Borászati Lapok – 45. évfolyam – 1913. 27-52. sz.
1913-07-06 / 27. sz.
26. SZÁM. 45-IK ÉVFOLYAM. készülék, ily a pitól önműkodőleg szellőzi és a mossát is teljesen megszünteti. Kapható kiacápólag KOCH JENŐ grill, Budapest lil, Spira a. sz. Árjegyzék ingyen és bérmentve. 1764 holdanként 3—5 korona, a munkabérekben pedig 10—15 korona. Kataszteri holdanként 13— 20 korona. A második körülmény, amely a porozás mellett szól — amint azt Murányi is mondja — az, hogy a porozással a tőke összes zöld részei, kívül-belül el vannak látva védekező anyaggal. Egy kísérlet után mindenki meggyőződhetik arról, hogy az alább leírandó módon elkészített rézmészpor a harmatos vagy nedves levélzetért egyszerre kész bordói lévé válik, ami természetes is, mert a légköri csapadék szénsavban és ammóniákban gazdag. Murányi a rézgálicot, valamint a meszet töreti. Ez az eljárása nemcsak hogy drága, de a rézgálicot ily módon „nullás liszt" finomságra elkészíteni szinte lehetetlen. Erről bárki meggyőződhetik, ha az összekevert rézmészporba belenyúl és azt ujjai között morzsolni próbálja. Érezni fogja, hogy a keverékben parányi szemcsék vannak. Egyszerűbb, olcsóbb és jobb eljárás a rézgálicznak víztelenítés útján való porlasztása. Ez pedig a következő módon történik: Veszünk vastepsiket, amelyeket papirossal kibélelünk azért, hogy a rézgálicz vassal ne érintkezzék. Erre reáterítjük a rézgáliczot és a tepsiket jól felfűtött kenyérsütő kemenczébe toljuk. Mintegy 2 óra múlva kihúzzuk a tepsiket, mikor is a rézgáliczkristályok ujjaink között a legfinomabb porrá mállanak szét. Ezt a porított rézgáliczot finom szitán átszitáltatom és az esetleg visszamaradt igen apró, érdes szemcséket kézi kőőrlőn áteresztem. A mész szétporlasztásával vagy összetörésével nem érdemes vesződni, hisz permetező permeszet, amely a legjobb liszt finomságával egyező, be lehet olcsón szerezni. (Kő- és mészipartelepek részvénytársaságnál, Polgárdi.) A porított rézgáliczot és a permetező permeszet a porozás megkezdése előtt összeszitáltatom; az összeszitálást azért tartom fontosnak, hogy az anyag egyenlően legyen összekeverve. Hogy az így összekevert anyag a legtökéletesebb bordói levet szolgáltatja, nagyon könnyű meggyőződni. Veszünk egy poharat, a porozásra szánt anyagból teszünk a pohárba, erre vizet öntünk és összekeverjük. Ha ezt lakmuszpapírral megvizsgáljuk, az reagálni fog, vagyis az oldat közömbösített voltát igazolja. Eme eljárást és a porozással védett 6000-ös területet bemutattam a múlt nyáron Pogány Vazul ságos borfelügyelő urnak és a vezetése alatt nálunk volt pozsonyi szőlészeti iskola növendékeinek is. Ami a permetezések elosztását illeti, ebben is különbözik az én eljárásom Murányi úrétól. Én a tőkéket — a legfelső vesszőn 3—4 szem magasságáig — ősszel a levélhullás után és a fedés előtt permeteztetem 2°/onos oldattal. Az őszi permetezést részemről azért tartom előnyösebbnek a tavaszi metszés utáni permetezésnél, mivel az őszi permetezésnél a tőke alá lehullott levélzet, valamint a talaj is meg lesz permetezve. Eme eljárás czélja akár a levélzeten, akár a talajon, akár a tőkén, vagy ennek bármely részén levő peronospóra téli spóráinak elpusztítása. A tavaszi metszés utáni permetezéssel a lehullott levélzet már nem kap a bordós léből, sem közvetlenül a talaj, amely a levelek lehullása folytán inficziálódhatott, mert a fedéssel és a nyitással két ízben is meg lett mozgatva. A tavasz folyamán, amint a hajtások az 15 cm. hosszúságot elérik, 1/2°/0-os oldattal permeteztetek, reá 1 hétre ismét 1/2%-os oldattal, azután kezdtem a kísérlet alatt álló 6000 k-ösön, amelyben a peronospórára igen érzékeny fajok is képviselve vannak, a rézmészporral való porozást. , Daczára annak, hogy 3 év óta kísérletezem, pozitív eredményt mondani még sem merek, mert az 1910. és 1911. években nem volt peronosporánk, a mult évben pedig a porozás alatt álló kísérleti parczellát egy ízben (Julius hó elején) — tévedésből — bepermetezték. Igaz ugyan, hogy július elejéig peronospora a porozással védett parcelán nem volt, azután sem lett, de legnagyobb bosszúságomra, mégsem mertem eldönteni, hogy az eredmény nem az egyszeri közbevetett permetezésnek tulajdonítható-e ? Nyitott kérdés tehát előttem, amelylyel a kísérleteket ez idén is folytatom. Ha tek. Szerkesztőség nem veszi rész néven, az idei tél folyamán beszámolok az elért eredményről, győzzük a