Borászati Lapok – 24. évfolyam – 1892.
1892-09-11 / 37. sz
XXIV. évfolyam, 37. szám, Budapest, 1892. szeptember 11. BORÁSZATI LAPOK Előfizetési feltételek: SZŐLÓMÍVELÉSI ÉS BORÁSZATI HETILAP Egész évre . Fél évre . . Negyed évre 5 frt 1 kr. . 2 frt 50 kr. 1 frt 25 kr. A német birodalom államaiba egész évre 6 frt. Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 7 forint. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czimzendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányos árban fogadtatnak el. Meg-,jelen minden vasárnapon. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: BAROSS KÁROLY. * Főmunkatárs: ENGELBRECHT KÁROLY. Budapest, Üllői-út (Köztelek) Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Tartalom: oldal Az olasz borvám további fejleményei. IE. . . . .391 A franzia élelmességnek egy érdekes pékiája . . . 391 Madleine Angevineről. Makay Sándor 392 A keszthelyi gazdasági tanintézet szőlőbirtoka . . . 392 Kérdések és feleletek . 392 Kérelem a "Borászati Lapok* t. olvasóközönségét.. Hegedűs József 302 Vegyes hirek . . 394 A filloxera ellen védekező első miskolczi egyesület. — Francziaország szőlészete tekintettel a filloxera elleni védekezésre. — Borbirálat — Olasz borok bevitele Francziaországba. — A Liebfrauen-Milch. Bor és mustszülők nemzetközi kiállitása Olaszországban. — Értés tés. Különfélék 394 A gipsz mint szőlőtrágya. — Az oporto Francziaországban. Fekete habarék. — A vörös boroknak netán kátrányfestőanyagokkal festett voltuk tekintetében való megvizsgálása. — Colle rap de au philoetamin. Tudósítások 394 Szerkesztői és kidóhivatali üzenetek 395 Az olasz borvám további fejleményei. (E.) Lapunk legutóbbi számában első helyen ismertettük ama nehézségeket, amelyek az olasz boroknak monarchiánkba való tömeges importálását egyelőre megakasztották. A helyzet alakulása arra enged következtetni, hogy monarchiánk a szerződés betűihez kíván ragaszkodni, amely szerint a kedvezményes vámot csakis a hordókban szállított borokra nézve effektuálja. Ezzel szemben természetesen az olasz kormány sem nyugszik, miként azt ama körülmény igazolja, hogy a fennforgó differencziák ügyében Miriaglit az olasz földmivelési minisztérium osztálytanácsosát Bécsbe küldötte ki. Miriágli szerdán érkezett Bécsbe s még aznap délelőtt megjelent a külügyminisztériumban. Az olasz kormány óhajait és panaszait pontonkint fogja előterjeszteni s Bécsben fogják is azokat méltatni, de csak amennyiben ez a szerződések értelmében lehetséges. Újabb engedményekről szó se lehet, legkevésbbé pedig arról, hogy a mérsékelt vámot a tartályokban vagy ciszternákban érkező olasz borokra is kiterjeszszék Nincs ellenben kizárva, hogy az olasz borexportnak más irányú kedvezmények lesznek engedélyezhetők, amelyek azonban a szerződéssel összeegyeztethetők s a belföldi bortermelést nem károsítják. Ha egyesség nem létesülhetne, az olasz kormány, mint Rómából táviratozzák, azon ajánlatot tenne, hogy a horvám kérdésnek eldöntésére egy nemzetközi választott bíróság létesíttessék. Első eset lenne ez, hogy kereskedelmi természetű nemzetközi kérdés egy választott bíróság ítélőszéke alá helyeztetik; választott bíróságok eddig csupán politikai konfliktusokat, különösen egy háború befejezése után támadt kártalanítási kérdéseket oldottak meg. Már a kereskedelmi szerződések tárgyalásánál az osztrák, német és olasz parlament fogadtak el rezolucziókat, melyek folytán az illető kormányok felhivatták, hgy a kereskedelmi szerződésekből netán támadható viták választott bíróság döntésére bízassanak. A berni interparlamenti békekonferenczia is elhatározta, hogy a kereskedelmi szerződésekből eredő vitás kérdések választott bíróság által volnának kiegyenlítendők. Elvi jelentőségű lenne tehát mindenesetre, ha Olaszország ajánlata elfogadtatnék. Más oldalról a nemzetközi választott bíróság létesítésének szándékát kétségbe vonják, egyrészről, mert ily rendkívüli eszköz igénybevételére szükség nem leend, másrészről