Borászati Lapok – 52. évfolyam – 1920.

1920-02-25 / 9. sz.

9. SZÁM. 52-IK ÉVFOLYAM. Vinczellért keresek Budapest melletti 100 holdas homoki szőlőgazda­ságomba. Ajánlatok: Budapest, VII. ker­., Vörösmarty-u­. 20., III 9. alá küldendők. Személyes bemutatkozás 9—10 óráig. 187 és amellett évekig talán magukat is a készből kell eltartaniok. Épen ezért azt hisszük, elér­kezett az ideje, hogy egy ujabb szőlőkölcsön esz­méjét a nyilvánosság előtt megvitassuk. (Folyt. köv.) Rii­idebb dugványok alkalmazása. — Hozzászólás a „Méretezzük rövidebbre dugványainkat, czimü czikkhez.*) — Irta: Szilágyi Mihály. Tat*, február 18. Engedtessék meg, hogy fenti czimü közlemény­hez én is hozzászóljak. Távol áll tőlem a nagy­tekintélyű ezikkiróval polemizálni, pusztán gya­korlati szakszempontból teszem észrevételeimet s a „több szem, többet lát" közmondás szavai­val óhajtok a közügynek szolgálni. Szent igaz, hogy a jelen súlyos viszonyok közt minden téren takarékoskodni, másrészről meg a régi elavult „megszokásokkal” is szakí­tanunk kell, ha a gyakorlat meggyőzött arról, hogy az új irányok gazdaságosabbak, czélra­vezetőbbek. Mindazonáltal óvakodnunk kell egy olyan kérdést, mint a dugványok hosszának redukálása, egyszerű tollvonással elintézni. A franczia viszonyok nálunk nem lehetnek mérvadók, lévén a mi klímánk szeszélyesebb a francziaországinál. Mert, míg különösen Dél­francziaország borvidékein a szőlőt be sem kell fedni, addig hazánkban ezt a módszert állandó­sítani nem lehet. (Egyes vidékeken, nálunk is fedetlenül hagyják a szőlőt.— A szerk.) A minimum 30 cm. dugványhosszúság, szerin­tem, csekély. Talán homokon, vagy tőnemes hazai szőlőkben történő alkalmazása nem jár rizikóval, amennyiben az ilyen szőlőkben a hiányzó tőkék pótlására bujtással, a földből kimaradt tőkék sülyesztése döntéssel minden nagyobb nehézség nélkül eszközölhető. Másként áll azonban a dolog amerikai alanyu oltvány­szőlőknél, ahol az ilyen rövid alanyu oltványok­kal történt ültetéseknél a több oldalról ért ká­ros tényezők behatása folytán a pusztuló tőkék száma magasra szökken és annak pótlása nehéz. Miután hazánkban a szőlőt — a tél viszon­tagságaitól megóvandó — be kell fedni, ez a föld felhalmozásával jár. A földet a sorok közül 25—30 c­m. mélyen a tőke földfeletti részére emeljük fel és igy egészen a talpgyökérig ki­mélyítjük a talajt, a gyökerek védtelenül maradva. *) Jelzett közlemény a Bor. Lap. 7. számában jelent meg Kosinszky Viktor tollából, könnyen elfagyhatnak. Ezenkívül belterjesen kezelt szőlőknél évenkint legalább egyszer | (20—25 cm.) mély kapálást kell végezni a | talaj keverése és beható fellazítása czéljából | és a talajban sekély mélyen és nagyobbrészt, | vízszintessen elágazó talpgyökerek nagy része | ez alkalommal elnyirbáltatnék. Aszályos idő­­­járás mellett a sekélyen ültetett tőke, de külö­n nőssen az az évi termés, a kifejlődésben gátolva­­ van, szenved. Ezek az esetek ugy a sikfekvésü homoki, mint hegyi oltványszőlőkre egyaránt állanak. A sikfekvésü homoki vagy hazai szőlőkön kívül a dombos vagy 25—30°-ban