Horváth Mihály kisebb történelmi munkái 1. (Pest, 1868)
Előszó. De mindez nem indított volna e munkák újabb kiadására, kivált miután magam legjobban érzem, hogy van köztök egy s más, mit ma már túlhaladt a tudomány színvonala s mit ha ma írnék, magam is másként fognék írni; — mindez, ismétlem, nem indított volna e kiadásra, ha meggyőződve nem volnék, hogy az, egyes darabok bevégzettlensége mellett is, egynémi hasznára válandik történelmi irodalmunknak. Szíveskedjék olvasóm magát képzeletében a harminczas évekbe visszahelyezni s emlékezetébe idézni történelmi irodalmunk akkori állapotját. Ott fogja látni Praynak, Katonának s másoknak latinul irt izmos köteteit, melyek bár, mint úttörők, nagy becsűek, de idegen nyelvek miatt nem hatolhattak be nemzetünk minden rétegeibe. Ott látja Fesslernek, Engelnek s több másod rangúaknak németül irt munkáikat, melyekről, a fölött hogy szinte idegen nyelven jelentek meg s ennél fogva nem a mi irodalmunkat gyarapították, még azt sem lehet elmondani, hogy különben tagadhatatlan beesők mellett, mindenütt mentek volnának az idegenszerű felfogástól. Azon osztrák vagy más német írókról emlékezni sem akarok, kik vagy kicsinyes nemzetiségi versenyzésből szándékosan, vagy nemzeti intézeteink szellemét fel nem fogva, nem ismerve, tévedésből ferdítették el történelmünket. Érdelhető magyar történetírónk végre csak egy volt, a, mint költő is, V