Borászati Lapok – 24. évfolyam – 1892.

1892-03-26 / 13. sz

XXIV. évfolyam. 13. szám. Budapest, 1892. márczius 26. BORÁSZATI LAPOK Előfizetési feltételek: Szerkesztőség és kiadóhivatal. Egész évre . . . 5 frt 1 kr. Fél évre . . . . 2 frt 50 kr. Negyed évre . . 1 frt 25 kr. A német birodalom államaiba egész évre 6 frt. Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 7 forint. rr rr r SZOLOMIVELESI ES BORASZATI HETILAP Megjelen minden szombaton. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: BAROSS KÁROLY. * Főmunkatárs : ENGELBRECHT KÁROLY. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czimzendők.­­Árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányos árban fogadtatnak el. Budapest, Üllöi­ út (Köztelek). Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Tartalom: Didas A borkereskedés szempontjából jelentékenyebb álla­mok borvámjai, tekintettel az uj kereskedelmi szer­ződésekre. I­r. Lónyay Ferencz 127 Minő sor- és tőkefával alkalmazandó a zöldásványok szaporításánál és azok helyben való gyökerezteté­sénél 128 A szőlő «black-rot» betegsége. Lib­hart és Mezey. . 128 Vegyes hirek 130 A «Borászati Lapok] gyűjtése a felvidéki ínsége­seknek. — Szives tudomásul. — Intézkedések a fiiloxera terjedése ellen. — A Francziaországból megrendelt amerikai fajú simavesszők Kelenföldön. — Szőlővesszőküldemények szállításának megköny­nyitése. — Követésre méltó példa. — Szőlőfásatási tanfolyam. Különfélék 131 Rövid utasítás a megérkezett amerikai vesszőkkel való elbánásra. — A vassodrony megóvása a réz­galiczoldatok káros befolyása ellen. — A perme­tezett szőlők borainak réztartalma. Tudósítások 131 N.­Kanizsa. — Aszófő. Szerkesztői és kidóhivatali üzenetek 131 A borkereskedés szempontjából jelentékenyebb államok borvámjai, tekintettel az új kereskedelmi szerződésekre. Folyó évi február hó 1-én a legtöbb európai állam kereskedelmi szerződései lejártak. Az illető államok egy része az említett naptól kezdődő új szerződéseket kötött, egy részük azonban annyira a védvámos politika terére lépett, hogy új tarifa­szerződéseket nem kötött, sőt ilyeneket kötni egyelőre nem is szándékozik. Általában azt mondhatjuk, hogy a folyó évvel a nemzetközi kereskedelmi forgalomra nézve új úera kezdődik, még pedig két különböző irány­ban, melyeknek egyike a szabadkereskedelem felé közeledik, a másik pedig szigorú védvámos rend­szerre van alapítva. Az első irányt az új szerző­déseket kötött középeurópai államok u. m. Ausztria-Magyarország, Németország, Olaszország, Svájc­ és Belgium, a másikat pedig a nyugat-európai államok, mégpedig elsősorban Francziaország, s ennek példáját követve Spanyolország és Por­tugália követik. Az előadottak következtében egyebek közt a horvámok is több-kevesebb változást szen­vedtek, minélfogva úgy véljük, hogy nem lesz érdektelen, ha a borkereskedés szempontjából jelentékenyebb államokban jelenleg érvényben lévő borvámokat itt összefoglalva ismertetjük. Ausztria-Magyarország az 1882. évi általános vámtarifában megállapított borvámot az általa kötött uj kereskedelmi szerződésekben is fentar­totta s igy monarchiánkban a bor és must vámja, ideértve a gyümölcsbort és gyümölcsmustot is, akár hordóban, akár palaczkban történik a be­hozatal, métermázsánkint 20 forintot tesz. A monarchiánk és Olaszország között 1887. évi deczember hó 7-én kötött régi kereskedelmi szerződésben azonban a borvámra nézve oly megállapodás jött létre, hogy azon esetre, ha Olaszország a borvámot 5 frank 77 centime-ra, vagy ennél kevesebbre szállítja le, a monarchi­ánkba hordóban behozott olasz borok vámja 3 frt 20 krra fog leszállitatni. Ez a pont a mo­narchiánk és Olaszország közt mult évi deczember hó 6-án kötött s az 1892. évi VI. törvényczikkbe iktatott uj szerződésben is fentartatott, az olasz kormány azonban — daczára az olaszok sürge­téseinek — a borvám leszállítására vonatkozó zá­radék akalmazása iránt még nem tett lépéseket, s úgy látszik, hogy ezt tenni egyelőre nem is szán­szándékozik. Olaszország szintén a régi borvámot tartotta fenn, a­mely hordóban hektoliterenként 20 lírá­ban (8 frt), palac­kborokra pedig 100 palac­k után 60 lírában (24 frt) van megállapítva. Megjegyzendő, hogy az 1 liternél nagyobb palaczk — az elvámolás szempontból — két palaczknak, a két liternél nagyobb palaczk három palaczknak számíttatik és igy tovább. Ha azonban a bor 15 foknál több szeszt tartalmaz, a bor vámján felül, az ezen határt meghaladó minden szeszfok után még a szesz vámja is megfize­tendő. Németországban az általános vámtarifa sze­rint a borvám hordóban métermázsánként 24 márkát (12 frt), palaczkban pedig 48 márkát (24 frt) tesz; a monarchiánkkal mult évi deczember hó - án kötött s az 1892. évi III. