Borászati Lapok – 33. évfolyam – 1901. 27-52. sz.

1901-07-07 / 27. sz

24. SZÁM. 33-IK ÉVFOLYAM. nél fogva ugyanis könnyen rothad. Ha kellő óvatossággal, gonddal járunk el, csak teljesen egészséges, érett fürtöket tartogatunk, a rom­lásnak induló bogyókat kicsiphessük, akkor veszteségünket nagyban csökkenthetjük. Első­sorban ügyeljünk arra, hogy az eltar­tásra szánt fürtök oly soká maradjanak a tőkén, mint csak lehetséges és csak kedvezőtlen idő­járás esetén szedjük le őket. Ha vannak helyi­ségeink, akkor gondoskodjunk arról, hogy azok fagymentesek és jól szellőztethetők legyenek. Minél szárazabb a helyiség levegője, annál könnyebb az eltartás. Nem minden szőlőfaj alkalmas egyaránt a hosszabb ideig való eltartásra. A vastagabb héjúak — mint a Croquánt — sokkal jobban konzerválhatók, mint a vékonyhéjú, leveses szőlőfajok. A keményebb húsu és héjú fajokat azért elsőbbségben kell részesítenünk, annál is inkább, mert van igen sok és különösen finom szőlő ebből a fajtából. Ha a fürtöket leszedjük a tőkéről, ügyel­nünk kell arra, hogy teljesen szárazon raktá­roztassanak el, harmat ne maradjon rajtuk, ellenben illatukat nem szabad elvennünk, a fürtökhöz azért nem szabad nyúlnunk, hamvukat elvennünk. Minden egyes fürtöt elég hosszú vesszővel együtt emeljük le a tőkéről. Az el­tartás czéljaira kijelölt helyiségekben állványokat állítunk fel, az ezekre erősített drótokra föl­aggatjuk a konzerváló üvegeket, a­melyeket 3/4­ részig vízzel megtöltjük. A vizbe faszénport vagy apró faszéndarabokat szórunk, hogy a vizet a rothadástól megóvjuk. Ezek az üvegek körül­belül 10 cm. távolságra egymástól váltakozva akasztatnak fel, mint a 94. ábra mutatja. Minden egyes üvegbe bedugjuk a szőlő­vesszőt, melyen a fürt rajta van, hogy így azt a nedvességet, melyet a fürt párolgása közben elveszített, pótoljuk. A rothadásnak induló bogyókat rögtön eltávolítjuk. A helyiségben azonkívül felállítunk clórkalciummal (klórmész­szel) töltött nyílt edényeket is, hogy a levegő penészedését és rothadását megakadályozzuk. Ha a klórmész vízzé vált, fel kell azt frissíte­nünk. Az üvegekben levő vizet is időnként — nem túl hideg — vízzel kell felfrissítenünk. Az angol eltartási módszer szerint (1. 95. ábra) az üvegeket palac­kokkal helyettesítjük. Ezeket a palac­kokat két lécz közé dugjuk. Közönséges konzerválásnál a fürtöket (mindig egy darab vesszővel együtt) S alakú dróton felakasztjuk az edény tetején levő léczekre, ott sűrűn lehetnek egymás mellett, a­mikor is sok tért takarítunk meg. Az eltartás­nak az a módja, hogy zárt szekrényekben spirituszgőzzel konzerválják a szőlőt, mint hírlik, nem vált be, tehát további figyelmet nem érdemel. Humbold Sándor híres természettudós Astrah­anban tanulmányozta az orosz szőlő­eltartási módot, kiválóan dicséri, mondván, hogy sehol a viágon nem látott jobban és szebben konzervált fürtöket mint ott. Az orosz eljárás szerint egész éven át friss szőlőt tartha­tunk készletben. Ez az eljárás a következőből áll. Igen nagy csuprokba (esetleg nagy czukorüvegekbe is) kölesszemeket szórunk, ezekre helyezünk egy réteg teljesen hibátlan fürtöt. Ezt a réte­get ismét átszórjuk kölessel, ugy hogy minden hézag ki legyen töltve. Ezt addig folytatjuk, még az edény megtelik. Ilyformán kiüztük a csuporból a levegőt. Akkor azután illő üveg­lemezt kittetünk az edényre és az egészet olajpapirossal jól elzárjuk. Ha az igy konzer­vált fürtöket hűvös helyen tartjuk, 1 évig is baj nélkül elállanak. Ha azonban az edényt