Ferdinandy Gejza: A Magyar Alkotmányjog tankönyve (Budapest, 1911)
Bevezetés
BEVEZETÉS. 1. 8. Az állam és az alkotmány fogalma. Az ember társas lény s emberi feladatait csak társaságban képes megvalósítani. Amily adott tény az emberre a lét, éppen oly adott tény az is, hogy csak társaságban élhet. Az emberek ennélfogva mindig társasan éltek együtt, bár e társas együttélésnek formái a fejlődés különböző fokához képest különbözők voltak. Az emberi társas alakulatok valamennyiének közös vonása, hogy abban valamely szervezettség érvényesül, mely befelé az egyes emberekkel szemben uralmat képes kifejteni; kifelé, más hasonló alakulatokkal szemben pedig az által érvényesül, hogy önmagára nézve emez alakulatok uralmát többé-kevésbé kizárni képes. Ez által az ily társas alakulat öncélú lénynyé lesz úgy egyes tagjaival, mint más hozzá hasonlókkal szemben. Ily társas alakulatok, közületek keletkezhetnek egyéni uralomból. De keletkezhetnek akként is, hogy valamely nép a maga különlétének tudatára ébred, azaz nemzetté lesz és nemzeti mivoltának föntartására és továbbfejlesztésére létesít hatalmi szervezetet és fejt ki uralmat. Ha az ilyen uralmi szervezet meghatározott területen érvényesül, azt államnak nevezzük. Az állam tehát meghatározott földterületen élő emberi közűlét, melyben külső szervezet útján oly külső hatalom érvényesül, mely ezt a szervezetet, nemkülönben a hatalmi körébe eső egyéneknek önmagával szemben fennálló kötelességeit és szabadsági körét önmaga állapítja meg, czéljait önmaga tűzi ki s ezeket, valamint minden akaratát saját szervei által önmaga valósítja meg. Ha az állam nem személyes uralmon alapul, hanem egy ethnographiailag különálló nép élén keletkezett nemzeti eszmének