Medicei Pál - Rosthy Miklós: A' zsidóknak szokási, és szer-tartási (Pécs, 1783)

hitnek ajándéka, a’ végig-való meg­­maradás, nem az akaróé, sém a’ futóé, hanem a’ Könyörü­lő Istené , a ki­­ könyörül, a’ Kinn akarja, és meg­­­keményíti, a’ kit akar és senki sém jöhet a Kristushoz, hanem ha a’ menyei Atya von­­sza ötét kérjed inkább a’ nagy irgalmú Istent, hogy a vakságot Israélben valaha immár vilá­gosítsa­­ meg , és hatalmas erejével ezekből a’ kövekből,­­kő keménységű szívekből­ tamás­­­szon Ábrahámnak Fiait,hogy a’Pogányok te­lyes volttá az ISTEN Anya Szent-Egy­házába be­jő­vén , az egész Israel meg­ ismerje az igazságot,, és idözűllyön. Joan. 6. 44. Matth. 3. Comperi Judaos nefando ore ficelefta verba proferre, eó, quod ja ft ent, ö* inaniffimo per loca omnia ore dippergant, Dominum JESjtM Chri­­ftum, ficut Hominem, ad mortem vi eft’e compul­­jum. Dicite, qudfo: Cujus Hominis, qui fit per vlm occifus, Dipcipuh D rmon as ejecerunt? Nenne, qui hecc loquuntur, peccatores fiunt ? Norme perfidi ? Nonne iniqui ? S. Pionius M. fub Decio Imp. Eufeb. L, 4. Hft. Eccl. c. 15. cf Acta Sine-

Next