Ferdinandy Gejza: A királyi méltóság és hatalom Magyarországon (Budapest, 1895)
foglal el a magyar király a magyar államban és hogy minő államjogi viszonyban van a magyar király a magyar nemzettel szemben. Itt azonban nem mellőzhetem az állam mivolta felől keletkezett elméletek fejtegetését, ami jelen munkám bevezető részét kissé hosszadalmassá tette, minélfogva talán nincsen kellő arányban és elég szoros fogalmi összeköttetésben annak többi részével, melyek a főkérdésre vonatkoznak. Azt hiszem azonban, hogy az olvasó ezen szerkezeti hibát meg fogja nekem bocsátani, ha magát a főkérdést sikerülene kellőképen kifejtenem. A főkérdést öt részben tárgyalom, melyek közül a harmadik rész, a koronázás intézménye, nem egyéb, mint „A koronázás és közjogi jelentősége“ czímű értekezésem, amelyet jelen művembe kevés változtatással csak beleillesztettem. Ami a tárgyalás módját illeti, nem mellőzhetem a történelmi vonatkozásokat s a történelmi fejlődés előadását. Minthogy azonban nem az a célom, hogy alkotmánytörténelmet írjak, hanem az, hogy történelmi alkotmányunk szellemét kifejtsem, a fősúlyt nem erre, hanem az általános alkotmányi elvek fejtegetésére helyeztem. A részletkérdésekbe, casuisticába nem bocsátkozhattam, hiszen ezen munkám már így is oly terjedelmet öltött, hogy a kiadóval kötött előzetes szerződésre való tekintettel azt nagyobb terjedelművé koránt sem tehettem. Igaz, hogy ezen akként segíthettem volna, hogy mindenütt a lehető legnagyobb tömörséggel fejezzem ki magamat, de tudom, hogy a szófukarság legtöbbször az előadás folyékonyságának és világosságának rovására megyen. Ez alkalommal el nem mulaszthatom, hogy köszönetemet ne fejezzem ki Killián Frigyes úrnak, művem kiadójának, akinek vállalkozása nélkül könyvem kiadása sok nehézségbe ütközött volna. E könyvem megírásában nem az újat mondási viszketeg, korunk íróinak fő hibája, hanem az igazság keresése és föltüntetése, a specificus magyar felfogásnak érvényesítése és terjesztése vezérelt; ennélfogva nem új fölfedezések, hanem a helyesnek tartott régi felfogásnak új szempontból való föltüntetése képezte törekvésemet, amelynek ha sikerrel meg