Borászati Lapok – 11. évfolyam – 1884.

1884-01-10 / 1. sz

Budapest, 1884. január 10. l.^szám. Előfizetési díj: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 „ A Német birodalom államaiba egész évre 5 „ Európa egyébb államaiba, vala­mint Afrika, Armerika és Ausz­tráliába egész évre .... 6 „ Negyedévi előfizetők nem fogadtatnak el. AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM KERT- ÉS SZŐLŐGAZDASÁBTUDOMÁNYI KAR KÖNYVTÁRA ~ NAPLÓSZÁM 1. 0­5 & A ^ XI. évfolyam. A LEL­KI BJ IS. ffl^ EL, Ml JL Megjelennek minden hó 10-én, 20-án és 30-án. Molnár István, a budapesti kir. vinczellérké­pezde igazgatótanára, Budapest, víziváros, ki­hez a kéziratok s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek és a reclamatiók intézendők. Segédszerkesztő: Neiger Sándor. Budapest, Kársfa­ utcza 6. sz. Tulajdonos s főszerkesztő: Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Legalább öt előfizetőt gyűjtőknek tiszte­letpéldánynyal szolgálunk. Hirdetéseket csak reális vállalkozóktól s csakis a borászati szakba vágó tárgyakról fogadunk el, s ezek dija a szerkesztőség által h­atároztatik meg. Bouschet vöröslevű­ szőlőfajtái. (Töredék itti naplómból.) Ha bármely országot Európában annyi ve­szély ért volna, mint a mennyi érte Franczia­országot, ugy az bizonyosan már fejét vesztette volna s íme Francziaország, melyet a porosz há­borún s a roppant nagy hadisarczon kívül még sok más baj is ért, ma is keményen állja helyét s nemzetgazdasági téren igyekszik elérni azt, mit politikai téren elveszteni kénytelen vala. Nem kis baj az érintett bajok közt a phyl­loxera pusztítása sem Francziaország drága s jól jövedelmező szeleiben. „A német inváziót elhárítottuk hazánkról, a roppant hadisarc­ot rövid idő alatt kifizettük, de azon csapást, melyet a phylloxera mért ránk, ta­lán egy évszázad alatt sem heverjük ki." Ezen szavakkal nyitotta meg két év előtt a franczia földmivelési miniszter a bordeauxi kiállítást s tel­jesen igaza volt. Több milliárd értékű oly nem­zeti tőke pusztult el Francziaországban a phyllo­xera által, a­mely tőke évenként igen szép jöve­delmet hozott úgy a franczia bortermelőknek, mint a franczia államnak is, mert ott is sokféle adó alá van ám vetve a szőlő és a bor. Elveszett a tőke, vége a nagy jövedelemnek fél Franczia­országban, a­melyben pedig háromszor akkora szőlőterület volt a pusztítás előtt, mint egész Ma­gyarországban. S mit gondolnak­­. olvasóim, talán a fran­cziák lemondottak a bortermelésről, lemondottak a szőlészkedésről? A köznép igen,­ de a művelt s gazdagabb osztály korántsem, sőt inkább erő­feszítéseket tesz a veszteségeket pótolni, igyek­szik termése mennyiségét épúgy, mint minőségét emelni s a világpiacz mindennemű követeléseinek eleget tenni. Fogalmunk sem lehet lapok vagy könyvek utján az emberfeletti erőfeszítésekről, melyeket a franczia bortermelők intelligenciája jelenleg kifejt egyrészt ellenálló szőlőfajok előállítása, másrészt oly fajták előállítása érdemében, a­melyekkel bo­raik versenyképesebbekké tétethetnek. Kormány és egyes magános szakértő s szen­vedélyes szőlészek versenyeznek egymással, hogy ki tud többet menteni, s ki tud többet pótolni a veszteségek közül. Ily munkálkodás után méltán remélhető, hogy nem egy század, de néhány év­tized alatt is Francziaország ismét helyre fogja állítani hegemóniáját valamennyi más nemzet bo­rászata felett úgy mennyiség, mint minőség dol­gában. Miután Franczia-, Olasz- s Spanyolországban tett tanulmányi utazásomról a miniszter ő Nagy­méltóságához beadott jelentésem úgyis­­. olvasóim elé fog kerülni e lapok hasábjain s miután ezen­kívül is még sok oly­an­ tapasztalataimról is meg­fogok lapunkban emlékezni, melyek említett jelen­tésemből a rövidség kedvéért kimaradtak; ez ok­ből értekezésem kitett czimének megfelelően e helyütt csakis Bouschet úr szőlőfajtáira fogok ki­terjeszkedni. Bizonnyal ismeretes­­. olvasóim előtt is, hogy eddigi borászati hitvallásunkban a szőlőbogyó szín­anyagára nézve az állott, miszerint a kékszőlők színanyaga mindenkor a bogyók héjában foglal helyet s az összes mintegy 2000-re menő euró­pai szőlőfajaink között csak egy faj van a „Tein tubner (magyarul: festőszőlő), melynek nemcsak héj"

Next