már elvileg lenne kizárva ily differencziák megoldására egy nemzetközi választott bíróság igénybevétele, noha, miként e tekintetben imént taglaltunk a lehetőség teljesen kizárva nincs Az ingerültség, mely a vámhivataloknak a borvám-klauzula alkalmazására vonatkozólag kiadott ismeretes utasítás folytán keletkezett, alábbszállott, mert a monarchia kormányai a kedvezményes vámot nemcsak az augusztus hó 27-éig a kikötőkbe tartányokba érkezett borokra, de az említett határnap előtt útnak indított borokra nézve is engedélyezte, amit egy Bariból érkezett távirat is megerősít. E szerint még az augusztus 27-ike előtt útnak indított, tehát még úszó áruk bevonattak a kedvezménybe. Triesztben és Fiuméban közel 150,000 hl. olasz bor van raktáron, 20 hajó Gastellamare del Golfóból, 15 hajó Bariból és Barlettából útban van. Ezen áru nagyobb része már Magyarországba és Horvátországba, szintúgy Bécsbe, Gácsországba és Csehországba eladatott. Várjuk be tehát türelemmel a fejleményeket és addig nyugtasson meg bennünket a tudat, hogy monarchiánknak eltökélt szándéka a szerződés szószerinti szövegéhez ragaszkodni, a kizárólag horidókban való behozatalt illetőleg s inkább a franczia élelmességnek egy érdekes példája. Míg Európa többi szőlőtermelő országaiban csak most kezd elterjedni ama hit, hogy a filloxéra ellen is meg lehet küzdeni, addig Francziaország már majdnem teljes lábra állította régi virágzó szőlőművelését. Élénk megfigyelő képesség, praktikus okoskodás kitartó szorgalommal párosul a francziában s e tulajdonságok biztosítják munkájának sikerét. Tavaly hazánkban az olyan borokért is, a melyek adója annakelőtte 11/2—2 frtjával kelt csak el, 20—22 frtot fizettek hektoliterenként, mikor pedig tavaly a Blakrot betegség tanulmányozása végett Dél-Francziaországban jártam, ha étkezés végett valamely vendéglőbe betértünk, a bort — könnyű, de jó asztali vörös bort — csak úgy ráadásnak, ingyen kaptuk az elfogyasztott ételekhez. Olcsó itt a könnyű bor nagyon. De lehet is, mikor betermű Arramon tőkéből 200—300 hektolitert is szüretel hektáronként a franczia. A filloxerától már nem félnek Francziaországban, de nem igen félnek egyéb szőlőbetegségektől sem. Megküzdenek velük. A Peronospora viticola ellen a bordeaux i keverék, a lisztharmat (Oidium Tuckeri) ellen a kénezés rendszeresen és jó sikerrel alkalmaztatnak a szőlőkben. De van a szőlőknek még egy általánosan — különösen mély fekvésű szőlőkben — elterjedt betegsége antraknoze (Sphaceloma ampelinum de Bary), amelynek olyan biztos ellenszere nincs, mint az ellőbbi két betegségnek. Több helyen ugyan meglehetős eredményt szolgáltatott e betegséggel szemben a vasgaliczoldattal való permetezés, de ez eredmény mégsem olyan, mint aminőt a bordeaux-i keverék a Peronoszpora vitriolával s a kénezés az Ódium Tuckers-vel szemben nyújt. Akadtam azután utamban olyan helyre is, hol az antraknoze ellen is teljes sikerrel védekeztek, még pedig nem kémiai anyagok segélyével, hanem egészen egyszerű és érdekes módon. Gazeres községben jártunk (Aires mellett, Landes-département), ahol egyszerre csak, daczára annak, hogy az egész vidéken a filloxérának nyoma sincsen, bemutatnak egy 5 hektár terjedelmű már 13 esztendős, szépen művelt, gyönyörű termést mutató ojtványszőlőt. Csakhogy ez az ojtványszőlő nem olyan ám, aminőt mi közönségesen érteni szoktunk : amerikai alanyra ojtott európai szőlő, hanem európaira ojtott európai szőlő. A magyarázata a dolognak az, hogy a terület eredetileg Carbonet Sauvignon fajta szőlővel volt beültetve, amely szőlőt az antraknoze erősen megtámadta. Baker, a szőlő derék birtokosa azt tapasztalta, hogy a vidéken termelt Folle blanche fajtát ez a betegség nem bántja. Mit tett hát? " Az egész szőlőt 1878-ban átejtotta, a Carbonet Mai számunla 13 oldalra, terjed más, de reánk nézve kevésbé fontos irányban kedvezményeket nyújtani. Monarchiánknak nem lehet feladata, hogy az olasz borászat előnyére a mienk tönkre tétessék.