Borászati Lapok – 52. évfolyam – 1920.

1920-11-25 / 48. sz.

48. SZÁM. 52-IK ÉVFOLYAM. nodus fásodásánál (teljes diafragma) a k­acscs az útmutató szerepét tölti be. A kacscs vagy „csumás" nodus diafragmája sokkalta erősebb, fás részei mindkét oldalon fej­lettebbek, mint a kacscs vagy csuma nélkülié. Igen jól látni ezt az 1. ábrán szemléltetett két európai vesszőrésznél, hol az a) csumás bütyök diafragmája jól zár, míg a b) bütyök hasonló szerve a szemtől befelé csapottan vékonyodó és a bél a szomszéd intermedium belével át­menetien összefügg. Nagyon fontos ezen tünet az oltásra felhasz­nált vesszőrészeknél, ahol a csonk alatt követ­kező bütyök (2. ábra) jól­­fejlett diafragmájánál fogva nincs beszáradás, az arányosan megosz­­­lott tápnedvek (körül ép fa) az oltási sebhely jó forradását ezzel is tökéletesítik. Ez a 3. ábrán c) jelzett metszetnél feltűnően szemlélhető, hol a csonk bélrésze az alsó iz bélrészétől teljesen el van különítve. Ugyanott d) jelzésnél az alany sima bütykében a szomszéd izbe behatoló (össze­függő) bél jól látszik. Fontos az ép diafragma jelenléte az oltvá­nyoknál azért, hogy a csonk nyitott bélrészén behatoló víz és korhasztó baktériumoknak a tovább hatolását meggátolja, igy védvén az oltvány belső részeit a megromlástól. Ilyen olt­ványoknál a csonk beszáradása megáll, ezt a nodus felső részén teljesen ép gyűrűalakúan fejlett háncs közbeszorítva, három éven belül szépen leváltja és a sebhelyet átforrja, a fiatal tőke ép, erős és egészséges lesz. Nem így van a 4—e, és metszetben 5. ábra fog bemutatott oltógalyrészletnél, ahol a kor­hasztó anyagok a csonkot megtámadva, a hibás diafragmánál ellenállásra nem akadtak, a hán­csot is elpusztították, úgy hogy a hibás dia­fragma és bütyök között már csak egy ék­alakúan elnyúló ép farész látható, a többi üsz­kösödött lévén. Az ilyen fokú leszáradás legtöbb esetben az oltvány fejének (európai rész, tőkefej) pusztu­lását vonja maga után. A tőke féloldalasan táplálkozhatik csupán s ha a beszáradt részt levágjuk s oltóviasszal bekenjük, akkor is csak ritka esetben képes a háncs a már mélyen holt farészeket callusgyűrűvel körülvenni, idővel átforrni vagyis behegeszteni. Ezen tisztán biológiai összehasonlítás czéljából, könnyebb áttekintésért, ábrával kisért, ismételt ismertetéssel nem akarom a csuma nélküli oltó­gallyal készült egyedek összességét elítélni, csak ismételem Bernátsky dr. figyelmeztetését, hogy ha egészségesebb oltvány egyedeket óhajtunk nyerni, ami a nagyköltséggel létesülő oltványszőlők bázisát biztosabbá tenné, úgy feltétlenül hívjuk fel az­ oltómunkás figyelmét a csumás oltógaly használatának fontosságára. Második c­élja ezen szerény ismertetésemnek az is, hogy az őszi vesszőszedésnél oltógalyul lehetőleg azokat a vesszőket szedjék meg a közvetlenül érdekeltek, melyeken aránylag több a csumás bütyök. Igaz, hogy ezen jelenség fajtánként is igen változó, de a vesszőegyedeknél, bármily fajtából kerüljenek is ki azok, egyiknél több a csumás bütyök, mint a másiknál. Tapasztalatom szerint a csumás oltógalylyal készült oltvány, különösen, ha az oltás a vad­alany bütykéhez közel történik — jobb forra­dási eredményt ad, mint az izközön ötletszerűen akárhol, magasan s különösen csuma nélküli oltógalylyal történt oltásnál. Kár, hogy az oltáshelyet az amerikai vesszők ízeinek átlagosan hosszú voltánál fogva fent irt módon szabályozni nem lehet és csak akkor olthatjuk a nemest a vadvessző bütykéhez közel, ha az aranyvessző az üzleti szokásoknak meg­felelő hosszúságot (28—35 cm.) a felső inter­nódium bekurtítása után is még eléri. Ma, amikor az oltványárak meglehetősen magasak — noha a munkabér is százszoros — az oltványtermelők oltógúlytöbblettel