Doleschall Alfréd: Magyar Jogászegyleti értekezések 66. (7. kötet, 5. füzet) - A házasságon kivül született gyermekek jogi állása (Budapest, 1891)
ELŐSZÓ. Rendszeres magánjogi törvénykönyv hiányának kikerülhetlen következménye a jogszolgáltatásnak ingadozása ha nem éppen bizonytalansága. Hazai jogszolgáltatásunk határozatlansága némileg enyhíttetik ugyan a magyar királyi Curiának döntvényalkotási joga által, de ezen törvényt pótló határozathozatali jogosultság koránt sem helyettesíti a magánjogi códexet, nem csak azért, mert a legfőbb bíróság nem ismerheti feladatának minden a tételes törvények hiánya folytán nyílt jogi kérdésnek megoldását megkísérteni a minthogy feladatához de jogköréhez sem tartozik a tételes jogforrásnak pótlása, csupán a vitás kérdéseknek tételes jogalapon való eligazítása — másfelől pedig a kir. Curiának döntvényei hitem szerint csupán ezen bírói testület határozatainak hozatalánál irányadók a nélkül, hogy az alsóbb bíróságokat meggyőződésüknek szabad nyilvánításában megkötnék, mert ellenkező feltételezés mellett a kir. Curia törvényhozási teendőket teljesítene, mi az alkotmányosság rendszerének alapelveivel ellenkezik. Azon magánjogi kérdések közül, melyek az emberiségnek dicséretére szolgáló humanistikus irányú mozgalmak folytán mindenütt felszínre hozattak és a hamisítatlan szabadelvűség követelményeinek megfelelő megoldást sürgetnek, kitűnő helyet foglal a természeti gyermekek jogállásának kérdése, és természetes, hogy megalkotandó magánjogi törvénykönyvünk sem térhet ki a kérdésnek szabályozása elől. Nehezíti a helyzetet azon körülmény, hogy a szokásjog útján jogforrás erejére emelt 1*157