Borászati Lapok – 25. évfolyam – 1893.

1893-03-26 / 13. sz

11. SZÁM. 25-IK ÉVFOLYAM: 140 1893. MÁRCUIUS HÓ 12. a hegyközség ennek daczára az egész területre megalakulhat, vagyis a körbeeső ily kisebb részletek ily esetben a hegy­községi kötelékbe a törvénynél fogva bele vonatnak. Ez intézkedés nézetünk szerint nagyon helyes és pedig két okból: először mert előmozdítja a hegyközségek alakulásának lehetőségét s másodszor, mert az ily köz­beeső kisebb területek birtokosainak is hasznára van. Kétségtelen ugyanis, hogy az őrzés s a rendészet a hegyközségi területeken a dolog természeténél fogva mindig hatályosabb lesz s mindig jobban fog kezeltetni, mint a határbeli más területeken. De az ily részletek birtoko­saira nézve a hegyközségi kötelékbe tar­tozóságunk előnyössé válhatik azért is, mert ez által arra fognak ösztönöztetni, hogy birtokukon szőlőt ültessenek s ekként az intenzivebb s jövedelmezőbb mivelésre térjenek át. A törvényjavaslatnak a hegyközségek megalakítására vonatkozó eme rendel­kezéseinél azonban fontosabbak és mond­hatnók lényegesebbek amaz intézkedések, a­melyek a hegyközségek feladatát szabá­lyozzák. A törvényjavaslat két­féle feladatot szab a hegyközségeknek; az egyik fel­tétlen kötelező, a másik feltételes, meg­engedett. A kötelező feladat: a közös és a hegy­rendészeti szervezkedés. A megengedett feladat: a) az elpusztult szőlők felújításának, vagy új szőlők ültetésének előmozdítása b) a szőlő­betegségek ellen való közös védekezés megkönnyítése s c) az okszerű szőlőmivelés és szüre­telés érdekében szükséges vagy kívánatos közös gazdálkodási és kezelési szervez­kedés. (Folytatása köv.) A kaliforniai betegség. Mult év utolsó havában jelent meg Washing­tonban egy munka,a­mely ezen új szőlőbetegséggel igen terjedelmesen foglalkozik. A szerző, ki kuta­tásairól, melyeket helyszínén tett, lelkiismeretesen számol be, főleg az Egyesült Államok kormányát akarja lethargiájából felrázni, hogy eszközöltessen­­ kísérleteket, miként lehetne ezen bajt, mely az amerikai szőlészetet végelpusztulással fenyegeti korlátozni, avagy sikerrel leküzdeni. Pierce, a könyv szerzője, kísérletei nem vezettek eddig elé­g kedvező eredményre , de a­mi egy embernek nem sikerül, az sok tudós és gyakorló szőlész vállve­tett munkájának sikerülhet és reméljük is, hogy ugy lesz ! A munka olvasásánál a legaggasztóbb bal­sejtelmek fognak el. Mintha a harcz, melyet a filloxera ellen húsz esztendő óta folytatunk, s mely lassanként­ a mi javunkra dől el, uj vonalon, más modorban, de ugyan oly vehemencziával ismét kitörne és a szelészek kétségbeesve kap­kodnak a régi fegyverek után, hogy azon tapasz­talattal gazdagodjanak, hogy ezen új baj ellen azok mind hatálytalanok. S Pierce könyve ez irányban épen nem nyugtat meg, mert ő az is­mert szereket mind kipróbálta, minden kedvező eredmény nélkül. Hisz nem sikerült még eddig ezen gomba életfolyását oly pontosan megfigyelni, hogy arra gátló behatást lehetne gyakorolni. Mindannak daczára nagy hálával tartozunk mi szőlészek valamennyien Pierce-nek, mert ő legalább az utat mutatta meg, melyen haladva czélunkat elérhetjük és hálával azért, hogy a baj egész nagyságát előttünk feltárva, munkára serkent valamennyiünket. A könyv, mely számos fény és színnyomatú tábla segélyével a betegség külső lefolyását igen jól érzékíti meg, szószerinti lefordítást is meg­érdemel, mert közel lehet az idő, hogy a baj Európába átültetve a mi legközvetlenebb érdek­lődésünket fogja igénybe venni. Idő és hely híján azonban annak rövid ismertetése kénytelen azt legalább pótolni. Amerika bortermése, bár a szükségletet még távolról sem képes pótolni, még­is már tekintélyes. Így egyedül az Egyesült Államokban az utolsó évek átlagos bortermése 267000 tonnát (harmad­fél millió hektolitert) tett­­ki, tehát hazánk évi termését kétszeresen felülmúlta. Ezen bormennyiség egy heted részét (38000 tonnát) Kalifornia állítja elő, s így Texassal egyetemben bortermelésre leghivatottabb terület az Egyesült Államok közül, különössen ha tekintetbe vesszük, hogy éghajlati fekvése a lehető legkedvezőbb és a Csendes-óc­eán mellett végig húzódó hegylánczolat keleti és dél­keleti lejtői ezen növény számára vannak mintegy alkotva, klímája élénken emlékeztet Szic­iliára. Ily körülmények