Borászati Lapok – 11. évfolyam – 1884.
1884-01-10 / 1. sz
Budapest, 1884. január 10. l.^szám. Előfizetési díj: Egész évre 4 frt. Fél évre 2 „ A Német birodalom államaiba egész évre 5 „ Európa egyébb államaiba, valamint Afrika, Armerika és Ausztráliába egész évre .... 6 „ Negyedévi előfizetők nem fogadtatnak el. AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM KERT- ÉS SZŐLŐGAZDASÁBTUDOMÁNYI KAR KÖNYVTÁRA ~ NAPLÓSZÁM 1. 05 & A ^ XI. évfolyam. A LELKI BJ IS. ffl^ EL, Ml JL Megjelennek minden hó 10-én, 20-án és 30-án. Molnár István, a budapesti kir. vinczellérképezde igazgatótanára, Budapest, víziváros, kihez a kéziratok s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek és a reclamatiók intézendők. Segédszerkesztő: Neiger Sándor. Budapest, Kársfa utcza 6. sz. Tulajdonos s főszerkesztő: Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Legalább öt előfizetőt gyűjtőknek tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Hirdetéseket csak reális vállalkozóktól s csakis a borászati szakba vágó tárgyakról fogadunk el, s ezek dija a szerkesztőség által határoztatik meg. Bouschet vöröslevű szőlőfajtái. (Töredék itti naplómból.) Ha bármely országot Európában annyi veszély ért volna, mint a mennyi érte Francziaországot, ugy az bizonyosan már fejét vesztette volna s íme Francziaország, melyet a porosz háborún s a roppant nagy hadisarczon kívül még sok más baj is ért, ma is keményen állja helyét s nemzetgazdasági téren igyekszik elérni azt, mit politikai téren elveszteni kénytelen vala. Nem kis baj az érintett bajok közt a phylloxera pusztítása sem Francziaország drága s jól jövedelmező szeleiben. „A német inváziót elhárítottuk hazánkról, a roppant hadisarcot rövid idő alatt kifizettük, de azon csapást, melyet a phylloxera mért ránk, talán egy évszázad alatt sem heverjük ki." Ezen szavakkal nyitotta meg két év előtt a franczia földmivelési miniszter a bordeauxi kiállítást s teljesen igaza volt. Több milliárd értékű oly nemzeti tőke pusztult el Francziaországban a phylloxera által, amely tőke évenként igen szép jövedelmet hozott úgy a franczia bortermelőknek, mint a franczia államnak is, mert ott is sokféle adó alá van ám vetve a szőlő és a bor. Elveszett a tőke, vége a nagy jövedelemnek fél Francziaországban, amelyben pedig háromszor akkora szőlőterület volt a pusztítás előtt, mint egész Magyarországban. S mit gondolnak. olvasóim, talán a francziák lemondottak a bortermelésről, lemondottak a szőlészkedésről? A köznép igen, de a művelt s gazdagabb osztály korántsem, sőt inkább erőfeszítéseket tesz a veszteségeket pótolni, igyekszik termése mennyiségét épúgy, mint minőségét emelni s a világpiacz mindennemű követeléseinek eleget tenni. Fogalmunk sem lehet lapok vagy könyvek utján az emberfeletti erőfeszítésekről, melyeket a franczia bortermelők intelligenciája jelenleg kifejt egyrészt ellenálló szőlőfajok előállítása, másrészt oly fajták előállítása érdemében, amelyekkel boraik versenyképesebbekké tétethetnek. Kormány és egyes magános szakértő s szenvedélyes szőlészek versenyeznek egymással, hogy ki tud többet menteni, s ki tud többet pótolni a veszteségek közül. Ily munkálkodás után méltán remélhető, hogy nem egy század, de néhány évtized alatt is Francziaország ismét helyre fogja állítani hegemóniáját valamennyi más nemzet borászata felett úgy mennyiség, mint minőség dolgában. Miután Franczia-, Olasz- s Spanyolországban tett tanulmányi utazásomról a miniszter ő Nagyméltóságához beadott jelentésem úgyis. olvasóim elé fog kerülni e lapok hasábjain s miután ezenkívül is még sok olyan tapasztalataimról is megfogok lapunkban emlékezni, melyek említett jelentésemből a rövidség kedvéért kimaradtak; ez okből értekezésem kitett czimének megfelelően e helyütt csakis Bouschet úr szőlőfajtáira fogok kiterjeszkedni. Bizonnyal ismeretes. olvasóim előtt is, hogy eddigi borászati hitvallásunkban a szőlőbogyó színanyagára nézve az állott, miszerint a kékszőlők színanyaga mindenkor a bogyók héjában foglal helyet s az összes mintegy 2000-re menő európai szőlőfajaink között csak egy faj van a „Tein tubner (magyarul: festőszőlő), melynek nemcsak héj"