Borászati Lapok – 40. évfolyam – 1908. 27-52. sz.

1908-07-05 / 27. sz.

27. SZÁM 40-IK ÉVFOLYAM. szemben. Mindezek alapján tehát úgy kell nyilatkoz­nunk, hogyha tényleg észlelték is az almasav­nak tejsavvá való átalakulását, úgy ezt minden­esetre igen kívánatos jelenségnek kell minősí­teni. A mi (région méridionale française) borain­kat illetőleg feltétlenül az a szabály, hogy az almasav eltűnik anélkül, hogy abból tejsav alakulna. A második következtetés, amit a mi temérdek kísérleteinkből levonhatunk, az, hogyha létezik egy­általán ilyen almasav-tej­savas erjedés, úgy az csak rendkívül kivételes jellegű lehet. Ami pedig Rosenstiehl-nek azt az érvelését illeti, amelylyel az almasav-tejsavas erjedés lé­tezését igazolni igyekszik, t. i. hogy az összes savak kereskedése olyan munkával jár, amely alatt temérdek szénsav szabadul fel, úgy ezt a jelenséget semmikép sem lehet az almasavnak tulajdonítani. Mert még abban az esetben is, amikor igen fiatal borról van szó, ebben jóval kevesebb a szénsavtartalom, semhogy ennek a gáznak a szaturáló képességéből kifolyólag vissza­tartassék az a szénsavtöbblet, amely az alma­sav dekompozíc­iója alkalmából felszabadulna. Ezek alapján tehát a szeszes utóerjedést sem­mikép sem lehet almasav-tej­savas erjedés­nek minősíteni, vagyis más szóval nem tekint­hető az olyan folyamatnak, amelyet a felszaba­duló szénsavnak az almasavcsökkenéshez való bármilyen viszonya jellemezne; a legtöbb eset­ben az almasav dekompozíc­iójának nincs is semmilyen tej­savas vonatkozása. Egyelőre csupán csak az nyert beigazolást, hogy a must­ban levő almasav legnagyobb része az első erjedés folyamán vész el és hogy a bor örege­dése alatt ez a csökkenés, bár kisebb arányok­ban, de továbbra is még folytatódik. Ki sem igazolja azonban azt és így azt a tételt el sem fogadhatjuk, hogy a szeszes erjedést még követné az almasav tejsavas erjedés, ismeretesen ma is elvégezi. Igaz, hogy a kénpor, de kivált a kitűnően tapadó és perzselést nem okozó rézkénpor nemcsak preventív szer, mely a betegség fellépését megakadályozza, hanem gyógyszer is, de csak a betegség legelső stádiu­mában. Már­pedig, aki maga folyton éber szemmel nem kisérheti szőlőjét, rendesen, mire a bajt észreveszi, oly veszedelemmel áll szemben, mely a gerezdek egy részét menthetetlenül el­pusztította és mire a szükséges porozó anyagot és fúvókészüléket beszerzi, már százalékokra rugó kárt szenvedett. Azért minden szőlősgazda mulasz­tást követ el saját érdekével szemben, ha most az úgynevezett „zöldérés" idején szőlőtőkéit be nem porozza. És pedig nemcsak a fürtöket, hanem a lombo­zatot is, mert elsősorban ezen, meg a vesszőn szokott a baj jelentkezni és úgy terjed tovább a gyümölcsre. De azonkívül is ajánlatos réz­kénport készenlétben tartani, hogy a baj mutat­kozása esetén azonnal gátat lehessen vetni továbbterjedésének. Különösen tanácsos ez az óvintézkedés az idén, midőn Istennek hála, szőlőink elég jól állanak s igy igen sok gazda az utolsó két gyenge évért is kárpótlást remélhet De csak akkor, ha sikerül termését megóvni. Azért óva intjük szőlőtermelőinket, ne engedjék magukat az oidium által meglepni. Mihelyt a levelek felső részén barna elváltozásokat, a vesszőn párduczos bámulást, a fürtökön azokat a gyanús lisztes foltokat veszik észre, azonnal lássanak hozzá a porozáshoz. Ha valóban nem is lisztharmattal, hanem peronosporával volna is dolguk, akkor sem veszett fáradságuk kárba, mert a rézkénpor, rézgalicztartalmánál fogva, a peronospora ellen is jónak bizonyul. Herault Korán sterilizálva Almasav 0'53 gr. Borkősav 170 „ Borostyánsav 1"20 „ Csersav 0"53 ,, 105 gr. 2*45 „ 1­76 „ 0-14 „ vagyis 3'96 gr. 5'40 gr. 4'03 gr.-mal 5*52 gr.