Borászati Lapok – 44. évfolyam – 1912. 27-52. sz.

1912-06-30 / 27. sz.

23. SZÁM. 44-IK ÉVFOLYAM. vannak az erjedésben, mint a számoszi bor, de szeszezés nélkül ezeknél is még tovább folyna az erjedés s igy a szeszhozzáadás náluk is csak ugy megakasztja, illetőleg befejezi az erjedést. S mikép állanak az ügyek a nem konczentrált borok készítésénél? Emlékezzünk csak vissza, hogy a portugál Doura területeken a nemes porterbort úgy állít­ják elő, hogy a musthoz az első heves erjedés után 5—10°/o alkoholt öntenek hozzá, hogy ezután ismételten eszközöltetnek szeszadagolá­sok, hogy a porternek tulajdonképpen a geropiges borral való összekeverés adja meg az igazi jellemét, amely pedig nem egyéb, mint a számoszi borok módjára minél korábban erjedésében megakasztott must. Avagy a malagabor készítéséhez elhasznált befőzött must ment-e erjedésen keresztül ? Avagy a fiatal borral felöntött mazsolafürtök, amelyek az édes izt adni hivatják, mennek-e erjedé­sen át? Ezen kérdésekre magától adódik az a felelet, hogy sem a befőzött mustok, sem a borral fel­öntött mazsolaszőlők nem mennek keresztül bármilyen számottevő erjedésen, sőt az a czél, melynek érdekében ezek használtatnak, nem is lenne elérhető, ha erjedés következnék be. Ezen alkalommal érintenünk kell azt a kér­dést is, vájjon a csemege-, asszó­­s délvidéki borok, melyek kevés kivétellel mint az épen ezért oly nehezen eltartható cziprusi édesborok, mind szeszeztetnek, „természetes boroknak" tekintendők-e ? Erre a kérdésre az én véleményem szerint csak tagadólag felelhetünk s pedig ugyanazon okból nem nevezhetők ezek természetes borok­nak, mint ahogy a mi czukros vizzel készült német boraink sem tarthatnak erre a névre igényt. A csemege-,­asszó­­s délvidéki borokat tehát nem fogjuk „természetes boroknak" nevezni, hanem valódi hamisítatlan eredeti bornak, a számoszit pedig „valódi bornak Számosz szige­téről". Végül még különös okok alapján egy kérdést kívánok érinteni, melyet minapában egy számoszi bor perének tárgyalásánál a vegyi szakértő vetett szőnyegre. Ez ugyanis azt állította, hogy a kér­déses számoszi bort nem szeszezték, ahogy azt a törvény előírja, tiszta spirituszszal, hanem tisz­tátalan pálinkával s miután az új bortörvényünk csakis tiszta borszesznek, illetőleg 90°/6-os tiszta ipari szesz hozzákeverését engedi meg, tehát a kérdéses számoszi bort ezen az alapon is kifo­gásolni kell. Ezen állítása igazolására az illető vegyész azt a körülményt hozta fel, hogy a kérdéses számoszi bort olyan olcsón árusították, hogy ezért az árért a valódi borszesz nem tehette meg az utat Németországból Számosz szigetére s a kész bor viszont a hazájából Németországba. Az efféle állitások, amelyek épenséggel nem valók olyan vegyész szájába, aki magát nagyra tartja, egyébként minden komoly biráló szemé­ben maguktól is eldőlnek. De a szakértőnek mindenekelőtt arról kell meggyőződni, hogy a Számosz szigetén használatos borszeszt nem Németországból, hanem sokkal közelebb fekvő országokból szállítják oda , pedig olyan olcsó áron, melyet ha valamivel drágább is, mint ott a helyszínen az eredeti számoszi bor, a mi szem­pontunkból valóságos potompénznek mondha­tunk. S miután, amit már említettünk, a bor­szesz Számosz szigetén feltétlenül drágább, mint a fiatal must, úgy érthető, hogy a borszeszből épen csak annyit fognak a borhoz önteni, amennyi a bor, illetőleg ennek konzerválása érdekében feltétlenül szükséges. aránt sürgős és fontos munkája a szőlőnek Hogy kettő közül melyik az előbbrevaló, azt nehéz igy távolról eldönteni. Harmatfelszára­dásig, továbbá szeles, esős időben kapáltatni, kedvező jó időben pedig a permetezést eről­tetni tanácsosabb. 492 és minden egyéb rrú 9 * lílt ajánl Műtrágyát Értékesítő Szövetkezet Budapest, V., Fürdő-utcza 8. Szabadalmazott, védjegygyel ellátott BORTÖMLŐIM minden nagyobb pinczegazdaságban használtatnak .