Nagy Zoltán: Végrehajtási eljárás (Budapest, 1899)

Általános rész

ÁLTALÁNOS RÉSZ. A végrehajtási törvény hatálya horvát- és A Szlavonország kivételével egész Magyaror­szágra kiterjed. A végrehajtási jog azt jelenti, hogy a nyertes fél — a végrehajtó — a marasztalt felet — a végrehajtást szenvedőt — bizonyos vagyoni értékkel bíró kötelezettség teljesíté­sére, valaminek abbanhagyására vagy tűré­sére kényszereszközök alkalmazásával rábír­hat. Ezen jogosítvány magába foglalja úgy a kielégítésre , valamint valamely követelésre, bizonyos dolog vagy jog fölötti rendelkezés elvonását c­élzó biztosításra vonatkozó bírói intézkedéseket. Ezen megkülönböztetés és elvek szerint kielégítési végrehajtásról és a biztosítási intézkedések két neméről: a bizto­sítási végrehajtásról és zárlatról szólunk. A végrehajtási jogosítvány alapját bírói ítéletek (peres eljárásban), egyezségek (bíróság, közjegyző vagy választott bíróság előtt), osz­tály­levelek (házközösség megszüntetésénél) és a törvény által végrehajthatónak kimon­dott közokiratok (köztük a képviselőháznak saját hatáskörében hozott s panaszszal megtá­madott választások költségei megfizetésében marasztaló határozatai) képezik — mindazon-

Next