Borászati Lapok – 23. évfolyam – 1891.
1891-02-14 / 7. sz
Tartalom: Oldal Vizelárasztás alá mintaszerűen berendezett szőlőtelep. Elöl 44 Kérdések és feleletek 44Felelet a »Parafa és átojtás« czímű kérdésre.) Vegyes hirek 45 (Személyi hirek: Mayer Henrik, Molnár István. — Szaktanfolyam. — Levél a szerkesztőhöz. — Intézkedések a filloxera terjedése ellen. — Eladó szőlővesszők.) Ifj. Nagel Ottó legújabb könyv-kiadványai ... 45 Egy életrevaló találmány 45 Különfélék ... 45 (Milyen legyen a jó borpincze ? B. Gy.-től. — Homoki szőlők trágyázása.) A »Borászati Lapok« tudósításai 46 (Székelyhíd. Dövényi Páltól. — Misztótfalu. Guzmann Dénes-től. — Pomáz. Laszlovszky Bélától. — S.-Vásárhely. Kondor István- tól. — Magyaráz. Eleméry Jenő- től.) Szerkesztői üzenetek 47 Vizelárasztás alá mintaszerűen berendezett szőlötelep. (E.) Általánosságban ismeretes, hogy a filloxera pusztításai ellen a szőlők víz alá borítása által védekezni lehet, a gyakorlatban azonban nálunk a védekezés ezen módja a legkevésbé talált alkalmaztatásra. Kétséget nem szenved, hogy a vízzel való elárasztás lehetősége számos tényezőtől függ, mert ezek hiányában ezen eljárás vagy csak nagy költséggel, vagy egyáltalán nem vihető keresztül. Nagy befolyással van a lehetőségre az elárasztandó terület fekvése, tulajdonképen hajlása, a felhasználandó víz közelsége és alkalmazhatósága, nem kevésbé a feltalaj víz áteresztő, az altalaj víztartó képessége, végre azon szőlőfajok helyes megválasztása, melyek a vizzel való elárasztást megtűrik. — Természetes tehát, hogy a filloxera elleni védekezés ezen módja, mely a mellett, hogy csupán az imént felsorolva említett számos tényező alkalmas módon való jelenlétét tételezi fel — még technikai beavatkozást is igényel — nálunk nagyobb elterjedtségnek még nem örvendhetett. Annál inkább dicséretreméltó azon kevesek törekvése, kik ezen nagyobb áldozatokkal járó védekezési eljárás alkalmazása folytán, e téren mint úttörők és példaadók fáradoznak. Ezen nagyon kevesek között (tudtommal hárman vannak az egész országban) említem fel Grröber Ferencz egri szőlőbirtokost, ki Eger városa mellett vizelárasztás alá a múlt évben rendezett be egy nagyobb területet, melynek berendezését (alkalmam lévén a telepet meglátogatni) a következőkben kívánom röviden ismertetni. A telep (melynek rajzát is bemutatjuk) az Eger városát és határát délkeletről egészen délnyugatig körülölelő, délfelől nyitva lévő völgykatlannak felső északi mélyedésében, úgy az északnyugati, valamint az északi szelek ellen védett helyen fekszik. Területe egészben 14 hold (1.200 négyszögöl), melyből az utak, gátak és bevezető csatornák 2 holdat foglalván el, a szőlővel beültetett terület tehát 12 magyar holdat tesz ki. A szőlővel beültetett területen kívül a tulajdonos még 1 holdnyi területet vett meg, a teleptől éjszakra a vízfolyás mentén fölfelé közvetlen Felnémet község beltelkeinél. Ezen területen történik a víznek az Eger patakból a telepet délnyugatról határoló árokba való átvezetése; ennek megvétele megkönnyítette, illetőleg megrövidítette az engedélyezést, mert így elkerülte a szolgalommal való terhelést. Az elárasztásra felhasználandó víznek kivétele az Eger patakból annak jobb partján egy kőzsilippel történik; a telepnek szintje oly szerencsés, hogy legmagasabb pontja az Egerpatak feneke alatt a vízkivételtől számítva, mintegy fél méterrel fekszik mélyebben. Ezen szerencsés fekvésnél fogva a kivitel lényegesen olcsóbb lett, mert el volt kerülhető egy költségesebb duzzasztó mű kiépítése. A víz átvezettetvén a fent nevezett árokba, abban egy a helyszín rajzon A-val jelölt pontban felfogatik és egy elzárható fa-átereszen át jut a telepre. Az egész telep három egymástól teljesen külön elválasztott és külön elárasztható medenczére van osztva. A legfelső medence 6 hold, a második 3x/s hold és végre a harmadik 27a hold. Az egyes medenczék egymástól erős töltések által vannak elválasztva és pedig az első, illetőleg a legfelső és második medenczét elválasztó töltés koronája 400 méter, mely egyszersmind kocsi-út gyanánt szolgál a telep helyszínrajzán is-val jelzett helyhez, hol a borház és az őrnek lakóhelye épülnek. Hogy a telep elárasztható legyen, köröskörül szintén erős töltés övezi, mely begyepesíttetett, hogy vizáteresztő képessége a minimumra redukáltassák. Az első töltés illetőleg az úttól eltérőleg a többi töltések koronája 1*50 