ki­nyitjuk, gyorsan el kell fogyasztanunk a szőlőt, mert különben megromlik. Kedvező sikerrel tettem én is kísérletet, olyformán, hogy erős rézbádogedényekbe szin­tén kölest szórtam és egy elzárható csövön keresztül kiszivattyúztam a levegőt. A szőlő pompásan volt ily módon eltartható. Olyképpen is jártam el, hogy az úgynevezett roksz-dropsz 539 (czukor-) dobozokba helyeztem el a fürtöket, a dobozokat légmentesen beforrasztottam. Az így elzárt pléhdobozokat mély kútba sülyesztettem és a mikor február-márcziusban kinyitottam a dobozokat, azt láttuk, hogy a szőlő oly friss volt, mintha csak most szedtük volna a tőké­ről, teljes illatával. Persze ezt a methodust csak kis mennyiségek eltartásánál alkalmazhatjuk. —n.— A szőlőmolynak üvegek­ben való összefogdosá­sáról. — Irta: Lenert A. — Már évek óta folytatom a védekezést a szőlőmoly ellen. A május és julius hónapok­ban fiuk segítségével megejtett összefogdosási kísérletek alkalmával feltűnt nekem, hogy azok a fiuk, akik üvegekben fogdosták össze a molyt, mindig többet szolgáltattak át, mint azok, akik az úgynevezett molylegyezőkkel dolgoztak. Az idén tehát a legyezővel küzdő csapat mellett 15 oly fiút is fölfogadtam, akik üvegek segítsé­gével foganatosították a védekezést. A következő tábla mutatja az elért ered­ményt . Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy üve­gekkel több molyt fogtak össze, mint legye­zőkkel , továbbá kiolvasható az is, hogy hűvös és szeles időben legjobb eredményt értünk el az üvegekkel. Ilyen napokon csak kevés moly röpdösött, a szél irányával ellentétes oldalán a köveknek, karóknak, tőkéknek és leveleknek ültek és könnyen voltak megfoghatók. Az összefogdosásra szolgáló üvegecske, melyet használtunk, a képzelhető legegyszerűbb szerszám és minden üvegkereskedésben 5 fillérért kapható, 8—9 cm. magas és alul 4 cm. át­mérőjű, 6 cm. magasságban kezdődik a nyaka, melynek átmérője 2—2,2 cm. Az üveget mint­egy 3 cm. hosszú parafadugóval zárjuk el. Félig vattával töltjük meg, a­melyre 1—2 fillér ára kénethert vagy kloroformot csöpögte­tünk. Minthogy ezen két illékony anyag közül a kénether tűzveszélyes, igen nagy óvatosság­gal kell vele bánnunk. Azért közvetlenül min­den egyes védekezés előtt mindennap magam töltöttem meg az üvegeket. A fiuknak csak arra kellett ügyelniök, hogy az üveg haszonta­lanul és túlságos hosszú ideig nyitva ne maradjon. Azoknak a fiuknak, a­kik a legyezőkkel operálnak — ha eredményt akarnak elérni — csapatonként kell egyenes vonalban előre halad­niok, míg az üvegekkel dolgozó fiuk mindegyike külön végzi munkáját, ültökben kell felkeres­niök a molyokat, megvizsgálni minden oldalról a tőkéket, karókat, köveket; időnként gyengén megütik a sodronyokat és tőkéket, hogy a molyok felrepüljenek. Ha a gyerek a moly közelébe ér, kinyitja az üvegeket és óvatosan ráborítja azt. A moly elkábulva rögtön bele­hull az üvegbe vagy egyenesen belerepül. Ha a moly felzavarása után nem akar mindjárt leszállani, akkor a fiú kalapját is felhasznál­hatja megfogására. • Amikor a fiukat a munkába beállítjuk, Egy fiu átlag Idő Időjárás öss­zefogdosott legyezővel üveggel Máj. 14. meleg, de szeles „ 18 40 » 15. „ kis széllel 32 50 „ 17. kissé hűvös és szeles 37 79 » 18. hűvös és­ szeles 18 40 » 19. meleg és szélcsendes 82 85 „ 20. hűvös és kissé szeles 36 69 „ 21. meleg és szélcsendes 42 77 „ 22.