Borászati Lapok – 30. évfolyam – 1898. 26-52. sz.

1898-06-26 / 26. sz

28. SZÁM. 30-IK ÉVFOLYAM. 4 T* A balatonmenti szőlőbirtokosság saját jól felfogott érdekében áll, hogy ezen előadásokon minél nagyobb számban vegyen részt, hogy az ott hallottakat saját javukra minél hasznosabban értékesítsék. Erre való tekintettel, mint erről illetékes helyről értesülünk, a Balaton gőzhajózási rész­vénytársaság július hó 3-án külön gőzhajót indít Balaton-Füredről reggel 5 órakor, amely Rév-Fülöp és Badacsony érintésével — i. e. V2I0 órakor Keszthelyre érkezik — s az előadásokon résztvenni óhajtókat kellő időben odaszállitja. Ezen menet alatt Révfülöpről reggel 7 óra 10 perc­kor, Badacsonyból 8 órakor indul a hajó Keszthelyre; visszafelé Keszthelyről ugyanazon irányban és napon délután 5 órakor indul a hajó. * * * A mi szempontunkból, kik e helyen az ország szőlőmivelésének és borter­melésének közérdekeit a nyilvánosság előtt, ezen orgánumban részrehajlatlanul kép­viselni szerencsések vagyunk, s a közön­ség felfogását a kormányzati insztitúc­iók irányában ismerjük, örömmel jelenthet­jük ki, hogy ez a mostani akc­ió, amely a földmivelésügyi miniszter inic­iatívája folytán, a balatonmenti szőlök rekon­struálása érdekében megindult, az egész ország szőlőmivelő, bortermelő érdekelt­sége részéről megnyugvással fogadtatik. Az a munka, amely az ország bor­termő szőlővidékeinek egyik legféltettebb drága gyöngyén, a magyar tenger part­mentén vette kezdetét, egy nagy alapvető­­munkának — kezdőbetűje. Vájjon ki ne tudná ma már, hogy a filloxéravész elleni küzdelem konc­ert­jében — a védekezési eljárásokban­­minő fontos, sőt feltétlenül döntő sze­repe jut a talajnak, — az adaptáczió kér­désének, amelynek az eddig ismert véde­kezési eljárások valamennyie a siker te­kintetében alá van vetve. Röviden szólva, akár az amerikai aranyba készült olt­ványokkal, akár a szénkeneggeli gyérítés művelete alá hazai fajtákkal ültetett sző­lőknek jövőt csak az esetben jósolhatunk, ha az alkalmas talajt vagy ehhez a meg­felelő felújítási (védekezési) eljárást kellően megválasztottuk. Tehát első­sorban a talaj az, amely­től a felújítás sikere függ. De hisz ezt tudják jól és tudták már régóta szőlő­birtokosaink, s mégis máris mennyi csaló­dáson mentek át, miért, mert talajukat meg sem ismerték. És éppen ezért—­ emlékezzünk csak vissza — hányszor és hányfelé fordultak már évekkel ezelőtt szőlőbirtokosaink ta­lajaik megvizsgáltatása iránt, kérve geo­lógiai felvételeket, fizikai és kémiai elem­zéseket stb. És, hogy ezen irányban mindeddig a kellő intézkedések meg nem tétettek, valjuk be őszintén, annak oka részben abban volt, hogy a talajvizsgálatok kér­désében az illetékes körök maguk sem voltak tisztában, nem pedig kiváltképpen abban, hogy a vizsgálatok mily módon eszközöltessenek akként, hogy azokból a gyakorlati szőlőmivelés szempontjából a kö­vetkeztetések levonhatók legyenek. Az első komoly lépés ebben a nagy­fontosságú kérdésben az a talajvizsgálat, amely a balatonmenti szőlővidékeken kez­detét vette s amelynek élére a földmive­­­lésügyi miniszter báró Radvánszky Bélát hívta meg, aki a fent ismerte­tett programm szerint a talajvizsgálatok előzetes eszközlésével megbízott szűkebb­körű bizottság munkálatait a helyszínen vizsgálja felül és vonja le azokból a kö­vetkeztetéseket, amelyeknek közzétételét a földmivelési miniszter úr a Keszthelyen