Vázsonyi Vilmos: A királyi placetum a Magyar Alkotmányban (Budapest, 1893)
Előszó
intézmény, hanem inkább a nemzeti egyházat akarja védeni a pápaság beavatkozásaitól. Olyan létei, melyet régibb egyházi állású írók is valónak ismertek. Nagy gondot fordítok azon újabb időben buzgón terjesztett tan csatolására, hogy a placetumot nálunk II. József alapította. Tőrdénési lényekkel, történeti analógiával és a közjogi írók véleményével támogatom álláspontomat és felderítem, hogy a magyar és az osztrák placetum eredete, terjedelme és fejlődése egészen eltérő. Részletesen ismertetem az1843/44. évi országgyűlés vitáját a placetumról; nemcsak azért, mert e vita megtanít a helyes alkotmányjogi felfogásra, hanem azért is, mert általa kiderül az az érdekes tény, hogy CS’S előtt a magyar egyháznagyok a placetum ellen kifogást nem emeltek. Hasonló részletességgel csoportosítom az újabb kor adatait. Elmondom, milyen magatartást, követést a magyar klérus 1848/49-ben, mint szüntette meg az abszolut malom a placetum gyakorlását, mint nyitotta fel az alkotmányos korszak, milyen állásponton volt e kérdésben a katholikus kongresszus és az országgyűlés és okmányszerűen tárgyalom a székesfehérvári és az 1873. évi rozsnyói esetet. Dolgozatom legterjedelmesebb fejezetét a sanctió kérdésének szentelem. Érvekkel támogatott nézetem szerint a placetum joga teljesen szabályozva van és csak a sanchió kérdése az, ahol kételyek merülhetnek fel. Csak természetes tehát, hogy a sanctió kérdését fejtegetem legbehatóbban. A placetum büntetőjogi és fegyelmi sanctióját kutatva e mellett azon általános jellegű törvényeket is részletesen ismertetem, melyek a vallási törvények megsértését büntetéssel sújtják. Ezek az 1507. VIli. l.-cz., melyre még 1873-ban is hivatkoztak a képviselőházban és az egészen elfelejtett, de rendkívül érdekes 1047. XIV. t.-cz, mely egyenesen a vallási béke megőrzését czélozza és a megyéket jelöli ki a vallási törvények őrének Munkámban az 1647: XIV. l.-cz. monográfiáját találja az olvasó. Egész részletességgel mondom el, mint alkalmazták a megyék 1841/43 közt e törvényt a vegyes házassági conflictusban; megismertetem az ilyen alapon indított pereket, ezek közt levéltári kutatások