Borászati Lapok – 43. évfolyam – 1911. 27-52. sz.
1911-07-02 / 27. sz.
25 SZÁM 43-IK ÉVFOLYAM. HHMHH gezni, melyeknél meggyőződhetünk, hogy milyen hőfok lesz a legmegfelelőbb. A legtöbb esetben az édesborok pasztörizálásánál elegendő az 50—55° C., legfölebb 60° C~ meleg, hogy a kívánt czélt elérjük. Némely esetben ennél magasabb hőfokot is használunk, de 70° C.-nál nagyobb hőfoknak a használata nem indokolt, mert emellett az édesborok nagyon könnyen főtt izt kaphatnak. Az 50—55° C. meleg pasztörizálásnál az eléggé kifejlett édes- és aszúboroknál teljesen megfelel. Ezen hőfok a borok minőségére, de különösen az ízre kedvezőtlen befolyással nincsen, sőt magának a pasztörizálásnak az alkalmazása ilyen esetekben a finomabb aszuboroknál szükséges is. Az édes- meg az aszuboroknál, illetve ezek iskolázásánál a szűrés meg a derítés elengedhetlen dolog. Ezen borok szűréséhez czukortartalmuk és sajátos magas fajsúlyuknál fogva nem minden szűrőt lehet használni. Legjobbak erre a czélra az anyagszűrők, mint pl. a közönséges hollandi szűrő vagy ehhez hasonló más zsákszűrők. Ezen szűrőknél a szűrőfelület tömítéséhez faszénport vagy esetleg más szűrőanyagot is használhatunk. A szűrés nyomás mellett vagy e nélkül végezhető. Bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy egyik vagy másik szűrést derítéssel helyettesíthetjük. Deríthetünk vizahólyaggal, csersav és zselatinnal, vagy sokszor tisztán csak csersavval. Sok esetben az ilyen czukor- és extrakidus boroknál a derítés vizahólyaggal vagy zselatinnal nehezen megy, vagyis a csapadék nehezen ülepedik le, sőt majdnem lehetetlen a leülepedés. Ilyenkor használnak az édes- és aszúborok derítéséhez leginkább spanyolföldet, mely nemcsak jó derítőhatással bír, hanem az ilyen sűrű extraktdus borokban jól ülepedik is. Ily módon, mint látjuk, alapos iskolázáson átment, kezdetben gyakran átfejtett édes és aszuborok minden organizmustól, minden anyagtól megszabadíttatnak. Szükséges ez azért, mert az alkoholszegény édes- és aszuboroknál ezek idézik elő az utóerjedést. Ha ezen anyagokat eltávolítjuk, ugye az ilyen borokban a kisebb vagy nagyobb mennyiségű kierjedetlen czukor minden további baj nélkül megőrizhető. Ilyen körülmények mellett egy későbbi utóerjedéstől még kedvező viszonyok között sem kell tartani. Daczára azonban, hogy az édesborok ilyen kezelés mellett utóerjedésbe nem igen jönnek, illetve ennek fellépésétől nem igen kell tartanunk, lepalaczkozás előtt a bort mégis egy próbának kell alávetni, várjon utóerjedésre hajlandó-e vagy nem? E czélból a kérdéses borral megtöltünk egy palaczkot félig és ezt gyengén bedugaszolva körülbelül +20—25° 6. hőfok mellett 8—10 napig, esetleg tovább is állani hagyjuk. Ha a bor igy palaczkban tisztán marad és azon erjedés nem mutatkozik, ugy ez annak a jele, hogy az ilyen bor utóerjedésbe nem fog jönni. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető : Kecskeméthy Géza. 19. kérdés. Mely védekező eljárás biztosít számottevő eredményt a szőlőmoly ellen ? A szőlőmoly egyre veszedelmesebb ellenségévé válik a szőlőnek és azt tapasztaljuk, hogy az eddig ajánlott eljárások nem biztosítják a kellő sikert. Nagyon kívánatos volna, hogy a „Rovartani Állomás" közölné újabb tapasztalatait, de minden szőlősgazda is, akinek e tekintetben vannak megfigyelései. Mi pécsi szőlősgazdák romlásunkat fogjuk látni, ha hathatósabb védekezési módot nem találunk, mint az eddig végzett kéregleháncsolást, permetezést, legyezőkkel, valamint lámpásokkal való védekezést, végül a tavaszi betakarást. Feltétlenül szükséges volna az is, hogy a kedvezményes áron beszerezhető „Thanaton" sokkal egyszerűbb módon szolgáltatnék ki a szőlősgazdáknak, mint a dohányjövedéki igazgatóság révén. Pécs. M. L. M . és minden egyéni MMGAFIIM n apjánl is , az Országos Magyar Gazdasági Egyssülst ellenőrzése mellett működi Szövetkezet MrsL 0., Fiteliza s. m. KÜLÖNFÉLÉK. Uj szőlőeltartási, csomagolási és szállítási eljárás. Úgy a friss, mint a télire eltartott szőlő értékesítése tudvalevőleg igen jövedelmező foglalkozás. Hogy a magyar szőlő úgy a hazai, mint a külföldi piacokon eddig még nem hódított oly mérvben, amint azt termésünk kitűnő minősége megérdemelné, annak egyik legfőbb