letisztítást. Miért írják tehát a szakkönyvek elő, hogy csak július vége felé ajánlatos csonkázni ? Paks. K. E. 41. kérdés. Hány éves korában ajánlatos a bort palaczkozni? Van egy kis hordó szerémi borom, mely már három esztendős, de még mindig megzavarodik a palaczkokban. Úgy látszik, szűrés nélkül nem fogja a palaczkozást birni. De nem tudom, hogy a szűrés folytán nem fog-e zamatjából veszíteni s igy inkább várnék még vele, ha azután biztos volnék benne, hogy nem törik meg szűrés nélkül sem. Kérem a tekintetes Szerkesztőséget, szíveskedjék velem tudatni, hogy az ilyen fajta nehezebb bor (térfogatszázalék alkoholtartalma 118) hány éves korában tekinthető palaczkérettnek ? Eddig a bor ötször volt fejtve. Fehérgyarmat. N. J. 436 Szabadalmazott, tródjegygyel ellátott BORTÖMLÖME EZELŐTT PICK ÉS WINTERSTEIH, KUSGHMITZKYé. GRÜLHUT = BUDAPEST = = FIUME =1 VI., Teréz-kirat St. Rl*» Suptry. g£ Minták, árjegyzékek kívánatra Ingyen. 32 15875 KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető: Kecskeméthy Géza. Kérdések. 40. kérdés. Van-e a korai kurtításnak hátrányos következménye? Szőlőm egy részében sok a régi, már csak másfélméteres karó és itt kénytelen vagyok a szőlő hajtásait június közepén bekurtítani, mert különben a szél töri le őket. Egy birtokos szomszédom ezen nagyon megütközik, mert állítása szerint, az ilyen idő előtt bekurtított hajtás nézete szerint nem tud jól beérni. Én eddig más hátrányát nem tapasztaltam, mint azt, hogy a korán csonkázott vessző roppant sok hónaljhajtást hoz úgy, hogy alig Feleletek. 35. felelet. Az utóerjedés gyorsítását hogyan lehet eszközölni ? A bort lehetőleg az első erjedés alkalmával kell teljesen kierjeszteni. Ezt a must szellőzése és az erjesztőhelyiség mérsékelt fűtése által érhetjük el. Tessék a teljesen ki nem erjedt óbort az erjesztőhelyiségbe helyezendő tiszta fahordókba felfejtetni s eközben jól átszellőztetni. Itt a bor utó erjesztő akonával ellátva 18—25° G, hőmérséknél 2—3 hét alatt minden további nélkül teljesen ki fog erjedni. Erjedés után czélszerű lesz mérsékelten kénezett hordókba átfejteni. Czementhordóban csak szükségből ajánlatos bort tartani, mert abban nem kapván levegőt, természetes fejlődése, illetve érése megakad. 36. felelet: Milyen apró üstök használhatók finom pálinkához? Tessék a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetétől, Budapest, V., Alkotmány u. 29. árjegyzéket kérni s a kifőzendő mennyiségnek megfelelő készüléket beszerezni. 37. felelet. A zöldoltások levelezésének mi a czélja? Zöldoltások készítésekor az amerikai aranyrész levelezését a megeredés biztosítása czéljából eszközlik. A Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás beható kísérletek alapján megállapította, hogy az alanyrész teljes lekoppasztása sem hátrányos a beéredésre. Azonban az oltás megeredése után czélszerű minden lekoppasztott levél helyén 2—3 leveles hónalj hajtást meghagyni. 38. felelet. Hány és milyen sajtóra van szükségem? Napi 100 hl must feldolgozása esetén az első préseléshez egy drb V. számú, a második préseléshez egy drb III. számú és a harmadik préseléshez egy drb I. számú Röckféle különbzéki emeltyűs szerkezetű prés beszerzése ajánlható. Czélszerű a szőlőt mustelválasztó rácsos léczfenékkel ellátott 2—3 kádba lemalmozni s a kád oldalába erősített csapon át a szinmusttól lehető tökéletesen elválasztani, mert igy kevesebb ezerre kerül a présekbe. Túl nagy termés esetén a leőrölt szőlőt borzsákokban lábbal kitapostatni is ajánlatos, mert így a préselés jóval gyorsabban halad. 39. felelet: Hogyan lehet a szőlőt a darazsak ellen megvédeni? A darazsak ellen csakis úgy lehet megvédeni a szőlőt, ha érés előtt minden egyes fürtöt külön tüllzacskóba rejtünk. A darázsfészkek irtását a szomszédok beleegyezésével, hűvös, esős időben s főleg a reggeli órákban — midőn a darazsak mind együtt vannak— kényelmesen és veszély nélkül el lehet végezni, ha a fészket előbb hideg vízzel alaposan lepermetezik s azután leütvén a hideg viztől megdermedt darazsakat agyontapossák. Ajánlatos továbbá Jcora-j tavaszszal a virágzás megkezdése előtt czukros vagy mézes vízzel félig telt szűknyakú palackokat a szőlőben szanaszét kirakni, mert az egyedül áttelelő fiatal nősténydarazsak ekkor még kevés táplálékot találván, a kirakott palaczkokban lepetézés előtt elpusztulnak s így az egész évi ivadék tönkremegy. 1913. junius hó 29.