méterre vezetett. A töltések magassága mindenütt 0'30 méterrel dominálja az elárasztó víz maximális szintjét. A három medencze lépcsőzetesen lett planírozva és pedig úgy, hogy az első egy fél méterrel fekszik mélyebben a vízkivezető-zsilip küszöbjénél; a második 0*40 méterrel mélyebben, mint az első és 0-30 méterrel mélyebben ennél a harmadik. Ezenkívül mind a három medenczének külön 0-10 méter esése van a víz folyása irányában. Az egyes medenczék még külön táblákra osztják és pedig a legfelső 6, a második és harmadik pedig 4 — 4 táblára. A legfelső medenczébe A pontnál bejutott víz 5, C, D, E, F betűkkel jelzett vízvezető csatornában vezettetik végig az egyes medenczéken. Ezen vízvezető árok C és D pontokban az elválasztó töltések alatt faátereszekben nyeri folytatását. Az elárasztás legczélszerűbben úgy történik, hogy legelőször lezáratik az F áteresz és elárasztatik a legalsó medencze, ennek megteltével lezáratik a D áteresz; ezután töltetik meg a II. medencze, ha ez megtelt, lezáratik a D áteresz és ezután töltetik meg végre az I. medencze. Az egyes medenczékben az elpárolgás és elszivárgás által előálló vízhiány a patakban előálló vízfölösleggel folytonosan pótoltatik. A tervezet és a kivitel is 0 30 méter elárasztásra készíttetett. Végre gondoskodva van arról is, hogy az elárasztás után a lecsapolás is tökéletes legyen. Ezen czélra minden egyes medence alsó szélén a kereszttöltések mellett lecsapoló árkok vannak, melyeknek a két oldalról a közép felé van esésük, hogy a lecsapolás tökéletes legyen. A lehúzódó viz a fővízvezető-árokba jut, melyen végig haladván, a telepnek alsó balsarkán a töltések alatt egy F betűvel jelzett elzárható átereszen át jut vissza az Eger patakba. Az egész 12 holdnyi terület elárasztása hozzávetőleges számítás szerint 36 óra alatt megtörténhetik ; pontos adat nem volt adható, mert bizonytalan, mennyit nyel el a hordovány föld a vízből. E helyen megemlítem még azon szerencsés körülményt, hogy a telep altalaja 1—1*20 méter mélységben már vizet át nem bocsátó agyag, ha ez nem lenne, az elárasztás természetesen illuzóriusá válnék. A terület nagy részben kadarkával lett beültetve és pedig igen kedvező megfogamzási eredménynyel. A sorok és tőkék távolsága 120 centiméter m2 ben. Az egész terület 4—4 méter távolságban elhelyezett tölgyfa-oszlopokra 8—9 sorsodronykerítéssel van körülvéve. A tulajdonos az elárasztást első ízben a folyó évben fogja eszközölni. Kár volt, hogy az Eger városában a közelmúltban rendezett szőlészeti kiállítást látogató vidékiek ezen kiváló szakértelemmel, fáradsággal és áldozattal berendezett szőlőtelepet nem látogatták meg, holott az országban ehhez hasonlót máshol ez idő szerint nem fognak láthatni. Végül nem lehet említés nélkül hagynom, hogy ezen kiváló szakértelemmel berendezett telepnek technikai tervezetét Halmay Ödön kultúrmérnök késztette. Felelet a » Parafa és drojtás« czímű kérdésre. Lapunk 5-ik számában jelent meg ily czímű kérdés, melynek első pontjára lapunk 6-ik számában két felelet is adatott, csakhogy a két felelet egyike sem a tárgyhoz szól, miután kérdést tevő nem azt kérdezte, várjon iskolázza-e a kézbenojtott gyökeres vesszőt vagy sem, hanem hogy beojtva ültesse-e ki a jelen évben, vagy kiültesse s csak a jövő évben ojtsa be helyben. A kérdést tehát mindkét feleletadó félreértette, mi arra kényszerít, hogy azzal újból foglalkozzunk. Leghelyesebben vélünk erre megválaszolhatni, ha Molnár István »Szőleink újjáalakítása amerikai szőlőfajokkal« czímű munkájának idevágó részét idézzük. »A kiültetés ojtványokkal kétfélekép történhetik : 1. Vagy kiültetjük a forgatott területre előbb az alanyokat s a következő évben helyben beojtjuk azokat; 2. vagy az iskolából a legszebb és legtökéletesebben összeforrt kész ojtványokat ültetjük ki állandó helyeikre, az előkészített területre. Első esetben előnyben leszünk az által, hogy a megeredt ojtványok erősen nőnek s a jövő évtől kezdve óriási terméseket is adnak; de hátrányban leszünk az által, hogy az eredés foka szerint 30-—40% ojtás nem ered meg s ezt vagy kész ojtványnyal kell kipótolni (amelyekből bizonyos százalék ismét kimarad a jövő évre), vagy újra be kell ojtani őket, akár zölden juniusban, akár Comy-féle ojtás utján a jövő tavaszszal s abból ismét kimarad bizonyos kérdések és feleletek. 1. ábra: Gröber-féle vizelárasztás alá mintaszerűen berendezett telep. 14