hajló, sőt ennél is meredekebb fekvésű szőlőkben pedig egyenesen öngyilkosság, hiábavaló munka volna az ily rövid alanyokkal, illetve dugványokkal való telepítés. Homokdombtetőkről a szél a homokot rend­szerint tova sodorja, a tőkék sokszor a talp­gyökérig kikotorva elfagynak, lévén a gyökér érzékenyebb, mint a tőke földfeletti fás része. Menedékes hegyoldalakon a talaj munkálása, a vízmosás, a természetes, alig észrevehető földcsuszamlás következtében a talaj folyton lefelé áramlik és a rövid alanyú oltványok, vagy dugványok a magaslaton rövid pár év alatt a földből kimaradnak. Különösen a déli fekvések­ben a napsugarak erősen odatűznek és a sekélyen ültetett növények a nap hevében sínylődnek úgy, hogy a nagymérvű elpárolgás következté­ben a hervadás is beáll. Ilyen helyeken tehát feltétlen ragaszkodni kell a maximális hosszú­sághoz, ha a talaj termő mélysége azt meg­engedi. Viszont az is igaz,hogy a mélyen ültetett szőlőtő vagy gyümölcsfa inkább fát nevel a gyümölcs­hozam rovására. Míg a folyton munkált s táp­anyagokban gazdag felszinti talajban a gyökerek táplálékfelvétele kedvezőbb, a napsugarak s általában a légköri csapadékok behatása okvet­lenül jobban érvényesül, mint ,a mélyben. Azért a felszinti talajban lévő növény előbb hoz gyümölcsöt és rendszerint többet és jobbat terem. Mindazonáltal a fentebbi okok figyelemben­tartásával, a dugványoknak 30—35 cm. átla­gos hosszúsága helyett az alábbi méretet ajánlanám: Az alsó bütyök alatt 2 cm. csonk hagyandó, (ez a kiültetéskor, illetve stratifikált oltványok­nál a berakás előtt lesz eltávolítva) az alsó bütyöktől számítva, a felső rügyig 35—38 cm. hosszúság legyen, míg a legfelső rügy fölött még 2 cm. csonk hagyandó beszáradásra.­­ Oltás czéljára vágott amerikai aranyvesszők az alsó bütyöktől számítva — tekintet nél­kül a felső rügyre — 40 cm. hosszúra mére­tezendő. A vastagsági méreteknél a 6 mm. elipszis vastagság, mint minimum, az I. oszt. vesszők­nél, elengedhetetlenül fenntartandók, mivel úgy is tág tere van a vastagsági mérésnek és bizony a legtöbbször a 6 mm.-nek nyilvánított vessző alig van 5 mm. A II. oszt. 6 mm.-nél vékonyabb vesszőkre nem kívánnék végső határt megállapítani, mivel azok úgyis csak mint gyökeres vesszők jönnének számításba. Hogy a vesszőknek minden krypto­gamikus betegségektől, jégverésektől mentesnek és teljesen érettnek kell lenni, az elengedhe­tetlen követelmény. Czikkiró minden méter vesszőből három dug­ványt tervez — a régi kettő helyett — míg az én számításom szerint egy méter vesszőből 2­2 dugvány lesz,­­ tehát minden két méter vessző­nél 1 drb dugvány a diferenczia. Szó se róla! Milliós tételnél ez körülbelül 150,000 drb dugványt jelent, ami gazdasági és üzleti szempontból számottevő mennyiség és gondolkodóba ejt. Ámde azt sem szabad feledni, hogy a szőlő­telepítés hosszú időre szól és hogy a sok évre lekötött földünk és a telepítésbe fektetett horri­bilis tőke, méltányos kamatozással gyümöl­csözzön, szilárd alapon kell nyugodni a tele­pítésnek. MELEGÁGYI ÜVEGEK, BOROSHORDÓ BÉLELÉ­SÉHEZ való ÜVEGEK bármely