Borászati Lapok – 52. évfolyam – 1920.
1920-11-25 / 48. sz.
48. SZÁM. 52-IK ÉVFOLYAM. nodus fásodásánál (teljes diafragma) a kacscs az útmutató szerepét tölti be. A kacscs vagy „csumás" nodus diafragmája sokkalta erősebb, fás részei mindkét oldalon fejlettebbek, mint a kacscs vagy csuma nélkülié. Igen jól látni ezt az 1. ábrán szemléltetett két európai vesszőrésznél, hol az a) csumás bütyök diafragmája jól zár, míg a b) bütyök hasonló szerve a szemtől befelé csapottan vékonyodó és a bél a szomszéd intermedium belével átmenetien összefügg. Nagyon fontos ezen tünet az oltásra felhasznált vesszőrészeknél, ahol a csonk alatt következő bütyök (2. ábra) jólfejlett diafragmájánál fogva nincs beszáradás, az arányosan megoszlott tápnedvek (körül ép fa) az oltási sebhely jó forradását ezzel is tökéletesítik. Ez a 3. ábrán c) jelzett metszetnél feltűnően szemlélhető, hol a csonk bélrésze az alsó iz bélrészétől teljesen el van különítve. Ugyanott d) jelzésnél az alany sima bütykében a szomszéd izbe behatoló (összefüggő) bél jól látszik. Fontos az ép diafragma jelenléte az oltványoknál azért, hogy a csonk nyitott bélrészén behatoló víz és korhasztó baktériumoknak a tovább hatolását meggátolja, igy védvén az oltvány belső részeit a megromlástól. Ilyen oltványoknál a csonk beszáradása megáll, ezt a nodus felső részén teljesen ép gyűrűalakúan fejlett háncs közbeszorítva, három éven belül szépen leváltja és a sebhelyet átforrja, a fiatal tőke ép, erős és egészséges lesz. Nem így van a 4—e, és metszetben 5. ábra fog bemutatott oltógalyrészletnél, ahol a korhasztó anyagok a csonkot megtámadva, a hibás diafragmánál ellenállásra nem akadtak, a háncsot is elpusztították, úgy hogy a hibás diafragma és bütyök között már csak egy ékalakúan elnyúló ép farész látható, a többi üszkösödött lévén. Az ilyen fokú leszáradás legtöbb esetben az oltvány fejének (európai rész, tőkefej) pusztulását vonja maga után. A tőke féloldalasan táplálkozhatik csupán s ha a beszáradt részt levágjuk s oltóviasszal bekenjük, akkor is csak ritka esetben képes a háncs a már mélyen holt farészeket callusgyűrűvel körülvenni, idővel átforrni vagyis behegeszteni. Ezen tisztán biológiai összehasonlítás czéljából, könnyebb áttekintésért, ábrával kisért, ismételt ismertetéssel nem akarom a csuma nélküli oltógallyal készült egyedek összességét elítélni, csak ismételem Bernátsky dr. figyelmeztetését, hogy ha egészségesebb oltvány egyedeket óhajtunk nyerni, ami a nagyköltséggel létesülő oltványszőlők bázisát biztosabbá tenné, úgy feltétlenül hívjuk fel az oltómunkás figyelmét a csumás oltógaly használatának fontosságára. Második célja ezen szerény ismertetésemnek az is, hogy az őszi vesszőszedésnél oltógalyul lehetőleg azokat a vesszőket szedjék meg a közvetlenül érdekeltek, melyeken aránylag több a csumás bütyök. Igaz, hogy ezen jelenség fajtánként is igen változó, de a vesszőegyedeknél, bármily fajtából kerüljenek is ki azok, egyiknél több a csumás bütyök, mint a másiknál. Tapasztalatom szerint a csumás oltógalylyal készült oltvány, különösen, ha az oltás a vadalany bütykéhez közel történik — jobb forradási eredményt ad, mint az izközön ötletszerűen akárhol, magasan s különösen csuma nélküli oltógalylyal történt oltásnál. Kár, hogy az oltáshelyet az amerikai vesszők ízeinek átlagosan hosszú voltánál fogva fent irt módon szabályozni nem lehet és csak akkor olthatjuk a nemest a vadvessző bütykéhez közel, ha az aranyvessző az üzleti szokásoknak megfelelő hosszúságot (28—35 cm.) a felső internódium bekurtítása után is még eléri. Ma, amikor az oltványárak meglehetősen magasak — noha a munkabér is százszoros — az oltványtermelők oltógúlytöbblettel