-mal KÜLÖNFÉLÉK. A lisztharmat elleni védekezés. Az utolsó néhány évben az oidium hazánkban csak szórványosan jelentkezett. Nagyobb mérvben ugyan, mint sokan gondolják szőlősgazdáink közül, akik a fürtökön fellépő peronosporát a lisztharmat okozta bántalommal következetesen összetévesztik, s így ujabban sok lisztharmatos fürtre fogják rá, hogy a peronospora pusztítja, de azért nagyobb járvány tényleg nem volt már vagy öt év óta. Ez gazdáinkat abba a tévhi­be sülyeszti, hogy Magyarországon az oidiumtól voltaképen nincs mit tartani. Az 1900-iki nagy járvány feledékenységbe ment és csak aránylag kevés az olyan gazda, aki elő­vigyázatból a tavaszi és nyári kénporozást lelki­ 410 HIVATALOS ÜGYEK. A pankotai gépbemutatás. A MSzOE. által rendezett vidéki gépbemutatások 1. évi soroza­tában a második június 28-án tartatott meg Pankotán igen nagy érdeklődés mellett. Az „Aradhegyaljai Szőlősgazdák Egyesülete", mely a helyi rendezés teendőit végezte, a hg. Sul­kovszky-féle uradalmi szőlőt jelölte ki e czélra, hol a gyengén lejtős, középkötött talaj ugy a gépek használhatóságára, mint a lovak erőkifej­tésére nézve kellő tájékozást nyújtott. A gép­bemutatás vezetője Szabó Zoltán, az „Aradhegy­aljai Szőlősgazdák Egyesületeinek elnöke volt, azonkívül jelen voltak Adelmann Károly, Body Bódog, Fábián János, Pálffy János, Jausz Oszkár, dr. Tagányi Sándor, Valérián István ás mások, körülbelül 250 en. A MSzOE­ képvisele­tében Drucker Jenő igazgató jelent meg, míg a földmivelésügyi miniszter kiküldöttjeként Fent Károly központi szőlészeti felügyelő szerepelt. Úgyszintén megjelentek a bemutatón a ménesi vinczellériskola növendékei is. A bemutatott igen nagyszámú fogatos szőlőmivelő és perme­tező eszközök iránt általában a jelenlevők nagy érdeklődést tanúsítottak és kétségtelenül az e fajta gépek elterjedésére ez a verseny is impul­zusul fog szolgálni. Végül bemutatásra kerültek 1908. július hó 5. az új elementkarók is, melyeket egy aradi vállal­kozó kicsinyben készit és amelyek nagyban való gyártása Aradon legközelebb megindul. Ezeket a karókat négy vashuzal merevíti meg, míg a fagy­el­en való ellenállóságát a czezerinnel való telítés biztosítja. A karók 180 cm. hosszúságban készülnek és ezrenkint 190 K.-ba fognak kerülni, ami tekintettel szinte kiszámíthatlan tartóssá­gukra, soknak nem mondható. Belépni szándékozók figyelmébe. Minden új tag, aki jelenleg belép a „Magyar Szőlős­gazdák Országos Egyesületé "-be, az azonnal a következő könyveket kapja meg díj­mentesen : A szőlő trágyázása (Ballay); Bortermelő Német­ország (Drucker); A MSzOE. 1907-iki évkönyve ; Bort igyunk e vagy pálinkát? Ezeknek a köny­veknek könyvpiaczi értéke együttesen 7 K.-t tesz ki, holott a félévi tagsági dij ellenértékét a belépő új tag kétszeresen visszakapja. Azon­kívül módjában lesz új boraira nyilvántartási jegyzékünk útján (ingyen vagy igen csekély díjért) vevőt szerezni és végre az egyesület egyéb kedvezményeit is igénybe veheti. Akik tehát az egyletbe be óhajtanak lépni, közöljék eziránti szándékukat a MSzOE­ igazgatóságával (Budapest, IX., Üllői­ út 25.). Bizottsági ülések vidéken. A július hó má­sodik felében a szabolcsmegyei Sóstón és a szilágymegyei Tasnádon rendezendő szőlőgép­bemutatások ügyében a helyi bizottságok f. hó 9 ére Nyíregyházára, f. hó 10-ére pedig Tasnádra hivattak össze. Mindkét gépbemutató az illeté­kes vármegyei gazdasági egyesület támogatása mellett lesz rendezve, aminthogy a helyi ren­dező­bizottságot is az állította össze. A sóstói gépbemutató alkalmasint f. hó 19-én, a tasnádi f. hó 10-én tartatik meg. VEGYES HÍREK. Lapunk múlt heti számá­hoz postautalványok voltak mellé­kelve abból a czélból, hogy t. elő­fizetőink, kiknek előfizetése az utolsó számmal lejárt, előfizetési díjai­kat beküldeni szíveskedjenek. Kér­jük ennek mielőbbi teljesítését, ne­hogy a lap küldésében zavar áll­jon be. "^Wti Kitüntetés. Frangois Lajos budafoki pezsgő­gyárost Ő Felsége a ferencz József-rend lovag­keresztjével tüntette ki „ipari téren szerzett érdemei elismeréseül". A szőlő- és gyümölcstermelők szövetke­zete rendes évi közgyűlését június hó 3- án tartotta meg Budapesten. Az évi jelentést, vala­mint a zárszámadásokat a jelenlevők változat­lanul elfogadták. Utána választások következtek, melyek során a régi igazgatósági tagokon kívül dr. Drucker Jenőt, a MSzOE­ igazgatóját is megválasztották. N­—­BB A szárított sertéstrágya Az állmi és gazdasági tanintézeti szőlőtelepeken tett összehasonlító trágyázási kisérletek alapján rend­kivül előnyösnek bizonyult. :: :: A cs. és kir. udvari szőlőgazdaságokban és a legkiválóbb szőlőbirtokokon általánosan bevezettetett. Árajánlattal és felvilágosítással szolgál. Budapest, IX. kerület, Üllői­ út 21. szám.

Next