Borászati Lapok – 6. évfolyam – 1879.
1879-02-25 / 4. sz
sek, ezek dijai és a reclamatiók intézendők. Budapest, 1879. Február 25. 4. szám. * XVI. évfolyam. BORÁSZATI MNPOK. Megjelennek minden hó 10-én és 25-én. HIRDETÉSI DIJ 1—11 1—3 | 1— 6|1—1211—18|1— 24 szeri hirdetéskor 160,— 80 — 40 26| 1 ól Minden hirdetésért 30 kr. bélyegdij. Előfizetési díj: Egész évre 3 frt, mely egyszerre fizetendő. Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Szerkesztő: Molnár István , a budai vinczellérképezde igazgatója, Budapest, Tiziváros, kihez a kéziratok, tudósítások , s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek, hirdeté frt */u „ Vu „ Vie „ kr frt | kr frt |kr 361— 18 4 25 4 50 frt |kr|frt [kr 70—1 35 frt |kr Még egyszer az őszi metszésről. Lapunk legutóbbi számában t. barátunk Villásy Pál úr az őszi metszés előnyeiről szakavatott tollal értekezvén, megigértem, hogy ide vonatkozólag el fogom én is mondani tapasztalatomat s felkértem azont. olvasóinkat, kik az őszi metszést gyakorolták, észleleteik szives közlésére. Morócz István úr az országos magyar gazdasági egyesület titkára, szóbelileg közölte velem már az őszi metszésre nézve szerzett tapasztalatát. Ő ugyanis 1366. évben kistétényi szőlőjében egy táblában minden páratlan számú tőkesort őszszel, a párosokat tavaszszal metszette. A hajtásnál az őszi metszésű hamarabb indult, később nem igen volt köztük különbség s miután ez évben fagy volt, nem akar ez egy kísérletből következtetést vonni sem az őszi metszés előnyös, sem annak hátrányos voltára. Kiss Vilmos úr eddig nem nyilatkozott , de a „Borászati Lapok" mult évi folyamában írta le tapasztalatait s azt mondja e czikkben, hogy ő az őszi metszést néhány év óta nagyban és rendesen practizálja; tehát ebből valószínűleg az következik, miszerint meg van annak előnyéről győződve s meg van az eredménynyel elégedve. A budai orsz. vinczellérképezde ifjúsága 1877. évben ősszel november hó első hetében kísérletül megmetszette a kisburgundi, nagyburgundi, rajnai messling, tramini és zöld sylváni fajjal beültetett táblákat. Megjegyzendő, hogy e táblák drót mellett a Guyot-féle mívelésmód szerint metszettek. A jövő évi termés legnagyobb részét magában rejtő írvényigék a metszés után a megmetszett tőkével együtt talajjal befedettek. 1878-ik évben tavaszszal és pedig mártius 10—11-én az ívvenyigék a földből óvatosan kihuzattak s utána egy hétre a nyitás általánosan megejtetett; az ívvenyigék az alsó dróthoz kiköttettek. A mívelés többi munkái rendesen a szokott módon végeztettek. Miután e táblák szüretig kiváló felügyeletem tárgyát képezék, én határozottan állíthatom, hogy e táblák és fajoknál az őszi metszés a tavaszinál előnyösebb volt. A főbb előnyöket a következőkben találom : 1. A tőkék erősebben hajtottak, mint más évben, pedig a gellérthegyi agyagban a gyengébb gyökérzetű külföldi főleg a franczia koraibb fajok nem igen szoktak erős hajtást csinálni. A tramini és kis burgundi pl. más évben igen silány hajtásokat szokott hozni. 2. A termés nagyobb volt 1878-ban, mint a megelőző években. Ámbár itt azt mondhatná valaki, hogy az 1878-ik évben minden metszésmód után jó termés nyeretett, mégis meg kell jegyeznem ugyancsak e helyütt, hogy nálunk a Guyot-féle mívelésmód mellett egy évben sem volt rosz termés , hanem körülbelül minden évben egyenlőnek lehet nevezni; de ezen év kikiválóan kimagasló eredményű termést adott, mit lehetetlen ez évnek egészen betudni. Bővebb commentárul szolgáljanak a következő számok: 500 tőke után, nyeretett törkölyös must literekben kifejezve: 1876-ban, 1877-ben, 1878-ban Kis burgundi Nagy burgundi Piros tramini Zöld sylváni Rajnai Kessling 56 62 67 142 96 177 83 80 188 40 41 48 200 tőkénél: 104 100 119.