juris hung. Bautoratus (136. 1.) — II. Huszty és Bodó (140. 1.) — III. Vuchetich (142. 1.) A részesek bün­­tetendősége a régi jogban (145. 1.) — IV. Szlemenics (148. 1.) — V. A régebbi judikatura álláspontja (150. 1.) — VI. Régibb hazai bűnt. javaslatok (150. 1.) Az 1791-i, (151. 1.) az 1827-i (153. 1.) és az 1843-i javaslat (154. 1.) — VII. A büntető­jogtan fellendülése. Pauler Tivadar (159. 1.) A magyar bün­tetőtörvény javaslatának megokolása (160. 1.) HATODIK FEJEZET. A részesség fajai..................................................................................... 162 A részesség osztályozásának módjai (1­62. 1.) — I. Áttekintés a rendszerek felett. Erkölcsi és anyagi részesség­. Carmignani (164. 1.) Chauveau és Hélie (166. 1.) Rossi (167. 1.) Garraud (168. 1.) Haus (169. 1.) — II. Carrara (171. 1.) — III. A német büntetőjogászok (175. 1.)

Next