tartandó előadásokban tette lehetővé. Az egész ország szőlőbirtokossága bizalommal és hálás érzelemmel kíséri a nemes főúr önzetlen és hazafias törek­vését, amelylyel a mi ügyünk érdekében a bizonnyára nehéz és fáradságos fel­adatra vállalkozott, amelyhez, mint or­szágos érdekhez — a nagyméltóságának­­— a lehető legjobb sikert kívánjuk. Hogy a talajvizsgálatok munkálatai a balatonmenti szőlőkön vették kezde­tüket, azt természetesnek találjuk és mél­tányoljuk is, hisz alig van, de nincs is hazánkban olyan szőlőtermő hegyvidék, amelynek talajviszonyai annyira változók és lépten-nyomon eltérők lennének, mint ott s igy az előző tanulmányok a talajvizs­gálatok munkálatait illetőleg sem választ­hattak volna meg jobb helyen. A Keszthelyen megtartandó előadá­sok és értekezletekből és az azokból le­vonható következtetések után, lesz mó­dunkban megítélni, hogy a balatonmentén végzett munkálatok az ottani vidék érde­kében minő gyakorlati értékkel bírnak a szőlők rekonstruálása tekintetében s ha tényleg bírnak azzal, a­mint azt jogosan hiszszük is, úgy teljes meggyőződé­sünk, hogy a földmivelésügyi minisz­ter úr — ezen munkálatok jótéteményé­ben — a lehetőség mérve és a fontosság sorrendjében az egész ország bortermő -vidékeit, illetőleg szőlőbirtokosait részesí­teni fogja. Ugy legyen! A­ telei szőlészeti tanu­l­mányúi Az „Országos Magyar Gazdasági Egye­sület" szőlőmivelési és borászati bizottsága szeptember hó 11-től 18-áig terjedő időközben egy szőlészeti tanulmányutat rendez. A tanulmányut az alábbi szőlőtermelő vi­dékekre terjed ki : a) A tokaj-hegyaljai kirándulás. A tállyai, mádi, tarczali, tokaji, liszkai, tolcsvai, bodroghozsadányi, sárospataki, kis­tornyai és szőllőskei állami, községi és magán szőlőbirtokok megtekintése. Sátoralja-síjhelyen szőlőszeti értekezlet. fvrM.fferé'" Fa Örs %ma/ Csopak^ 0 Vihylise fr. Fiu-est _ jispafo a (/rcem/es Atui// a fiu// '/r.s .,)fr'//i i'urt/o 7,//nka térfuU Jr/.9 Ors | Sziljlujet Sz.eprr.­ 157. ábra. A Balatonmenti szőlőtalaj kutatások felülvizsgálatának átnézeti vázrajza. A szaggatott vonal a hajóút irányát jelöli. Az aláhúzott községek sző­lövi­­lékein a bizottság kiszáll. 1898. julius hó 10. b) A beregszász-vidéki kirándulás. A beregszászi, beregszász-vég-ardói, beneti nagy-muzsalyi magán és községi szőlőbirtokok megtekintése* A kirándulás 8 napot venne igénybe, beleszámítva szeptember hó 11 -ét, az össze­jövetel napját A tanulmányút Szerencsről indul ki szep­­tember 12-én és Beregszászon­­ záródik szep­tember hó 18-án. Részvételi díj- A tanulmányútnak összes költségei maxi­málisan 60—70 frtot tesznek ki, bele nem számítva a Szerencsre való utazást és a Beregi­szászról való hazautazás költségeit. A tanulmányozó társaság Sátoraljaúj­helytől Beregszászig külön megrendelt ugyan­azon osztályú kocsikban utazik s igy nevezett útra nézve a részvételi dij mindenkire nézve egyformán vettetik ki. Jelentkezés: A tanulmányutban résztvevők száma maximálisan 60-ban lett a rendező-bizottság által megállapítva, miután nagyobb számú tár­saságnak a vidéken való elhelyezése és kocsi­kon való továbbszállítása, nehézségekbe ütkö­zik, másrészről a nagyon látogatott tanulmány­úti kirándulások rendesen az egyesekre kevés eredm­énynyel szoktak járni. A tanulmányútban való részvételre szóló jelentkezések határideje augusztus hó 20-ika. A jelentkezési határidő ezen korai bezárását az

Next