Borászati Lapok – 24. évfolyam – 1892.

1892-10-09 / 41. sz

XXIV. évfolyam, 41. szám. Budapest, 1892. október 9 BORÁSZATI LAPOK Előfizetési feltételek:­­ SZŐLŐMÍVELÉSI ÉS BORÁSZATI HETILAP 5 frt — br. . 2 frt 50 kr. 1 fr+ 25 Wr. A német birodalom államaiba egész évre 6 frt. Európa egyéb Államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 7 forint. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz czimzendők. Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Megjelen minden vasárnapon. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: BAROSS KÁROLY. * Főmunkatárs: ENGELBRECHT KÁROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Üllői­ út (Köztelek) Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányos árban fogadtatnak el. Külföldi borkereskedelmünk az utolsó tíz év alatt. Az országos statisztikai hivatal a napokban tette közzé Magyarországnak a múlt évben ,­ külfölddel folytatott kereskedelmi forgalmára vo­natkozó hivatalos kimutatást. Ezzel most már az 1881-ben szervezett áruforgalmi statisztika tíz teljes évről szolgáltat teljesen megbízható ada­tokat külkereskedelmünkről s a­mi itt minket leginkább érdekel, külföldi borkereskedelmünk­ről is. A múlt évi kimutatás szerint kivitetett Ma­gyarországból hordóban 1.031.204 métermázsa palac­kban p­edig 11,442 métermázsa, vagyis 1.042.646 métermázsa bor; ezzel szemben a behozatal hordóban 395,787, palac­kban 2336 összesen tehát 398,123 méter mázsa volt. Hogy azonban borkereskedelmünkről tiszta képet nyújtsunk, áttekintés és összehasonlítás kedvéért az utolsó tíz év eredményét is közöljük, mely szerint borkereskedelmünk az alábbi két kis tábla szerint alakult. Mint abból látható, borkivitelünk az 1888 év óta folytonos hanyatlást, behozatalunk pedig fokozatos emelkedést mutat.­­ Ha csak a két utolsó évet veszszük is, 1891-ben kivitelünk 1.339,627 métermázsáról 1.042,646 mmázsára szállott le, vagyis 296,981 mmázsával csökkent, behozatalunk el­lenben 230236 métermázsáról 398,123 métermázsára emelkedett, vagyis 167,887 métermázsával növekedett s e szerint ________ külföldi borkereskedésünk mérlege ... 464,868 métermázsával rosszabbodott. Ha pedig a mult évi forgalmat az 1888 ik évivel hasonlítjuk össze, az eredmény még sokkal kedvezőtlenebb, mert a kivitelnél 451,391 métermázsa csökkenést, a behozatalnál ellenben 238,059 métermázsa emelkedést s ehhez képest borkereskedelmünk mérlegénél­­ 689,450 métermázsa rosszabbodást mutat. Ez azonban, tekintettel arra, hogy az utóbbi években és különösen a múlt évben a fi­loxera rohamos pusztításaihoz még a Peronospora viticola is járult s ennek folytán tavalyi szüretünk úgy mennyiségre, mint minőségre nézve oly rosszul ütött ki, a­mint talán még egy évben sem, egy általában nem meglepő, sőt inkább az lepi meg az embert, hogy borkivitelünket a szőlőinket ért ezen óriási csapások daczára is annyira fenn tudtuk tartani, hogy múlt évi borkivitelünk az 1885-ik évinél alig maradt hátrább, az 1882— 1884-ik évi kivitelt pedig még meg is haladta, pedig akkor a fiiloxéra pusztításának hatása még aránylag csak kis mérvben volt érezhető. Nem szabad tehát elcsüggednünk, sőt bizton remélhetjük, hogy borkivitelünk­­— a nagy mérv­ben évről-évre terjedő homoki szőlőtelepítések folytán — rövid idő alatt újból jelentékeny len­dületet veeni, mert — ha jövőre számolnunk kell is az olcsó olasz borok versenyével — azt határozottan állíthatjuk, hogy homoki boraink — ha a szőlőfajokat helyesen választjuk meg s azokat okszerűen kezeljük — az olasz boroknak minőség tekintetében annyira felette fognak ál­lani, hogy a külföld előtt mindig keresettek lesznek. Hogy az immúnis