Borászati Lapok – 3. évfolyam – 1876.
1876-10-25 / 20. sz
Budapest, 1876. október 25. 20. szám, III. évfolyam. Megjelennek minden hó 10-én és 25-én legalább másfél tömött iven. Szerkesztő: Dr. Entz Ferencz,Promontor (postaállomás Budapest mellett), hova a kéziratok és egyéb lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Az italok diaeteticai hatásából. III.*) Igaz, hogy az italok s nevezetesen a borok diaeteticai, sőt gyógyhatásáról meglehetős sokat elmondtunk már eddig is, de mivel a vörös borokat idáig még nem is érintettük, még elég mondanivalónk van hátra. A vörös borok a fehérektől nemcsak szinte, hanem főképen hatásukra nézve különböznek, és pedig leginkább akkor, ha a vörös bor a szinével rendesen járó természetes jellegével, a fanyarossággal is bír. De mivel oly vörös borok is vannak, melyekben ezen jelleg vagy épen nem, vagy csak csekélyebb mértékben fordul elő, s a vörös borok sajátos hatását főleg e jelleg határozza meg, önként következik, hogy a különnemű vörös borok diaeteticai hatásáról elkülönítve beszéljünk. a) A könnyű és feltűnő fanyarsággal nem biró vörös borokról. Magyarország lakosságának legnagyobb része nemcsak, hogy nem ismeri az ilynemű vörös borokat, hanem kétségbe vonhatja azon antidiluvián fogalmaknál fogva, mik köztünk a borról elterjedve vannak, még létüket és léthetőségüket is. A közönséges magyar embernek még aligha volt alkalma fanyarság nélküli gyenge vörös bort inni; a mivel több magyar boros gazdától pedig könnyen kikerülhetne azon állítás, hogy az ily minőségű vörös borok nem is igen képzelhetők azért, mert eltarthatásuk méltán kétségbe vonható, miután bornak, mely sem elegendő szeszt, sem elegendő cserényt nem tart, régi jámbor felfogásaink szerint, idő előtt romlásnak kell indulni. És mégis, ha mindazok kétségbe sem vonhatók, mikről valamennyien tanúskodhatnak, kik velünk együtt Francziaországban megfordulván, a gyenge, cserényben szegényes, de ép azért kellemes izü vörös borokat számtalanszor itták, melyek egész Francziaországban a nagy tömeg asztalain, és a közönséges restaurátiokban előfordulnak; s végre azt is észre vették, hogy az ilynemű olcsó franczia vörös borok ezer meg ezer adó számra s nemcsak a nyereséges külkereskedés tárgyát, hanem egy fél világ kedvelt és egészséges italát is képezi ; szóval akik az ily tagadhatlan tényekkel szemközt makacsul szemet hunyni nem akarnak, azoknak el kell ismerni azt is, hogy az e nemű gyenge franczia vörös borok nemcsak létezhetnek, hanem a valóságban is léteznek. Hiába, ép ezen borok tömeges eladása képezi a franczia nyereséges borkereskedés fő kutforrását, s ép ezen borokban rejlik a franczia boroknak ama titkos előnye, melynélfogva azokat bűntelen egész bátorsággal élvezni lehet, miglen a magyar vörös borok szabadabb használata a jámbor ivót az asztal alá teriti. Legyen szabad tárgyalásunk folyamába egy kis incisumot beszúrni, mely az ide vonatkozó fogalmaink általános zavartságát élénken jellemzi. Midőn Francziaországból visszatértem, igen sok tekintélyes s nem csak czim és állásra, hanem esze és miveltségre is tekintélyes uriember intézte hozzám azt a kérdést , s hogy megtanultam-e Francziaországban azt is, hogy mikép kell kezelni a vörös bort olyformán, miszerint az magát szívesen itassa, de azért az ember fejét ne bántsa? Mert tudja, ez tulaj-donkép a franczia borok azon nobilis tulajdona. *) Lásd a „B. L." előbbi számát, számokat utánpótoljuk. Kiadóhivatal: Légrády testvérek Budapest, nádor utcza 6. sz., hova az előfizetési pénzek, hirdetések és ezek dijai, reclamátiók intézendők. Egész évre 3 frt, mely egyszerre fizetendő. Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent Előfizetési dij: HIRDETÉSI III.T |—] [ 3| 1—6 |1—12|1—lSr f3a? szeri hirdetéskor frt !kr frt |kr frt |kr frt |kr frt |kr frt |kr 14!— 7|— 3,30 1176 —190 381— asl— 9Í— 4;25 450 70i— 35'— 1750 875 4|40 1201— 60 — 30 — lö — 7 50 160!— 80 — 40;— 20 — 10|— 200]— 100 — 50 — 25|— 12;50 le/l6 lap 8/,e „ 4/,s „ 7,6 „ Vl6 „ Minden hirdetésért 30 kr. bélyegdíj