Jeszenszky Béla: A társországok közjogi viszony a Magyar Államhoz (Budapest, 1889)
Tájékoztatásul
TÁJÉKOZTATÁSUL. spines a magyar államtannak oly fejezete, mely a horváti kérdésnél több vitatás tárgyát képezte volna, mégis a jelen közjogi monográfia sok tekintetben töretlen csapáson indul. Nagyszámú irodalmi termék jelent meg e tárgyról, de azok vagy pusztán vitairatok, pl. a horvát Kvaternik és Skerletz, a magyar Horváth és Pesty munkái, vagy a kérdésnek csak kisebb-nagyobb részletét ölelik fel, mint Korbulynak s Hampelnek a báni méltóságról írt művei s számtalan apró értekezés. Az egyetlen kimerítő munka a Palugyaié, azonban ez is inkább csak összegezi, semmint rendszeres egészszé foglalja össze az 1861-ig ismeretes adatokat s inkább a társországok politikai és jogtörténetét, semmint közjogi helyzetük természetét törekszik megvilágítani. Mindehhez járul, miszerint a múltra nézve Kukuljevics, Wenzel, Tkalcic, Racki, Pesty, Thallóczy, Gelich stb. legújabban annyi okirati emléknek tanulságát tették hozzáférhetővé, hogy a régebben alkotott képnek jelentékenyen változnia kellett, — a jelenre nézve pedig az 1868-iki 30. czikk s az annak alapján alkotott törvények a régitől sokban eltérően állapították meg a drávántúli királyságok helyzetét.