Borászati Lapok – 45. évfolyam – 1913. 27-52. sz.

1913-07-06 / 27. sz.

26. SZÁM. 45-IK ÉVFOLYAM. készülék, ily a pitól önműkodőleg szellőzi és a m­­ossát is teljesen megszünteti. K­apható kiacápólag­­ KOCH JENŐ grill, Budapest lil, S­pira a. sz. Árjegyzék ingyen és bérmentve. 17­64 holdanként 3—5 korona, a munkabérekben pedig 10—15 korona. Kataszteri holdanként 13— 20 korona. A második körülmény, amely a porozás mel­lett szól — amint azt Murányi is mondja — az, hogy a porozással a tőke összes zöld részei, kívül-belül el vannak látva védekező anyaggal. Egy kísérlet után mindenki meggyőződhetik arról, hogy az alább leírandó módon elkészített rézmészpor a harmatos vagy nedves levélzetért egyszerre kész bordói lévé válik, ami természe­tes is, mert a légköri csapadék szénsavban és ammóniákban gazdag. Murányi a ré­zgálic­ot, valamint a meszet töreti. Ez az elj­árása nemcsak hogy drága, de a rézgálic­ot ily módon „nullás liszt" finomságra elkészíteni szinte lehetetlen. Erről bárki meg­győződhetik, ha az összekevert rézmészporba belenyúl és azt ujjai között morzsolni próbálja. Érezni fogja, hogy a keverékben­ parányi szem­csék vannak. Egyszerűbb, olcsóbb és jobb eljárás a rézgálicznak víztelenítés útján való porlasz­tása. Ez pedig a következő módon történik: Veszünk vastepsiket, amelyeket papirossal ki­bélelünk azért, hogy a rézgálicz vassal ne érint­kezzék. Erre reáterítjük a rézgáliczot és a tepsiket jól felfűtött kenyérsütő kemenczébe tol­juk. Mintegy 2 óra múlva kihúzzuk a tepsiket, mikor is a rézgáliczkristályok ujjaink között a legfinomabb porrá mállanak szét. Ezt a porított rézgáliczot finom szitán átszitáltatom és az eset­leg visszamaradt igen apró, érdes szemcséket kézi kő­őrlőn áteresztem.­­ A mész szétporlasztásával vagy összetörésével nem érdemes vesződni, hisz permetező per­meszet, amely a legjobb liszt finomságával egyező, be lehet olcsón szerezni. (Kő- és mészipartele­pek részvénytársaságnál, Polgárdi.) A porított rézgáliczot és a permetező permeszet a porozás megkezdése előtt összeszitáltatom; az összeszitálást azért tartom fontosnak, hogy az anyag egyenlően­ legyen összekeverve. Hogy az így összekevert anyag a legtökélete­sebb bordói levet szolgáltatja, nagyon könnyű meggyőződni. Veszünk egy poharat, a porozásra szánt anyagból teszünk a pohárba, erre vizet öntünk és összekeverjük. Ha ezt lakmuszpapírral megvizsgáljuk, az reagálni fog, vagyis az oldat közömbösített voltát igazolja. Eme eljárást és a porozással védett 6000­­-ös területet bemutattam a múlt nyáron Pogány Vazul ságos bor­­felügyelő urnak és a vezetése alatt nálunk volt pozsonyi szőlészeti iskola növendé­keinek is. Ami a permetezések elosztását illeti, ebben is különbözik az én eljárásom Murányi úrétól. Én a tőkéket — a­ legfelső vesszőn 3—4 szem magasságáig — ősszel a levélhullás után és a fedés előtt permeteztetem 2°/onos oldattal. Az őszi permetezést részemről azért tartom előnyösebb­nek a tavaszi metszés utáni permetezésnél, mivel az őszi permetezésnél a tőke alá lehullott levélzet, valamint a talaj is meg lesz perme­tezve. Eme eljárás czélja akár a levélzeten, akár a talajon, akár a tőkén, vagy ennek bár­mely részén levő peronospóra téli spóráinak el­pusztítása. A tavaszi metszés utáni permetezés­sel a lehullott levélzet már nem kap a bordós léből, sem közvetlenül a talaj, amely a levelek lehullása folytán inficziálódhatott, mert a fedés­sel és a nyitással két ízben is meg lett moz­gatva. A tavasz folyamán, amint a hajtások az 15 cm. hosszúságot elérik, 1/2°/0-os oldattal permetezte­tek, reá 1 hétre ismét 1/2%-os oldattal, azután kezdtem a kísérlet alatt álló 6000 k-ösön, amelyben a peronospórára igen érzékeny fajok is képviselve vannak, a rézmészporral való porozást. , Daczára annak, hogy 3 év óta kísérletezem, pozitív eredményt mondani még sem merek, mert az 1910. és 1911. években nem volt pero­nosporánk, a mult évben pedig a porozás alatt álló kísérleti­ parczellát egy ízben (Julius hó elején) — tévedésből — bepermetezték. Igaz ugyan, hogy július elejéig peronospora a porozás­sal védett parcelán nem volt, azután sem lett, de legnagyobb bosszúságomra, még­sem mertem eldönteni, hogy az eredmény nem az egyszeri közbevetett permetezésnek tulajdonítható-e ? Nyitott kérdés tehát előttem, amelylyel a kí­sérleteket ez idén is folytatom. Ha tek. Szer­kesztőség­ nem veszi rész néven, az idei tél folyamán beszámolok az elért