Őt műszaki kereske­dalmi részv.társ,­w EZELŐTT PICK ÉS WINTERSTEIRL, KUSGHilTZKYé. GRU&HIJT , BUDAPEST­­­H FIUME H VI., Teréz-körút 81. Ríva Szkpáry, Minták, árjegyzékek kívánatra Ingyen. 15375 KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető: Kecskeméthy Géza. Feleletek. 75. felelet. Előnyére szolgál-e a borkő a bornak ? A borkő kiválása, illetve a hordó bel­sejére való rákristályosodása az erjedés okozta fajsúly változásnak, továbbá a bor lehűlésének a következménye. Az ilymódon a hordók belse­jére kikristályosodott borkő túl nehezen oldódik vissza, továbbá elszigeteli a bort a hordó fa­részeitől s igy a bort a megsárgulástól óvja, a párolgási veszteséget, vagyis az apadást csök­kenti, de egyúttal a bor érését is hátráltatja. Ha savszegény bor kerül az ilyen borkőkristá­lyokkal bélelt hordóba, ezáltal az savban gaz­dagodhatik. Borkövet vásárol: Patzauer Miksa Szeged, Medinger J. és fiai Lajtaújfalu (Sopron m­egye), Molnár Gyula borkőgyára Nyíregyháza, Zettl József Sopron. 76. felelet. Előmozditja-e a szőlő gazossága a peronosporát? A szőlő gazossága minden­esetre nagy mértékben előmozdítja a peronos­porát s igy a kapálás is, a permetezés is egy­ w w w w v®/ w wl/ A gyakorlat emberei gyakorlati kísérlete alapján bizonyítják, hogy a kőbányai szárított hizósertéstragy minden gazdasági növénynél fényes eredményeket értek el. Minden gazda kérte saját érdekében ezen szakvéleményeket BUDAPEST-KŐBÁNYAI TRÁGYASZÁRÍTÓGYÍR tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készsággal küld a Beiftiyl, Sohlitmisí to Társa oifl Budapest IX., Oiill­lt 21. SZ&B. MmtcrlMtalMMi tsf ISfrvélwiémar vmmUé&.ml'vn l Számokban az idén még nem kísérleteztem, de az eredmény hatá­rozottan arra vall, hogy elég magas ára mellett is mindennemű trágyát felülmúl. Jövőre precis adatokat ígérek. Bleier Gyula gazdasága, Pta-Mikebuda. A lőrinczi határban levő homok­szőlőmet három év óta az Önöktől beszerzett szárított sertéstrágyával javítom és bámulatos eredményt érek el. Bámulatos volt különö­sen az eredmény a legutóbbi két száraz esztendőben, a mi­tor is átlag magy. holdanként több mint 30 hl.-nyi termésben ré­szesültem. Dr. Polgár Sándor ügy­véd, Gyöngyös. A víz­e­n 1912. juniu­s hó 2. KULOKFELEK. Védőjegyek alkalmazása az Északamerikai Egyesült-Államokba bevitt palaczkborokon. Az Egyesült­ Államok bor- és szeszkereskedői­nek szindikátusa, a kereskedelemügyi miniszté­riummal együtt jelenleg oly törvénytervezeten tárgyal, amely a kincstárt felhatalmazná, hogy a bor- és szeszimportőröknek oly bélyegeket adjon el, melyeket azok szétosztván viszont­elárusító vevőik között, azok által az importált borpalac­kokra helyezhetők legyenek. Ezen el­­járásnak czélja megakadályozni a lelkiismeret­len borkereskedők abbeli manipulác­ióját, hogy eredeti és czimkékkel ellátott és kiürült palac­­kokat hamisított borral újra megtöltsenek s hogy azokat mint eredetieket adják el a jó­hiszemű fogyasztóközönségnek. Az Egyesült­ Államokban a párolt szeszfélék, melyek az állami raktárakban palaczkoztattak — hála ezen védjegyeknek — már élvezik ezt a jótékony védelmet. A közvetett adók felügyelőinek köte­lessége afölött őrködni, hogy az ily bélyegekkel ellátott palac­kok újratöltöttek-e más minőségű folyadékkal s ha ez az eset fennáll, az árut lefoglalni, a bűnöst pedig az állami ügyésznek feljelenteni, aki azután a tettest hivatalosan üldözni tartozik. Ezen eljárásában támaszkod­hatik a kárra, melyet a hamisító a kincstárnak azáltal okozott, hogy rászedte a beviteli bélyeg és a vám erejéig, amidőn a fogyasztó oly árut kért és gondolt kapni, mely importált s amelyért hajlandó volt fizetni és tényleg meg is fizette a behozott áru árát, amelyet a fiskus által ki­vetett vámilleték és beviteli védjegy még fel­emelt s amely illetékektől a kincstár ilyképen elesett. Ily vétség pénzbirsággal, ismétlődés esetében fogházzal lenne büntetendő. Ez a fenyegetés sokkal hatásosabb volna a kicsiny­ben elárusítók azon részére, akik állandóan ily tilos üzletekkel foglalkoznak, mint az eddigi

Next