homoktalajokon, ha meg­felelő fajtákat ültetünk, minő borokat lehet ter­melni, azt a legtöbben nem is képzelik. A­kik tehát érdeklődnek a dolog iránt, azoknak csak azt ajánlhatjuk, hogy nézzék meg és ízleljék meg a m. kir. országos központi mintapinczében a kecskeméti «Miklós-telep»-en 1890-ben termelt és fajtánként külön szüretelt borokat s bámulni fognak az eredmény felett. Pedig a dolgot nem is olyan nagyon nehéz megérteni, mert — a nélkül, hogy a homoki boroknak a hegyi borokkal való teljes egyen­rangúságát akarnám vitatni — csak azt jegyzem meg, hogy az ma már köztudomású dolog, hogy a homok a szőlőültetésre igen alkalmas talaj, mert benne a szőlő gyönyörűen tenyészik. Ha tehát a szőlő szereti a homoktalajt, akkor a bora sem lehet olyan rossz, a­mint azt eddig sokan tévesen gondolták. Hogy eddig a homoki bor úgyszólván bor­számba nem is ment, annak csakis az volt az oka, hogy a homokon a lehető leghitványabb szőlőfajokat mivelték, de ezekből aztán nem is lehetett volna jó bort csinálni a legjobb fekvésű hegyeken sem. Kivitel. Év hordóban palac­kban összesen 1882 906 939 10,218 917,157 1883 855,932 10,956 866 888 1884 884,189 11,956 896,145 1885 1.048,015 12,773 1.060 788 1886 1 332 532 15 227 1.347,759 1887 1.316,033 15,219 1.331,252 1888 1.479 911 13,126 1.493,037 1889 1.417 647 14,044 1.431,691 1890 1.327 348 12.279 1 339,627 1891 1 031,204 11.442 1.042 646 Behozatal. Külföldi borforgalmunkra visszatérve, érde­kesnek tartjuk annak a kimutatását is, hogy ki­vitelünk és behozatalunk az egyes államok közt hogyan oszlott meg; erre nézve pedig az áru­forgalmi statisztika a következő adatokat szol­gáltatja : Év hordóban palac­kban összesen Év m­é­t­e­r m­á­z­s­a 1882 110 731 1861 112,592 1883 138 270 1437 139,707 1884 139,621 1834 141,455 1885 88,194 1598 89,792 1886 90 234 1210 91,444 1887 88 172 1848 90,010 1888 158,591 1473 160 064 1889 163 438 1627 165,065 1890 228,407 1892 230,236 1891 395,787 2336 398 123 K­ivitel hor­dóban. 1882 1883 1894 1885 1886 1887 1888 1889 1890 1891 ZE3C­o "V á, © m «τ» t e r m. á z s a Ausztriába ~ ... . ... ... 732,260 12 715,516 06 755,882­ 30 825,886 61 935 934 88 1 041,511 1.111,410 1.122,464 1.114,125 906,699 Németországba ... ... — ... ... . . ... ... 49,194 35 45,735.56 46,874­ 37 49,096.16 59,724 03 64,996 72,342 81,996 77,898 66,432 Svájczba — ... ... ... — 54,058 75 24,912 56 22,44377 50 98272 110,208 69 98,688 162,203 129,352 74,079 13,255 Olaszországba „ ... ... 1,203 04 94181 8,10841 41,690-39 36,300-79 5,788 4,846 1,828 3,819 171 Francziaországba .. . ... ... ..... .... ... ... 33,035 51 48,056 45 34 904-48 58,907.46 168,639-33 80,044 102,081 52,828 24,362 17,401 Belgiumba és Hollandiába ... ... .. . ... 2,237 11 1.784 87 2,053 85 2,31347 1 676 45 4,332 5,019 4,699 3,940 2439 Nagybrittániába ... ... ... ... . . ... ... . . .. 259 58 2811 48 65 617-26 672 00 1,894 995 142 1,058 85 Oroszországba . ... .. ... . ... .... . . ... 7640 20 7,427 00 5,755 94 5,779-75 4,767 54 4,298 4,384 5,681 5,489 4747 Boszniába és Herczegovinába ... . ... .. .­15,426 00 3,768-28 4,162 40 6,951 10 7,870­ 97 9,059 10,654 12,879 19,226 15,978 Romániába . .. ... . . . . 8,31009 5,12189 1,973 92 1,88200 553 54 105 34 37 30 57 Szerbiába ... ... ... 1,895 54 1,210 24­­ 533 52 3,133 58 5,32944 3,881 2,914 2,283 1,809 1823 Balkánfélszigetre ... ... ... . ... ... ... 414 49 813 23 27549 171 17 185,79 316 283 352 591 117 Más államokba 1,00501 61614 17276 1,403-71 669 04 1,032 2,746 3,316 922 2000 Összesen 906,93979 855,932-20 884,189,86 1048,015-3811332,532-42 1-316,033 1.479,911 1.417,647 1.327,348 1.031,204­ ­ Mai számunk 14 oldalra, terjed..

Next