eredményről, győzzük a letisztítást. Miért írják tehát a szak­könyvek elő, hogy csak július vége felé ajánlatos csonkázni ? Paks. K. E. 41. kérdés. Hány éves korában ajánlatos a bort palaczkozni? Van egy kis hordó szerémi borom, mely már három esztendős, de még mindig megzavarodik a palaczkokban. Úgy látszik, szűrés nélkül nem fogja a palaczkozást birni. De nem tudom, hogy a szű­rés folytán nem fog-e zamatjából veszíteni s igy inkább várnék még vele, ha azután biztos volnék benne, hogy nem törik meg szűrés nélkül sem. Kérem a tekintetes Szerkesztőséget, szíveskedjék velem tudatni, hogy az ilyen fajta nehezebb bor (térfogatszázalék alkoholtartalma 11­­8) hány éves korában tekint­hető palaczkérettnek ? Eddig a bor ötször volt fejtve. Fehérgyarmat. N. J. 436 Szabadalmazott, tródjegygyel ellátott BORTÖMLÖM­E EZELŐTT PICK ÉS WINTERSTEIH, KUSGHMITZKYé. GRÜLHUT = BUDAPEST = = FIUME =1 VI., Teréz-kirat St. Rl*» Su­ptry. g£ Minták, árjegyzékek kívánatra Ingyen. 32 15875 KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető: Kecskeméthy Géza. Kérdések. 40. kérdés. Van-e a korai kurtításnak hát­rányos következménye? Szőlőm egy részében sok a régi, már csak másfélméteres karó és itt kénytelen vagyok a szőlő hajtásait június közepén bekurtítani, mert különben a szél töri le őket. Egy birtokos szomszédom ezen nagyon megütközik, mert állítása szerint, az ilyen idő előtt bekurtított hajtás nézete szerint nem tud jól­ beérni. Én eddig más hátrányát nem tapasz­taltam, mint azt, hogy a korán csonkázott vessző roppant sok hónaljhajtást hoz úgy, hogy alig Feleletek. 35. felelet. Az utóerjedés gyorsítását hogyan lehet eszközölni ? A bort lehetőleg az első erje­dés alkalmával kell teljesen kierjeszteni. Ezt a must szellőzése és az erjesztőhelyiség mérsékelt fűtése által érhetjük el. Tessék a teljesen ki nem erjedt óbort­ az erjesztőhelyiségbe helye­zendő tiszta fahordókba felfejtetni s eközben jól átszellőztetni. Itt a bor utó erjesztő akonával ellátva 18—25° G, hőmérséknél 2—3 hét alatt minden további nélkül teljesen ki fog erjedni. Erjedés után czélszerű­ lesz mérsékelten kéne­zett hordókba átfejteni. Czementhordóban csak szükségből ajánlatos bort tartani, mert abban nem kapván levegőt, természetes fejlődése, illetve érése megakad. 36. felelet: Milyen apró üstök használhatók finom pálinkához? Tessék a Magyar Mező­gazdák Szövetkezetétől, Budapest, V., Alkot­mány­ u. 29. árjegyzéket kérni s a kifőzendő mennyiségnek megfelelő készüléket beszerezni. 37. felelet. A zöldoltások levelezésének mi a czélja? Zöldoltások készítésekor az amerikai aranyrész levelezését a megeredés biztosítása czéljából eszközlik. A Központi Szőlészeti Kísér­leti Állomás beható kísérletek alapján megálla­pította, hogy az alanyrész teljes lekoppasztása sem hátrányos a beéredésre. Azonban az oltás megeredése után czélszerű minden lekoppasztott levél helyén 2—3 leveles hónalj hajtást meg­hagyni. 38. felelet. Hány és milyen sajtóra van szükségem? Napi 100 hl­ must feldolgozása esetén az első préseléshez egy drb V. számú, a második préseléshez egy drb III. számú és a harmadik préseléshez egy drb I. számú Röck­féle különbzéki emeltyűs szerkezetű prés beszer­zése ajánlható. Czélszerű a szőlőt mustelválasztó rácsos léczfenékkel ellátott 2—3 kádba lemal­mozni s a kád oldalába erősített csapon át a szinmusttól lehető tökéletesen elválasztani, mert igy kevesebb ezerre kerül a présekbe. Túl nagy termés esetén a leőrölt szőlőt borzsákokban lábbal kitapostatni is ajánlatos, mert így a prése­lés jóval gyorsabban halad. 39. felelet: Hogyan lehet a szőlőt a darazsak ellen megvédeni? A darazsak ellen csakis úgy lehet megvédeni a szőlőt, ha érés előtt minden egyes fürtöt külön tüllzacskóba rejtünk. A darázsfészkek irtását a szomszédok bele­egyezésével, hűvös, esős időben s főleg a reggeli órákban — midőn a darazsak mind együtt van­nak­­— kényelmesen és veszély nélkül el lehet végezni, ha a fészket előbb hideg vízzel alaposan lepermetezik s azután leütvén a hideg viztől megdermedt darazsakat agyontapossák. Aján­latos továbbá Jcora-j tavaszszal a virágzás meg­kezdése előtt czukros vagy mézes vízzel félig telt szűknyakú palac­kokat a szőlőben szanaszét ki­rakni, mert az egyedül áttelelő fiatal nőstény­darazsak ekkor még kevés táplálékot találván, a kirakott palaczkokban lepetézés előtt elpusztul­nak s így az egész évi ivadék tönkremegy. 1913. junius hó 29.

Next