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi szerződésben azonban a német borvám következőleg szállíttatott le : Bor és must hordóban 100 kgronként 20 márka. Összeházasításra szánt vörös bor és vörös bornak való must 100 kgronként 10 márka. Cognac-készitésre szánt bor, ha e czélra hatósági felügyelet alatt használtatik fel, 100 kgronként 10 márka. Hordóba vagy üstkocsiba becsömöszölt fris szőlő, 100 kg. 4 márka. A 10 márkában megállapított mérsékelt vám­tétel mellett csak az olyan házasításra szánt vörös borok és vörösbormustok bocsáttatnak be, a­melyek leginkább 12 térfogatszázalék szeszt, illetőleg (ha mustról van szó) ennek megfelelő s ezzel egyenértékű gyümölcsczukrot és 100 C. fok hőmérsékletnél legalább 28 gramm kivonatot tar­talmaznak, de még így is csak azon feltétel mellett, ha azok a német birodalom szövetség­tanácsa által megállapított ellenőrzési feltételek mellett, tényleg összeházasításra fognak felhasz­náltatni. Ha az ily vörös bor vagy must fehér borral házasíttatik össze, az illető vörös bor vagy must az összeházasított bormennyiségben ennek legfeljebb 60%-áig, ha pedig az összeházasítás vörös­borral történik, az egésznek legfeljebb 33,3%-áig terjedhet. Svájczban a régi állapot maradt meg, mely szerint az általános vámtarifa szerint a hordó­bor métermázsánként 6 frankot, (2 frt 40 kr) a palac­kbor 20 frankot (8 frt), a szerződéses vámtarifa szerint pedig a hordóban bevitt bor — mint eddig, úgy ezentúl is — métermázsán­ként 3­50 frankot (1 frt 40 krt) fizet. Ezek a vámtételek csak a természetes bo­rokra vonatkoznak, mert a műborokra külön, magasabb vám van kivetve, u. m. hordóban 6 frank, palac­kban pedig 20 frank. Uj bornál 6% levonás engedélyeztetik, vagyis 100 kg. uj bor csak 94 kg.-nak számíttatik, de csak akkor, ha a behozatal a szüretelés évében deczember 1-je előtt, dugóval el nem zárt, vagy csupán a szállí­tásnál használt szerelő dugókkal ellátott hor­dókban történik. Oly természetes borok, a melyek csak kevés szeszszel lettek szeszezve s melyeknek összes szesztartalma 13 térfogat százaléknál nem na­gyobb, ha hordóban vitetnek be, csak a fent­jelzett 3­50 frankos vám alá esnek, az ezt meg­haladó szeszfokok után ellenben a szeszmonopó­liumi illeték is megfizetendő. A monarchiánk és Svájcz közt 1891. évi deczember hó 6-án kötött s az 1892. évi VlI. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi szerződésben kimondatott, hogy a természetes bor fogalmát és ismertető jeleit a szerződő államok közös egyetértéssel fogják megállapítani, addig a­míg ez megtörténnék, a svájczi vámközegek, vitás esetekben a budapesti, görzi, klosterneuburgi és stb. michelei borászati intézetek és vegykísérleti állomások által az ily borok vegyelemezésről kiállított bizonyítványokat — a felülvizsgálat fentartása mellett — lehetőleg figyelembe ve­endik. Belgiumban borvám nincs, a bevitel alkal­mával azonban az idegen borok után hektolite­renként 23 frank fogyasztási adó fizetendő. Francziaországban 1. évi február hó­­-ig a borvám hektoliterenként az általános vámtarifa szerint 4­50 frank, a szerződéses államokkal szemben pedig csak 2 frank volt. A f. é. február hó 1-én életbeléptetett új vámtarifában a bor­vám — az eddigihez képest — jelentékenyen emeltetett. Az új franczia vámtarifa két részből, úgymint egy általános és egy minimális tarifából áll; a minimális tarifa, melynek vámtételei ala­csonyabbak, azon államokkal szemben alkalmaz­tatik, a­melyek Francziaországgal a legtöbb kedvezményt élvező államok módjára járnak el, vagyis a francziaországi áruczikkekre legalacso­nyabb vámtételeiket alkalmazzák. A franczia borvám jelenleg a bor szesztartalma szerint van megállapítva oly módon, hogy ha ez 11 foknál kevesebb, vagyis ha a bor szesztartalma 10­9 foknál nem nagyobb, a vám hektoliterenként minden egyes szeszfok után, az általános vám­tarifa szerint 1­ 20 frank, a minimális tarifa sze­rint pedig 0­ 70 frank. Ha pedig a bornak 11 fok, vagy ennél nagyobb szesztartalma van, az első 10 fok után a bor vámja, a 11-ik és ezen felüli szeszfokok után pedig a franczia szesz­fogyasztási adó is megfizetendő, a­mely szesz­fokonként 156 frankot tesz. E szerint: A fennálló szerződések értelmében, a Magyar­országból és Ausztriából, valamint a Német­országból származó borok Francziaországban a minimális tarifa szerint vámoltatnak el, ellenben ha a bor szesz­egy hektoliter bor vámja tartalma , a minimális az általános tarifa szerint: tarifa szerint: 10 fok 7­00 frank 12­00 frank 11 » 8­ 56 » 13-56 » 12 » 1012 » 1512 » 13 » 11-68 » 1668 » 14 » 13-24 ‹ 18-24 ‹ 15 » 1480 › 19­80 » Mai számunk 16 oldalra terjed.

Next