mennyiségben azonnal kaphatók leg­olcsóbb árban tábla- és tsökörü­veg nagykereskedőknél,­­Budap«­i»t,VII., Dohány-utcza 16/18. TELEFON: József 125-70. és József 126- 05. SÜRGÖNYÖZÖM : Táblaüveg, Budapest, 192­ 5- 1920. február 25. Szőlőkezelőt vagy vinczellért keresek azonnali belépőre, oltványszőlőkezeléshez, csak szakértők és hosszú gyakorlattal biró egyének bizonyítványainak beküldését kérem fizetési igények feljegyzésével. Fleischman Soma, Budapest, V., Kálmán­ utcza 22., I. emelet 2. 188 Az elhamarkodott és fukarkodó számítással homokbuczkára épített palota ingadozó, vég­eredményében összeroskad és mielőbb romja alá temeti meggondolatlan építőit. Takarékossági szempontból — a régi szok­ványszerűséghez viszonyítva — a 8 — 10 cm. redukczióval is tetemes összeget takaríthat meg az ország, ami az irtóztató módon leron­gyolódott valutánk feljavításához némileg hozzá­járul, másrészről meg a még mindig megfelelő méretű és elsőrendű dugványokkal a telepítés alapja biztosítva van. Sőt belterjes és gondos kezeléssel többet és jobbat is termelhetünk, azonkívül pedig a telepítési költségek is keres­bednek és igy ugy a haza, mint saját magunk hasznára is jövedelmezőbbé tehetjük mun­kánkat. A szövetkezeti szeszfőzdék fenntartása a termelők érdeke. Irta: Brezenszky Károly. Tápióbicske, febr. 21. Közleményemmel a kormányzókörök figyelmét óhajtom felhívni a szövetkezetek védelmére. A folyó hó 1-én megtartott szeszfőző kongresszu­son szintén jelen voltam és ennélfogva hivatva érzem magamat a szeszfőzdéket is érdeklő dol­gokra a gyakorlati véleményemet ismertetni. Mielőtt azonban erre rátérnék, előbb a leg­nagyobb csodálkozásomat kell kifejeznem Haller­­közoktatásügyi!) miniszter úr azon nyilatkoza­tára, hogy a „ Központi szövetkezeti szeszfőzdék", csődöt mondtak ?! Hát kérem, ha ez tényleg így is állna, ez akkor is a kormányzás közöm­bössége következtében állott elő és pedig azért, mert, amidőn a központi szeszfőzdéket elrendelő labirintusi rendelet megjelent, mi, akik a törvényt és a rendeleteket tiszteletben tartottuk, s azokat a legnagyobb nehéz akadályok után szabály­szerűen meg is valósí­tottuk, csakhamar azt tapasztaltuk, hogy azok a „renitens", termesz­tők, akik e rendeleteket nem respektálták, (reméljük jövőben csak nem igy lesz ?) és egysze­rűen nem csináltak semmit, azoknál így is jó volt, sőt mi több, jobban jártak, mert a kormány, az átalányozási összeget leengedte felére s igy olcsóbb pálinkát bírtak előállítani, mint a szövet­kezeti főzdék az igazságosan kitermelt szeszfok után. Eszerint mi sem természetesebb, hogy a központi szövetkezeti szeszfőzdék sok helyen gyűlöletesekké váltak, mert útjában voltak az átalány melletti olcsó pálinkafőzésnek. Felmerült a kongresszuson az az eszme, hogyan lehetne a központi szeszfőzdéket népszerűvé tenni? Érvelések ugyan voltak, de kimerítő a prnnji 450 ezer darab I. osztályú és 1 UvUll 600 ezer darab II. osztályú Ripária Portális sima vesszttt. Szíves ajánlat küldendő: Breitenbach József czimére, Budapest, II. ker­., Falk­ Miksa •u. 9.­ földszint: 190

Next