Borászati Lapok – 8. évfolyam – 1881.
1881-06-30 / 18. sz
Budapest, 1881. junius 30. 18. szám. VIII. évfolyam. BORÁSZATI LAPOK. Megjelennek minden hó 10-én, 20-án és 30-án. Előfizetési díj : Szerkesztő tulajdonos : hirdetési 131.| 1—1| 1—3| 1—6|1—12|1—18| 1—24| 1—36 szeri hirdetéskor 126 — 60-30 — 15 — 8|— 250— 1601 — 60 — 30 — 25 — Egész évre 4 írt. Molnár István, a budai vinczellérképezde igaz-Fél évre 2zgatója, Budapest, viziváros, kihez a kéziratok, Évközben belépő előfizetőknek az addig tudósítások, s a lap szellemi részét illető összes "Szeftisz- "nyék, valamint a, efizetési pénzek, „Mateletpéldánynyal szolgálunk. rések, ezek dijai és a reclamatiók intézendők. A derítésről, (Eredeti tanulmány). (Befejezés.) VI. c) Közömbös derítőszerek. A közömbös deritőszerek a bornak egyes alkatrészeivel rendszerint nem vegyülnek s vagy azáltal derítenek, hogy a zavarositó anyagrészecskék reájuk tapadnak, vagy azáltal, hogy a borban lefelé gravitálván a tisztátlan állapotot előidéző testecskéket magukkal ragadják a hordó fenekére. A közömbös vagy mechanikus derítőszerek , ha jól választatnak meg, s ha helyesen alkalmaztatnak, igen gyakran fényes eredményre vezetik a pinczekezelőt. Sokszor a sikertelen enyvnemű derítést is helyre lehet hozni a közömbös derítők által. A közömbös derítő a bort megtisztítja épen úgy mint a szűrés, tekintet nélkül annak szesz avagy savtartalmára, minthogy a legtöbb közömbös derítő fajsúlya, nemcsak a bornál, de még a víznél is nehezebb és ez a gyengébb alföldi és kerti borok derítésénél nem csekély fontosságú momentum. A közömbös derítekhez tartoznak: a szénpor, kaolin, arabs mézgaoldat, papiroskása, szarvasszarv, porrátört alabástroma, hideg és a meleg. A szénpor használata igen régóta ismeretes. Már a legrégibb pinczemesterek ismerték nem csak derítő hatását, de azon tulajdonságát is, hogy a sötétszinü fehérborokat világosabbra változtatja s a bornak rosz szagát eltünteti. Napjainkban már többnyire csak a szülőgépeknél, mint sűrítőanyag nyer alkalmaztatást. A szénpornak, melyet derítésre használunk, teljesen tisztának s ásványsóktól mentnek kell lennie. Leginkább mogyoró vagy hársfaszenet szoktak hígított sósavval és vizzel többször kimosni gyárakban s ez jó mint hollandi deritőszénpor legtöbbször a forgalomba. A tiszta deritőszénpor a bortól semmi zamatot el nem vehet s annak semmi szagot nem adhat. Tiszta-e valami szénpor azt könnyen felismerhetjük, ha arra sósavat cseppentünk. A tiszta szénpor nem pezseg, mig a tisztátlan azonnal pezsegni kezd a benne lévő szénsavaskali és mész miatt. Egy hectoliter borra 2 kilo szénport kell vennünk s azt 4 fertály borral felverve a hordóba töltjük vissza. Miután a szén hamar leülepedik a borban, anélkül, hogy derítő működését tökéletesen bevégezte volna. Ez okból többször fel kell azt a borba keverni. Legczélszerűbb a derítendő bor hordóját oly szabad helyre állítani hol forgatni lehet. Itt aztán 3—4 napon át naponkint megforgatjuk egyszer s utoljára rendes állásba teszszük. 8— 10 nap múlva a bor a legtöbbször kristálytiszta leendő lefejthető. A hordó emelése után lefejtett bort azonban előbb át kell szűrni, nehogy az abban levő sok apró szénpor, a tiszta bort is zavarja. Ez utóbbi körülmény fő oka annak, amiért nem alkalmaztatik újabb időben a szénpor direct derítésre. Minthogy a derítő szénpor a kellemetlen szagokat hosszas állás után mégis elnyeli, száraz és oly helyen tartandó, hol kámfor, terpentinolaj stb. kellemetlen buzii anyagok nem tartatnak. A használt szénpor kiégetés után többször is alkalmazható. A kaolin vagy porczellánföld a spanyol és krími orosz parasztok által már régóta használtatik a bor tisztítására; nálunk csak újabban kap 16/16 lap */i« „ 2/,6 „ Vtt „ 14 — 7 — 3 30 175 l|— Minden hirdetésért 30 kr. bélyegdij. |frt kr frt | kr frt |kr frt |kr|frt |kr|frt |kr 361— isi— 9 — 4 '25 2 50 70—35 — 17,50 8 75 4 50 160,— 80 — 40 — 20 — 121— auOi— lOO1— 50 — 25 — 20 —