Borászati Lapok – 24. évfolyam – 1892.
1892-03-26 / 13. sz
XXIV. évfolyam. 13. szám. Budapest, 1892. márczius 26. BORÁSZATI LAPOK Előfizetési feltételek: Szerkesztőség és kiadóhivatal. Egész évre . . . 5 frt 1 kr. Fél évre . . . . 2 frt 50 kr. Negyed évre . . 1 frt 25 kr. A német birodalom államaiba egész évre 6 frt. Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 7 forint. rr rr r SZOLOMIVELESI ES BORASZATI HETILAP Megjelen minden szombaton. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: BAROSS KÁROLY. * Főmunkatárs : ENGELBRECHT KÁROLY. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czimzendők.Árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányos árban fogadtatnak el. Budapest, Üllöi út (Köztelek). Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Tartalom: Didas A borkereskedés szempontjából jelentékenyebb államok borvámjai, tekintettel az uj kereskedelmi szerződésekre. Ir. Lónyay Ferencz 127 Minő sor- és tőkefával alkalmazandó a zöldásványok szaporításánál és azok helyben való gyökereztetésénél 128 A szőlő «black-rot» betegsége. Libhart és Mezey. . 128 Vegyes hirek 130 A «Borászati Lapok] gyűjtése a felvidéki ínségeseknek. — Szives tudomásul. — Intézkedések a fiiloxera terjedése ellen. — A Francziaországból megrendelt amerikai fajú simavesszők Kelenföldön. — Szőlővesszőküldemények szállításának megkönynyitése. — Követésre méltó példa. — Szőlőfásatási tanfolyam. Különfélék 131 Rövid utasítás a megérkezett amerikai vesszőkkel való elbánásra. — A vassodrony megóvása a rézgaliczoldatok káros befolyása ellen. — A permetezett szőlők borainak réztartalma. Tudósítások 131 N.Kanizsa. — Aszófő. Szerkesztői és kidóhivatali üzenetek 131 A borkereskedés szempontjából jelentékenyebb államok borvámjai, tekintettel az új kereskedelmi szerződésekre. Folyó évi február hó 1-én a legtöbb európai állam kereskedelmi szerződései lejártak. Az illető államok egy része az említett naptól kezdődő új szerződéseket kötött, egy részük azonban annyira a védvámos politika terére lépett, hogy új tarifaszerződéseket nem kötött, sőt ilyeneket kötni egyelőre nem is szándékozik. Általában azt mondhatjuk, hogy a folyó évvel a nemzetközi kereskedelmi forgalomra nézve új úera kezdődik, még pedig két különböző irányban, melyeknek egyike a szabadkereskedelem felé közeledik, a másik pedig szigorú védvámos rendszerre van alapítva. Az első irányt az új szerződéseket kötött középeurópai államok u. m. Ausztria-Magyarország, Németország, Olaszország, Svájc és Belgium, a másikat pedig a nyugat-európai államok, mégpedig elsősorban Francziaország, s ennek példáját követve Spanyolország és Portugália követik. Az előadottak következtében egyebek közt a horvámok is több-kevesebb változást szenvedtek, minélfogva úgy véljük, hogy nem lesz érdektelen, ha a borkereskedés szempontjából jelentékenyebb államokban jelenleg érvényben lévő borvámokat itt összefoglalva ismertetjük. Ausztria-Magyarország az 1882. évi általános vámtarifában megállapított borvámot az általa kötött uj kereskedelmi szerződésekben is fentartotta s igy monarchiánkban a bor és must vámja, ideértve a gyümölcsbort és gyümölcsmustot is, akár hordóban, akár palaczkban történik a behozatal, métermázsánkint 20 forintot tesz. A monarchiánk és Olaszország között 1887. évi deczember hó 7-én kötött régi kereskedelmi szerződésben azonban a borvámra nézve oly megállapodás jött létre, hogy azon esetre, ha Olaszország a borvámot 5 frank 77 centime-ra, vagy ennél kevesebbre szállítja le, a monarchiánkba hordóban behozott olasz borok vámja 3 frt 20 krra fog leszállitatni. Ez a pont a monarchiánk és Olaszország közt mult évi deczember hó 6-án kötött s az 1892. évi VI. törvényczikkbe iktatott uj szerződésben is fentartatott, az olasz kormány azonban — daczára az olaszok sürgetéseinek — a borvám leszállítására vonatkozó záradék akalmazása iránt még nem tett lépéseket, s úgy látszik, hogy ezt tenni egyelőre nem is szánszándékozik. Olaszország szintén a régi borvámot tartotta fenn, amely hordóban hektoliterenként 20 lírában (8 frt), palackborokra pedig 100 palack után 60 lírában (24 frt) van megállapítva. Megjegyzendő, hogy az 1 liternél nagyobb palaczk — az elvámolás szempontból — két palaczknak, a két liternél nagyobb palaczk három palaczknak számíttatik és igy tovább. Ha azonban a bor 15 foknál több szeszt tartalmaz, a bor vámján felül, az ezen határt meghaladó minden szeszfok után még a szesz vámja is megfizetendő. Németországban az általános vámtarifa szerint a borvám hordóban métermázsánként 24 márkát (12 frt), palaczkban pedig 48 márkát (24 frt) tesz; a monarchiánkkal mult évi deczember hó - án kötött s az 1892. évi III. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi szerződésben azonban a német borvám következőleg szállíttatott le : Bor és must hordóban 100 kgronként 20 márka. Összeházasításra szánt vörös bor és vörös bornak való must 100 kgronként 10 márka. Cognac-készitésre szánt bor, ha e czélra hatósági felügyelet alatt használtatik fel, 100 kgronként 10 márka. Hordóba vagy üstkocsiba becsömöszölt fris szőlő, 100 kg. 4 márka. A 10 márkában megállapított mérsékelt vámtétel mellett csak az olyan házasításra szánt vörös borok és vörösbormustok bocsáttatnak be, amelyek leginkább 12 térfogatszázalék szeszt, illetőleg (ha mustról van szó) ennek megfelelő s ezzel egyenértékű gyümölcsczukrot és 100 C. fok hőmérsékletnél legalább 28 gramm kivonatot tartalmaznak, de még így is csak azon feltétel mellett, ha azok a német birodalom szövetségtanácsa által megállapított ellenőrzési feltételek mellett, tényleg összeházasításra fognak felhasználtatni. Ha az ily vörös bor vagy must fehér borral házasíttatik össze, az illető vörös bor vagy must az összeházasított bormennyiségben ennek legfeljebb 60%-áig, ha pedig az összeházasítás vörösborral történik, az egésznek legfeljebb 33,3%-áig terjedhet. Svájczban a régi állapot maradt meg, mely szerint az általános vámtarifa szerint a hordóbor métermázsánként 6 frankot, (2 frt 40 kr) a palackbor 20 frankot (8 frt), a szerződéses vámtarifa szerint pedig a hordóban bevitt bor — mint eddig, úgy ezentúl is — métermázsánként 350 frankot (1 frt 40 krt) fizet. Ezek a vámtételek csak a természetes borokra vonatkoznak, mert a műborokra külön, magasabb vám van kivetve, u. m. hordóban 6 frank, palackban pedig 20 frank. Uj bornál 6% levonás engedélyeztetik, vagyis 100 kg. uj bor csak 94 kg.-nak számíttatik, de csak akkor, ha a behozatal a szüretelés évében deczember 1-je előtt, dugóval el nem zárt, vagy csupán a szállításnál használt szerelő dugókkal ellátott hordókban történik. Oly természetes borok, a melyek csak kevés szeszszel lettek szeszezve s melyeknek összes szesztartalma 13 térfogat százaléknál nem nagyobb, ha hordóban vitetnek be, csak a fentjelzett 350 frankos vám alá esnek, az ezt meghaladó szeszfokok után ellenben a szeszmonopóliumi illeték is megfizetendő. A monarchiánk és Svájcz közt 1891. évi deczember hó 6-án kötött s az 1892. évi VlI. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi szerződésben kimondatott, hogy a természetes bor fogalmát és ismertető jeleit a szerződő államok közös egyetértéssel fogják megállapítani, addig amíg ez megtörténnék, a svájczi vámközegek, vitás esetekben a budapesti, görzi, klosterneuburgi és stb. michelei borászati intézetek és vegykísérleti állomások által az ily borok vegyelemezésről kiállított bizonyítványokat — a felülvizsgálat fentartása mellett — lehetőleg figyelembe veendik. Belgiumban borvám nincs, a bevitel alkalmával azonban az idegen borok után hektoliterenként 23 frank fogyasztási adó fizetendő. Francziaországban 1. évi február hó-ig a borvám hektoliterenként az általános vámtarifa szerint 450 frank, a szerződéses államokkal szemben pedig csak 2 frank volt. A f. é. február hó 1-én életbeléptetett új vámtarifában a borvám — az eddigihez képest — jelentékenyen emeltetett. Az új franczia vámtarifa két részből, úgymint egy általános és egy minimális tarifából áll; a minimális tarifa, melynek vámtételei alacsonyabbak, azon államokkal szemben alkalmaztatik, amelyek Francziaországgal a legtöbb kedvezményt élvező államok módjára járnak el, vagyis a francziaországi áruczikkekre legalacsonyabb vámtételeiket alkalmazzák. A franczia borvám jelenleg a bor szesztartalma szerint van megállapítva oly módon, hogy ha ez 11 foknál kevesebb, vagyis ha a bor szesztartalma 109 foknál nem nagyobb, a vám hektoliterenként minden egyes szeszfok után, az általános vámtarifa szerint 1 20 frank, a minimális tarifa szerint pedig 0 70 frank. Ha pedig a bornak 11 fok, vagy ennél nagyobb szesztartalma van, az első 10 fok után a bor vámja, a 11-ik és ezen felüli szeszfokok után pedig a franczia szeszfogyasztási adó is megfizetendő, amely szeszfokonként 156 frankot tesz. E szerint: A fennálló szerződések értelmében, a Magyarországból és Ausztriából, valamint a Németországból származó borok Francziaországban a minimális tarifa szerint vámoltatnak el, ellenben ha a bor szeszegy hektoliter bor vámja tartalma , a minimális az általános tarifa szerint: tarifa szerint: 10 fok 700 frank 1200 frank 11 » 8 56 » 13-56 » 12 » 1012 » 1512 » 13 » 11-68 » 1668 » 14 » 13-24 ‹ 18-24 ‹ 15 » 1480 › 1980 » Mai számunk 16 oldalra terjed.