Pauer Imre: A jogakadémiák kérdéséhez (Pozsony, 1879)
I. Tájékoztatás
Sine ira et studio. I. Aki Magyarország kulturális állapotait, különösen tanügyi nyomorúságait, s azokat a különféle, felekezeti és nem-felekezeti intrigyákat és akadályokat, melyek nálunk minden jóravaló gyökeres reform útjában állanak, s a legszebb törekvéseket is vagy megsemmisítik vagy paralysálják, elfogulatlan bírálat alá veszi, kénytelen velem beismerni, hogy azon kalamitások között, melyek a két utolsó évtizedben ez országot érték, koránsem a Tisza Kálmán magyar miniszterelnöksége, vagy Bosznia occupatiója a legnagyobb szerencsétlenség; s nem is ezek ama tényezők, melyek Magyarország önállóságát és életét végveszéllyel fenyegetik, mint nem egy nagyralátó politikus oly fennen hirdeti, hanem a végzetes baj — melylyel mégis oly keveset törődünk — abban az erkölcsi korruptióban és szellemi lethargiában rejlik, mely az ifjabb nemzedék nagy részénél napról napra ijesztőbb alakban lép fel, s ha még továbbra is szabadon tenyészhetik, maholnap a szellemi proletariátus amaz uralmát fogja létesíteni, mely aligha lesz kisebb csapás hazánk életére, mint azok az anyagi és politikai bajok, melyekért politikusaink annyit kiabálnak ■— ezen kulturális bajok megszüntethetésének rovására.