oka az, hogy minden termelő, akinek bevált szőlőeltartási eljárása van, azt titokban tartja, nem hozza nyilvánosságra. És az természetes. Fáradozásának gyümölcsét ő maga akarja élvezni. Azonban ennek az a következménye, hogy mindenképen jó, czélszerű és olcsó szőlőeltartási eljárás eddig még nem igen ismeretes. A másik baj, hogy a szőlő helyes és gondos csomagolására eddig még nem fordítunk elég súlyt, de nem is igen ért hozzá a gazdák nagyrésze; végül a szállítás körül is sok hiba történik nemcsak a termelők részéről, hanem — ami 38. ábra. Nem nemi úton való hibridizálás. a) Ripária, b) Chasselas. #58 1011, junius hó 18 talán ennél is nagyobb baj — a vasutak részéről is; durván, kíméletlenül bánik a vasúti személyzet a kényes, érzékeny szőlőküldeményekkel. Ezeken a nagyon is érezhető hiányokon igyekszik segíteni egy a gyakorlatban kipróbált és igen jól bevált újabb szőlőeltartási, csomagolási és szállítási rendszer, amelynek feltalálója Jónás Margit úrhölgy, aki ezt az évek során át sikerrel alkalmazott eljárását szerkesztőségünkkel megismertette. Ezt az eljárását a nyár folyamán szemléltető ábrák kíséretében lapunkban közölni fogja. Az ezen eljárás szerint eltartott szőlő kifogástalan állapotban marad sokáig és akár a friss, akár az eltartott szőlők csomagolása olyan, hogy a bogyók zúzódása ki van zárva és a fürtök épen és hamvasan maradása biztosítva van. A csomagolás könnyen és gyorsan végezhető. Megjegyzendő, hogy ez a csomagolási rendszer szabadalmi védelem alatt áll. Általános elterjedése lényeges megtakarítást jelentene úgy a termelők, mint a gyümölcskereskedők szempontjából, mert az áru teljesen ép állapotban kerül a fogyasztóközönség elé.*) L. A. Hasznavehetetlen szőlőmolyirtó szer. A következő sorok közlésére kérték fel lapunkat: Több oldalról hallom, hogy hazai, de még inkább külföldi cégek, amelyek a magyar szőlősgazdák czimjegyzékének birtokába jutottak, elárasztják a szőlősgazdákat különféle hirdetésekkel és szőlőmolyirtószer-ajánlatokkal. Ilyen hirdetést és egy helyről már megküldött szert kaptam utóbbi időben magam is. A hirdetések elolvasása és az ajánlott irtószer egyszerű megtekintéséből látom, hogy az illető ajánlkozók számítanak a hazai szőlősgazdák szorult helyzetére és jóhiszeműségére. Ezekkel az ajánlatokkal szemben, minthogy törvényes alap a szigorúbb eljárásra nincs, nem marad egyéb utam, minthogy jelen figyelmeztető soraimmal óva intsem a szőlőbirtokosokat, hogy e csalogató ajánlatokat ne vegyék tekintetbe, mert a szóban lévő anyagok még csak annyit sem érnek, mint amennyit komoly szakemberektől a mostanáig ajánlott szerek és eljárások értek s amelyeknek főhibájuk az, hogy azokat kiadós eredmény elérése végett a szőlőmolyok kivált a keresztes szőlőmoly (Polychrotis vagy Eudemis botrana) életmódja miatt nemcsak egyszer, hanem kétszer, sőt legtöbbször 10—12 napi időközökben háromszor is kell alkalmazni. Ez a költséges eljárás kényszerít, hogy a szőlőmolyokkal szemben a segítséget ne a közvetetlen irtástól, hanem a baj megelőzésétől, hogy úgy mondjam, a szőlőből való kiszorításától várjunk segítséget. Hogy e tekintetben mennyire igazam van, bizonyítja a rajnai Palatinatusból kapott idei júniusi hír, hogy ott a nagy, hónapokon át tartó téli védekezés, mely sok munkát és kiszámíthatatlan pénzt nyelt el s amikor azt is mondhatjuk, hogy a rajnai nép ugyancsak alaposan dolgozott, teljesen eredménytelen, mert nemcsak tömegesen rajzott a moly, hanem már pusztítja a termést is. Budapest, 1911 junius 23. Jablonovsici József, a M. kir. állam Rovartani Állomás igazgatója. Nem nemi úton való hibridizálás. Oberlin nem nemi úton állított elő egy hibridet. Ezt az eljárást, amelynek segítségével hibridet mesterséges megtermékenyítés nélkül nyerünk, legjobban egy példával magyarázhatjuk meg. Amerikai alanyra (Ripária) nemes vesszőt oltunk és erre még egyszer Ripáriát. Az igy két Ripária közé kerülő nemes vesszőt, pl. Chasselast, úgy a felfelé, mint a lefelé haladó nedvek befolyásolják. (L. 38. ábrát.) A Chasselas habitusában azért semmi változás nem következik be, amely *) A csemegeszőlőtermelők és szállítók figyelmét felhívja a feltaláló lapunk hirdetési rovatában közölt vonatkozó hirdetményére. Szerk.