Kriesch János: Az állatok társadalmi viszonyairól két előadás (Budapest, 1879)
5 igazságra akadunk. Minden elemnek, minden vegyületnek megvan a maga határozott alakja, melyben kristályodik; a részek természetének tehát befolyása van az aggregátumok természetére. Ugyanez áll az élő anyag részeire és atomjaira nézve is. Az egyes atomok, melyek az állat, a növény csíráját alkotják, határozott törekvéssel bírnak úgy csoportosulni, mint azon lényben, amelytől származnak. Mindez ismét alkalmazható a társadalmi aggregátumokra ; itt is az egyedek természete határozza meg a társadalmi viszonyt, legyen ez bár csak egyszerű társas élet, vagy pedig munkafölosztás alapján valóban szervezett társadalom. Látjuk tehát, hogy a sociológiában a természettudományoknak egy újabb ága keletkezett, mely a biológiához, vagyis az élőkről szóló tudományhoz tartozik. Bármennyire érdekes és mondhatom háladatos is volna az emberek társadalmának természetrajzát és physikáját adni, mégis, a roppant tárgyhalmaz miatt s nehogy politikába is keveredjem, inkább létezek az előttem nyíló szép kényelmes országútról s követem ama szűk és kevésbbé járt ösvénykét, mely minthogy még tövisekkel is be van rakva, a szentírás szavai szerint inkább is vezet az égbe. S valóban, ha az állatok társadalmi viszonyait áttekintjük, arra a meggyőződésre jutunk, hogy alig van társadalmi viszony az embernél, mely egyszersmind az állatoknál is elő nem fordulna. Az ember 49