­­ H 33 63 n 23. hűvös és szeles 11 19 n 24. » » » 4 8 313 530 1901. június hó 16. ügyeljünk arra, hogy a legintelligensebbeket üvegekkel lássuk el, mert az üvegekkel való összefogdosáshoz bizonyos mértékű találé­kony­ság és ügyesség szükséges. A védekezésnek ez a módja különösen ott alkalmazható sikerrel, a­hol minden oldal­ról megközelíthetjük a tőkéket. Szőlőbetegségek. K.. 15. urnák Csány. A beküldött fürtön, hajtáson és leveleken az antraknozis — fené­sedés — látható. Az azt okozó gomba a spha­celoma ampelinum, ellene nyári védekezésül ajánljuk a megtámadott tőkéknek portland vagy román czementporral való behintését. Ha a baj nem nagy kiterjedésben mutatkozik, czélszerű a beteg szőlőrészeket összeszedni és megsemmisíteni. Czement helyett esetleg mész és kénpor keveréke is használható. A porozást a szükséghez képest a nyár folyamán többször meg kell ismételni. S. B­­urnák Gyula-Fehérvár: A levele­ken mutatkozó sárgulás csak ideiglenes chlo­rózis, melynek igen sokféle oka lehet. Hideg vagy túlságos nedvesség azok a leggyakoribb okok, mik ilynemű sárgulást előidézni szoktak. Ír. J­­urnák Zombor. A tőkén filloxerát nem találtunk s jeleit sem láttuk rajta, igy tehát határozottan nem mondhatjuk meg, hogy mi tette azt tönkre. Helytelen szénkéneg ada­golás mellett előfordulhat, hogy elpusztul a szőlő és pedig ha kevés volt a szénkéneg, el­pusztíthatj­a a filloxera, ha tul sok, akkor a szénkéneg. Gr. J.­urnák Jánoshida: Az újból bekül­dött tőkéken sem találtunk filloxerát. Nodositas vagy tuberositas sincs rajtok. Ajánljuk a kiásott­­ tőkéket a helyszínen megvizsgálni, a gyökereket egyszerű kézi nagyi­tóval jól átnézni, mert lehet hogy a filloxeratámadás újabb keletű s ha csak­ugyan filloxera van jelen, ott sokkal könnyebben megtalálható az, mint itt, mert útközben a gyökerek összeszáradnak, a filloxerák lehullanak s biz­tosan a baj meg nem állapítható. A vizsgálat oly egyszerű, hogy bárki is valamely kézi nagyítóüveggel megtalálhatj­a a filloxérát, sőt némi gyakorlat után szabad szemmel is. B. N. urnák Szent-György. A beküldött leveleken semmiféle gombabetegséget nem talál­tunk, az azokon mutatkozó elváltozás nem más, mint u. n. napsütés. K.­­J. urnák Izsák. A fürtökön szőlő­moly nyomait találtuk. A moly által megtáma­radott fürtök kocsányai megsérülvén, elszárad­tak s ez az oka a bogyók megfeketedésének. K. B. urnák B.-Mágócs. Az 1-es jelölt csomagban levő fürtökön és leveleken szőlőmoly és égetés jeleit találtuk. A 2. számú fürtön szintén égetés jelei találhatók, a 3. számú fürt pedig peronospórás volt. W. J. urnák Budapest. A leveleken mutat­kozó sárgulás nem más mint a klorózis egy neme, mely tudvalevőleg lehet ideiglenes, vagyis rövidebb ideig tartó baj, de lehet állandó is, ami az azt előidéző okoktól függ. Oka nagyon sokféle lehet. Ez esetben valószínű csak rövid ideig tartó sárgulás van jelen, melynek oka az időjárás esetleg a talajnak kelleténél több ned­vessége lehet. A fürtökön kétféle sérülés lát­ható. A beszáraz repedéseket és zúzódásszerü foltokat jégverés okozta, a fekete kocsányok és pókhálós gubanczok pedig a szőlőmoly­nak jelei. M. Jj. urnák N.- Várad. Az ide beküldött fürtön gombabetegséget nem találtunk, a fürt elszáradását tehát nem az oidium okozta, hanem valószínűleg valami külső sérülés. •J. J. urnák Bars-Besenyő. A tőkék pusz­tulásának oka úgy látszik régibb keletű. Igen valószínűnek tartjuk, hogy a vesszők ültetés, illetve a ledöntéskor éretlenek voltak, de a tőkenyak szövetében fagy okozta elváltozások is láthatók. Gyökérpenész nem található rajtuk. Hogy a talaj mennyiben járult a tőkék elpusztul

Next