is segíthetnének azon, hogy több csumás bütyköt használjanak s így egészségesebb egyedeket nyerjenek. Ez nemcsak a köznek lenne érdeke elsősorban, hanem a termelő kereskedelmi érdekét is szolgálni fogja a jobb eredménnyel. Én magam is foglalkozok nagyobbszabásu oltványkészitéssel s üzemünknél ezen — csak igen csekély régiótöbblettel járó — jobban csak figyelmet igényelő eljárással sokkalta tökéletesebb anyagot állítok elő, mintsem az időben, mikor még a csumás bütykü oltógalyat előnyben nem részesítettem a sima bütyka felett. Az oltási művelet szigorú felügyeleténél, egy darab 60 cm. hosszú nemes vesszőről csak 25 szemet számítva (nagyüzemnél eddig is kellett ennyi vessző, tekintve az alany és nemes változó vastagságát) ezen számítás alapján beszerzett oltógalymennyiség a jobbrészint csumás oltványok előállítását lehetővé teszi. Óhajtanám, hogy jeles szakembereink búvárkodása nyomán felújított szerény emlékeztetőm az egészségesebb oltványanyag előállítására impulzust adjon, így a csumás bütykü oltógaly használatát terjesztve, a gazdaközönség is életerősebb állandóbb jövőjűtelepítési anyaghoz jusson. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen." 1. ábra. A „csumás" nódus diafragmája. 27 ábra. A csonk alatti diafragma. 3. ábra. A tökéletes oltási sebhely. 4. ábra. Hibás diafragma. 5. ábra. Hibás diafragma és bütyök között már csak egy ékalakúan elnyúló ép farész látható, lekvárra és mosóüstök vörösre alló, továbbá szííiozúz- és sejtélük kukoricamorzsolók, darálók, répavágók, szecskavágók, vaskoronák, ekék, kovácsolt ekefejjel és kovácsolható öntött aczélekekésekkel. Legjobb minőségű rézgálicz, raffia raktárról azonnal kaphatff. Szontágh Fál réz-és szerszámgyár Budapest, IX., Üllői ut 19. 477 p .1. :1 318 1959. november 25. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Rovatvezető: Kecskeméthy Gém. Kérdések. 83. kérdés. Hány négyszögöl homokos, lehet egy nap forgatni? Néhány hold homokföldet szeretnék a czeglédi határban felrigolóztatni és tavaszszal beültetni. Miután egy vállalkozó akadt, aki az egész munkát elvállalná, szeretném tudni, hogy átlag egy ember téli naponkint hány négyzetölet képes 75 centiméternyire előírás szerint megforgatni, hogy azután lássam, hogy túl sokat kér-e, vagy sem s aszerint alkudhassak. Megjegyzem, hogy a föld részben akácos volt, amiből a fát tavaly kivágattam, de a tönkök és gyökerek benne vannak. Ezeket ki kell szintén az út szélére gurítani és persze a gödröket annak rendje és módja szerint kiegyengetni. A tönköknek a száma m. holdankint 3—4 száznál nem több. Budapest. H. E. Feleletek. 77. felelet. Mennyi oltványt lehet egy négyzetméterre számítani? A talaj minősége szerint a fásoltványokat 100—140 centiméter sortávolra, a sorokban pedig egymástól átlag öt centiméterre szokás eliskolázni. A két méter magas hézagos téglakerítés négy méter távolon túl semmiben sem akadályozhatja az eliskolázott oltványok fejlődését. Rovatvezető, 78. felelet. A seprőnek szesztartalmára befolyással van-e a fejtés ideje? A seprőnállás egyáltalán semmi befolyással sincs a szesztartalomra. Ha régi divat szerint tavaszig, helyesebben februárig az anyján, vagyis seprőjén marad az ujbor: ez egyes illat- és zamatanyagok kifejlődését elősegíti, viszont, kivált meleg helyen, a borbetegségek kifejlődését is okozhatja, miért újabban az első fejtést mielőbb elvégezni ajánlják. Rovatvezető, 79. felelet. Mely szőlőfajták a legellentállóbbak a peronospórával szemben? Nagyobb AJÁNLUNK „TIMPUS" permeszórót, Bennadot„VinaioiTitter"-t, a kénlapot és FRANCZIA 9 9 ^ 1 ASTIK"-ot hordók és edények tömítésére. F. NAGY IGNÁCZ, Budapest 431 VII., Károly-Körút 9. szám.