közt nem csodálható, ha a lassan meghonosodott szőlő rohamosan több és több területet hódított magának, miket azonban most a tárgyalandó betegség végveszélylyel fenye­get. Az eddig elpusztult terület hozzávetőleg 25000 acre-t (kat. hold), a terület értékének csökkenése legalább is 120 millió forintot tesz ki. Mexikó bortermelésének góczpontja az „Alsó Kalifornia* nevet viselő, hosszú és keskeny nyelv­alakú félszigeten fekszik, melyet Kaliforniától a parányi Tia Juana folyócska választ el. A szőlővel beültetett terület itt körülbelül 30000 acvet tesz ki. A kaliforniai betegség csak 1887-ben került ide és 1892-ben már csak elvétve lehet épségben levő szőlőket látni, miből kiviláglik, hogy ezen baj fellépésében még a filloxeránál is hevesebb. A baj lefolyása illetve hatása a szőlő egyes szerveire a következő : Egészséges tőkéknél köz­tudomásúlag a levelek egymástóli távola (csomó­­köz internedium) faj, fekvés és a szőlővessző hossza szerint váltakozik. Ezen viszony és össz­hang a szóban forgó betegség által megtámadott leveleknél meg van zavarva olyképen, hogy a baj fellépésének második évétől kezdve a tőke életerejével a vesszők és azon a csomóközök hossza, a levelek nagysága egyaránt fogy, a tőke eme szervei tehát eltörpülnek s ennélfogva faj­jellegüket elvesztik. A levél­nyél azonban meg­tartja rendes méreteit. De nem csak a levél külső formájára gya­korol a betegség befolyást, hanem annak szöveti szerkezetére is. A klorofil a főbb fibrovascularis kötegek között nem fejlődik ki egyenletesen. Ennélfogva a levél sohasem nyeri el szokott zöld színét, mely egyformán lepi be az egész levél­lemezt, hanem a főbb ezek közt másszínű héza­gokat hagy. Zöld bogyójú fajoknál ezen elváltozó szín kezdetben halványzöld, utóbb sárgává, sárgás barnává lesz, végre a levéllemez ezen része kisebb nagyobb terjedelemben elhal és a levél lehull. Kék fajoknál a beteg levélrész inkább vörösbe ját­szik és csak a klorofil-tartalmú lemez részhez való átmenet (keskeny gyűrű vagy szalag) ölt halványsárga szint. Ezen színváltozás tehát a kaliforniai betegség ty symptomája, de vannak ere lett még jelenségek, mely nem okvetlenül fordulnak el hanem csak bizonyos fajoknál és bizonyos fekvésekben. Így egyes zöld bogyójú fajoknál, melyekhez például a nálunk is ismert alexandriai muskotály is tartozik, a különben nor­mális zöld szint mutató leve­leken kisebb-nagyobb kör­ökön halvány foltocskák lépnek fel, melynek körvonalai igen hatá­rozottan elütnek a zöld kör­nyezettől. Ezek száma néha igen csekély, néha teintélyes. A foltok napról-napra nőnek terjedelemben, a kisebbek a nagyokba olvadnak, az így megkülönböztetett, klorofiltalan levélrészlet teljesen elhal, a levél pedig lehull,­­ gyakran mielőtt még az ezek közt levő tér egészen elpusztult volna, rendesen azonban csak annak utána. A levél ily partiális elhalása persze a levél egész vastag­ságában megy végbe s igy az alsó lapon épen ugy észlelhető mint felül. A levél szélei szintén lépést tartanak a halvány rész­letek elhalásával, úgy hogy a levelek lehullásuk alkalmával elbarnult, begöngyölődött, részben le­töredezett széleket mutatnak fel. A muskotályokra nézve jellemző foltokhoz ha­sonló elfakulást mutat az Izabella levél is, csakhogy itt a levél szélén jelentkeznek a kör alakú pecsétek legelébb és egymásba olvadva a levél egész kari­máját tönkre teszik, mielőtt belseje bármi válto­záson ment volna át. A kék Malvoisie-nél a fő erek által képezett sarok halványul el legelébb, mely elhalványodás idővel az egész szögre kiter­jed, lassan kint sárgásba megy át, végül pedig a sárga terek közepe élénk bíbor szint vesz fel. A kék tramini-nél az erek közt halvány szalag kelet­kezik, mely a levél szélével egyidőben mutatja az elhalás jeleit. Az elbai kék levele sárgás-barna szalagot, a rizling­é barnás, a Flaming Tokay-é (alkalmasint furmint) élénk piros foltokat nyer stb, egy szóval minden fajnak meg van a specziális jellege. A vessző növekedésére határozottan gátló ha­tást gyakorol a kar­­betegség. A csomóközök meg­rövidülnek, a levelek száma kevesbedik, a vessző vastagsága normálisnál csekélyebb. A betegség 1. ábra. *) The Chalifornia vine disease. A preliminary report of investigations by Newton B. Pierce, special agent. Washington.

Next