Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1858
1858-08-01 / 31. sz.
Megjelen e lap hetenkint egyszer —vasárnap — nagy tömött íven , több fametszvénynyel. Előfizethetnik Pesten , a szerkesztőségi irodában (Zöldkert utcza 14 sz. házban) és Ráth Mór könyvkereskedésében (váczi utcza 5. sz. alatt), valamint minden cs. kir. postahivatal útján egyszerű levél által. Előfizetési ár : helyben házhoz küldéssel, vidékre postán bérmentve szállitva,egész évre 6 ft, félévre 3 forint pp 31. szám. A SZŐLŐMIVELÉS, BORKEZELÉS, PINCZEGAZDÁSZAT S BORKERESKEDÉS ÉRDEKEI ELŐMOZDÍTÁSÁRA S EMELÉSÉRE. Előfizetési felhívás. Tisztelettel kérjük vállalatunk pártolóit, hogy ezen második félévre előfizetéseiket megújítani méltóztassanak. Legyenek szívesek egyszersmind ezen lapokat körökben terjeszteni s megismertetni, mert kevésszámú előfizető mellett bajos ily lapot fentartani. Minthogy pedig számosabb tekintély elismerése s méltánylása mellett is, oly roppant számú értelmes borász között mint nálunk vannak, az előfizetők száma igen alant áll, annak nem lehet más oka, mint az, hogy többek előtt még talán a lap ismeretlen. Előfizetési ára e lapnak egy évre 5 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt. 40 kr. pp. Szerkesztő: BICSKEI SZŐLŐLEVELEK. I. Szőlőültetés. Régi közmondás : Ki mint vet, úgy arat, szőlészeti iparunk élénk haladásnak indultával mondjuk utána : Ki mint ültet, úgy szüretel. Igaz ugyan, hogy a vetés és aratás, az ültetés és szüret közötti időszakban veteményünk úgy, mint ültetményünk kezünkön, befolyásunkon kivül, s egyedül a természet korlátlan uralma alatt van; mely hatalom azonban nem mindig alkalmazza a mi emberül, jól végzett előmunkálatunkhoz ennek az ö közébe eső folytatását, s azért a jó vetés vagy ültetés ellenére a jó aratás vagy szüret még nagyon bizonytalan, s így ezen oldalról véve a mondat értelmét, az nem egészen áll, hanem ellenben a rosz vetés vagy ültetés után a rosz aratás, vagy szüret már tökéletesen bizonyos, s a mondat értelme ez oldalról csakugyan igaz, való. A szőlőültetésnek két módja van : a magvetés és sima vessző ültetés; a bujtás vagy homlítás általi vesszőgyökereztetés szinte ez utóbbihoz tartozik szoros értelemben, mely módját az ültetésnek, mint előttem kétes előnyüt, s épen azért nem is terjedelmesen alkalmazottat egészen mellőzöm, úgy szinte az öreg tőkék kiszedését s átültetését is sok mással, mert az mind csak szükségbőli s kicsinyben alkalmazható ültetésmód. A magvetés azonkívül, hogy igen sokáig vezet gyümölcshöz — haszonhoz — még azon tantalusi kínnal is van összekapcsolva, hogy a gyümölcs utáni hosszú várakozás még azon kétségben tartogatja a termelőt, hogy milyen lesz a keservesen várt gyümölcs? A szőlömagvetés nem egészen ismeretlen ugyan, hanem mégis ide jegyzem e körüli saját tapasztalásomat s magvetésem eddigi eredményét. — 1846-ki termésszölöből fogtam magot, egyedül a külön szüretelt sárfehér szőlőét — 1847-dik tavaszon elvetettem, igen jól kikelt, nagyon sűrű volt, 1848-ban szétültettem iskolába, két nyáron ott hagytam, 1850-ben rendeltetése helyére ültettem, 1856-ban hozott egy tőke először gyümölcsöt, 1857-ben öt tökén volt szőlő, folyó 1858-dik évben a vetéstől a 12-dik évben 32 tökén mutatkozik szőlő, az összes kísérleti ültetvény 180 tökéből áll. Most még hátra van a többi töke termésének és annak bevárása, kitanulása lesz-e valamelyikből — mert még eddig mind más, a sárfehértől egészen eltérő, ismeretlen szőlőt terem — olyan válfaj, mely megérdemli hogy fentartassék, szaporíttassék ? mi alkalmasint még sok időt kiván a természet azon törvényénél fogva, mely szerint az egy gyümölcsnem