Borászati Lapok – 19. évfolyam – 1887.

1887-12-03 / 50. sz

XIX. évfolyam. 50. szám. Budapest, 1887. deczember 3* BORÁSZATI LAPOK SZŐLŐMŰVELÉSI ES BORÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST „KÖZTELEK!* Felelős szerkesztő: Ordódy Lajos." Társ-szerkesztők: Molnár István mindhárman kiadótulajdonosok. Főmunkatárs: S­tollár Gyula. A la­p szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési Hirdetési mellékletek jutányos árban pénzek a kiadóhivatalhoz czimzendők, a lap kiadóhivatala vesz fel. Árjegyzék ugyanott kapható, forrstdlft­ nsik el. Előfizetési feltételek: Egész évre .... 5 frt 1 kr. Fél évre 2 frt 50 kr. Negyed évre ... 1 frt 25 kr. A német birodalom államaiba egén­z évre 10 frt. Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 7 frt. Megjelenik minden szombaton. Hirdetéseket és Engelbrecht Károly. Tartalom: A borfogyasztási adó emeléséről. Dr. L. F-től 301 Jelentés az országos filtoxera-kisérleti állomás 1886. évi működéséről ... ... 302 A szőlőfajok eredetéről és fejlődési viszonyairól F. 1451 _ 302 Szőlőü­ltetési és trágyázási kisérletek futóhomo­kon. Tus Antal-tól 303 A borok töltögetése ... 303 A filloxerás szőlők gyéritő kezelése. Dr. Horváth Gézá­tól 303 Készülék erjedt folyadékok hevítésére 304 A gödöllői szőlő- és borszövetkezet alakuló gyű­lése. Se. 31.-től 304 Vegyes közlemények . 305 Kérdések és feleletek rovata 305 A borfogyasztási adó emeléséről. Kevéssel a jelen országgyűlés megnyitása után, a pénzügyminiszter az állami bevételek­nek az államháztartás fokozott szükséglete folytán megkövetelt emelése végett több rend­beli törvényjavaslatot terjesztett a képviselő­ház elé. Ezeknek egyike „a bor-, hús-, czukor- és sörfogyasztás megadóztatásáról szóló 1875. évi XXVIII. és 1883. évi V. törvényczikkek némely határozmányainak módosításáról" szól, s minket e helyen annyiban érdekel, a mennyiben az emlitett többi fogyasztási adókon kivül a bor­fogyasztási adó emelését is czélba vette. Általánosan elismert dolog­, hogy a mind­nyájunk által egyaránt óhajtott állami egyen­súly helyreállítása az állami bevételek emelése nélkül, a legnagyobb takarékosság mellett sem lesz elérhető. Ha pedig már a bevételek emelése csakugyan szükséges, akkor kétség­telen, hogy viszonyaink között első­sorban a fogyasztási adók azok, a­melyeknek emelése leginkább indikálva van. A fogyasztási adók ugyanis, mint indirekt adók tényleg nem a termelőket, hanem a fogyasztókat terhelik, kikre az illető czikkek eladása vagy kimérése alkalmával az eladási ár megfelelő emelése folytán átháríttatnak. Fő előnye ezen adóknak az egyenes adók felett abban áll, hogy a fogyasztók által alig érezhető kis részletekben fizettetvén, könnyebben elvi­selhetők, sőt ezen adók lerovása a polgárok fizetési képességéhez mérten s mondhatni az adózók szabad akaratából történik, mert akkor és oly mérvben rovatnak le, a­mikor és a­mily mérvben a fogyasztó akarja és anyagi helyze­ténél fogva teheti. Ezen általános megjegyzések előrebocsátása után lássuk most már, hogy spec­ializer a magyarországi borfogyasztási adó mennyiben bizja meg az adóemelést. A jelenleg érvényben levő borfogyasztási adó-árszabás tényleg már 1859. évi junius hó 1-ső napjától kezdve áll fenn s az adótételek csak annyiban változtak, a mennyiben az osztrák érték és a méterrendszer behozatala folytán szükségessé vált átszámításnál felmerült törtrészek ki lettek kerekítve. Ha tekintetbe veszszük azt, hogy 1859. óta az értékek általában jelentékenyen emelkedtek, s hogy a fennálló adórendszer mellett a tényleg fogyasztott bornak egy része nem is kerül teljes mértékben adóztatás alá a borfogyasztási adó emelése minden esetre indokolhatónak fog feltűnni. Ezen indokok vezették a pénzügyminisz­tériumot, midőn az állami bevételek elkerül­hetetlen fokozása végett borfogyasztási adó emelését is czélba vette ; mint ez a törvény­javaslat indokolásában kifejtve van. A javalat szerint a borfogyasztási adó­— a krajczár-törtek kikerekitése mellett — 50 /6-kal lesz felemelendő, mihez képest az 1875. évi XXVIII. t.