is segít­hetnének azon, hogy több csumás bütyköt hasz­náljanak s így egészségesebb egyedeket nyerjenek. Ez nemcsak a köznek lenne érdeke elsősor­ban, hanem a termelő kereskedelmi érdekét is szolgálni fogja a jobb eredménnyel. Én magam is foglalkozok nagyobbszabásu oltványkészitéssel s üzemünknél ezen — csak igen csekély régiótöbblettel járó — jobban csak figyelmet igényelő eljárással sokkalta töké­letesebb anyagot állítok elő, mintsem az időben, mikor még a csumás bütykü oltógalyat előny­ben nem részesítettem a sima bütyka felett. Az oltási művelet szigorú felügyeleténél, egy darab 60 cm. hosszú nemes vesszőről csak 2­5 szemet számítva (nagyüzemnél eddig is kellett ennyi vessző, tekintve az alany és nemes vál­tozó vastagságát) ezen számítás alapján beszer­zett oltógalymennyiség a jobbrészint csumás oltványok előállítását lehetővé teszi. Óhajtanám, hogy jeles szakembereink búvár­kodása nyomán felújított szerény emlékeztetőm az egészségesebb oltványanyag előállítására impul­zust adjon, így a csumás bütykü oltógaly hasz­nálatát terjesztve, a gazdaközönség is életerősebb állandóbb jövőjű­­telepítési anyaghoz jusson. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." 1. ábra. A „csumás" nódus diafragmája. 27 ábra. A csonk alatti diafragma. 3. ábra. A tökéletes oltási sebhely. 4. ábra. Hibás diafragma. 5. ábra. Hibás diafragma és bütyök között már csak egy ékalakúan elnyúló ép farész látható, lekvárra­ és mosóüstök vörösre alló, továbbá szííiozúz- és sejtélük kukoric­amorzsolók, darálók, répavágók, szecskavágók, vas­k­oronák, ekék, kovácsolt eke­fejjel és kovácsolható öntött aczélekekésekkel. Leg­jobb minőségű rézgálicz, raffia raktárról azonnal kaphatff. Szontágh Fál réz-és szerszámgyár Budapest, IX., Üllői­ ut 19. 477 p .1. :1­ 318 1959. november 25. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető: Kecskeméthy Gém. Kérdések. 83. kérdés. Hány négyszögöl h­omokos, lehet egy nap forgatni? Néhány hold homokföldet szeretnék a czeglédi határban felrigolóztatni és tavaszszal beültetni. Miután egy vállalkozó akadt, aki az egész munkát elvállalná, szeretném tudni, hogy átlag egy ember téli naponkint hány négy­zetölet képes 75 c­entiméternyire előírás szerint megforgatni, hogy azután lássam, hogy túl sokat kér-e, vagy sem s aszerint alkudhassak. Meg­jegyzem, hogy a föld részben akácos volt, ami­ből a fát tavaly kivágattam, de a tönkök és gyökerek benne vannak. Ezeket ki kell szintén az út szélére gurítani és persze a gödröket annak rendje és módja szerint kiegyengetni. A tönköknek a száma m. holdankint 3—4 száz­nál nem több. Budapest. H. E. Feleletek. 77. felelet. Mennyi oltványt lehet egy négy­zetméterre számítani? A talaj minősége szerint a fásoltványokat 100—140 c­entiméter sortávolra, a sorokban pedig egymástól átlag öt c­entimé­terre szokás eliskolázni. A két méter magas hézagos téglakerítés négy méter távolon túl semmiben sem akadályozhatja az eliskolázott oltványok fejlődését. Rovatvezető, 78. felelet. A seprőnek szesztartalmára be­folyással van-e a fejtés ideje? A seprőnállás egyáltalán semmi befolyással sincs a szesztar­talomra. Ha régi divat szerint tavaszig, helye­sebben februárig az anyján, vagyis seprőjén marad az ujbor: ez egyes illat- és zamatanyagok kifej­lődését elősegíti, viszont, kivált meleg helyen, a borbetegségek kifejlődését is okozhatja, miért újabban az első fejtést mielőbb elvégezni ajánlják. Rovatvezető, 79. felelet. Mely szőlőfajták a legellent­állóbbak a peronospórával szemben? Nagyobb AJÁNLUNK „TI­MPUS" permeszórót, Ben­nadot­„Vinai­oiTitter"-t,­­ a kénlapot és FRANCZIA 9 9 ^ 1 ASTIK"-ot hordók és edények tömítésére. F. NAGY IGNÁCZ, Budapest 431 VII., Károly-Körút 9. szám.

Next