-cz. értelmében jelenleg fennálló és az új törvényjavaslatban tervezett adó-árszabás összehasonlítása a következő képet nyújtja : a) A bor­fogyasztási adó 1 hektoliter után: A borseprő a főváros kivételével, a többi városokban és a községekben, mint eddig, úgy ezentúl is fogyasztási­ adómentes marad. Ha tehát az új törvény életbe lép, az adó­emelés folytán keletkező új megterheltetésből egy liter borra III. osztályú községekben nem egészen */2 kr., II. osztályú községekben nem egészen 1 kr., I. osztályú községekben valamivel több mint 1 kr, Budapest és Pozsony zárt­városokban pedig körülbelül 1 és 12 kr. esik. Ezen adóemelés az eddigi adótételekhez viszo­nyítva nem jelentéktelen ugyan, de a fogyasztó közönséget, a­mely azt tényleg viselni fogja, érzékenyen érinteni s a borfogyasztást érez­hetően csökkenteni nem fogja. Egyébiránt a tervezett adófelemelés mellett nálunk a bor még mindig nem leend oly mérvben megadóztatva, mint Ausztriában. Francziaországban meg még sokkal nagyobb adóval van a bor terhelve, nevezetesen: Páris­ban hektoliterenként 18­87 frank, Lyonban 13­02 frank, Marseillesben és Nantesban 1050 frank, Bordeauxban 6­23 frank adóval. Ezek szerint a törvényjavaslatban tervezett új adó­tételek nem tekinthetők túlságos magasaknak. Természetes dolog azonban, hogy nem lenne helyes, ha a szeszes italok közül egyedül a bor fogyasztási adója emeltetnék. Nehogy a többi szeszes italok a fogyasztás szempontjá­­ból a bor felett indokolatlan előnyben része­süljenek, szükséges, hogy ezeknek (nevezetesen a sörnek és a szesznek) fogyasztása is maga­sabb adóval ravassék meg. A szeszre nézve különösen áll ez azért is, hogy a testi és szellemi erőkre egyaránt károsan ható túlságos fogyasztást kellő korlátok közzé szoríttassák. A törvényjavaslat ennélfogva, igen helyesen, a sör fogyasztási adójának emelése iránt is in­tézkedik, még­peddig oly módon, hogy a sör­nél 100 adóemelést hoz javaslatban, mi­hez képest a söradó — tekintet nélkül a köz­ségek osztályozására — hektoliterenként 3 frt leend. Ezen adó tekintettel a sörfogyasztás gyors terjedésére szintén nem mondható túl­ságosnak. A­mi pedig a szeszadót illeti, ennek nemcsak pénzügyi, hanem közegészségügyi szempontból is kívánatos emelése iránt már szintén folyamatban vannak a szükséges tár­gyalások. A törvényjavaslat szerint továbbá az eddig adómentes gyümölcs­ most is fogyasztási adó alá lesz vonandó, mert az ország némely részei­ben ezen ital a bornak számot tevő konkur­renc­iát csinál, s mert végre ez is élvezeti ital, s a bor- és sör­adó jelentékeny emelése mellett nem lenne indokolt, hogy a gyümölcs­bor to­vábbra is adómentes maradjon.­­ A gyümölcs must fogyasztási adója Budapesten és Pozsony­ban 1 frt 20 krra I. oszt. községben 1 frtra, II. oszt. községben 80 krra, III. oszt. község­ben pedig 60 krra van tervezve hektoliterenként. A pótborok, az u. n. csiger és lőre, mint eddig, úgy ezentúl is a közönséges borral egyenlően lesznek a fogyasztási adóval meg róva. A borfogyasztási adó beszedésére nézve továbbra is a jelenleg érvényben lévő intéz­kedések fognak fentartatni, minden változtatás nélkül. A zárt városokban a törvény életbe lépése napján meglévő borkészlet, ha egy hektolitert meghalad — a törvényjavaslat sze­rint — 24 óra alatt a fogyasztási adóhivatal­nál írásban bejelentendő, s az adókülönbözet 20 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt a fogyasztási adóhivatalnál lefizetendő. A pót­megadóztatás tárgyát képező készletek bejelen­tésének elmulasztása esetén a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett fogyasz­tási adó 10—20-szoros összegéig terjedhető büntetés van a törvényjavaslatban tervezve. A törvényjavaslatot a képviselőház pénz­ügyi bizottsága f. é. november hó 22-én tár­gyalván, azon változtatással fogadta el, hogy az új törvény ne jövő évi július 1-én — mint eredetileg tervezve volt — hanem már április 1-én lépjen életbe. A­mi már a borfogyasztási adó felemelé­sének pénzügyi eredményét illeti, a törvény­javaslat indokolása szerint az adóemelés foly­tán várható évi bevételi többlet 1,300.000 frtot tesz, miből a jövő évre — tekintve, hogy a törvény csak április hó 1-én lépne életbe — 1 425.000 frt esnék, a borfogyasztási adóból 1888-ra — az eddigi adó­árszabás alapján —­­előirányzott 3.800.000 frt bevételen felül. A ter­vezett törvény életbeléptetése után tehát a borfogyasztási adóból a jövő évben összesen 5.225.000 frt, azontúl pedig évenként körül­belül 5.700.000 frt bevétele leend az államnak. Ezen jelentékeny pénzügyi eredmény — viszonyaink közt — mindenesetre sokkal fon­tosabb, semhogy a czélbavett adó­emelés oldal A jelenlegi ^ Adó-J ° tett ui .. •, , -, , • ,J novekves arszabas szerint frt kr. frt kr. frt kr. Budapest és Pozsony zárt városokban ... 2 97 4 46 1 49 I. oszt. községekben 2 23 3 35 1 12 II. r „ 1 79 2 69 — 90 III. „ „ - 90 1 35 - 45 b) A bormust és szölőczefre fogyasztási adója 1 hektoliter után . A jelenlegi \ .Ad,0', ,, • ,J novekves arszabás szerint frt kr. frt kr. frt kr. Budapest és Pozsony ^ zárt városokban 2 23 3 36 1 13 I. oszt községekben 1 68 2 52 — 84 II. „ „ 1 34 2 01 — 67 III. „ „ — 67 1 01 — 34 c) A borseprő fogyasztási adója 1 hekto­liter után : A jelenlegi Adó­zem­ uj .. -i , árszabás szerint v ves frt kr. frt kr. frt kr. Budapesten — 99 1 49 -- 50

Next