Borászati Lapok – 52. évfolyam – 1920.
1920-02-25 / 9. sz.
9. SZÁM. 52-IK ÉVFOLYAM. Vinczellért keresek Budapest melletti 100 holdas homoki szőlőgazdaságomba. Ajánlatok: Budapest, VII. ker., Vörösmarty-u. 20., III 9. alá küldendők. Személyes bemutatkozás 9—10 óráig. 187 és amellett évekig talán magukat is a készből kell eltartaniok. Épen ezért azt hisszük, elérkezett az ideje, hogy egy ujabb szőlőkölcsön eszméjét a nyilvánosság előtt megvitassuk. (Folyt. köv.) Riiidebb dugványok alkalmazása. — Hozzászólás a „Méretezzük rövidebbre dugványainkat, czimü czikkhez.*) — Irta: Szilágyi Mihály. Tat*, február 18. Engedtessék meg, hogy fenti czimü közleményhez én is hozzászóljak. Távol áll tőlem a nagytekintélyű ezikkiróval polemizálni, pusztán gyakorlati szakszempontból teszem észrevételeimet s a „több szem, többet lát" közmondás szavaival óhajtok a közügynek szolgálni. Szent igaz, hogy a jelen súlyos viszonyok közt minden téren takarékoskodni, másrészről meg a régi elavult „megszokásokkal” is szakítanunk kell, ha a gyakorlat meggyőzött arról, hogy az új irányok gazdaságosabbak, czélravezetőbbek. Mindazonáltal óvakodnunk kell egy olyan kérdést, mint a dugványok hosszának redukálása, egyszerű tollvonással elintézni. A franczia viszonyok nálunk nem lehetnek mérvadók, lévén a mi klímánk szeszélyesebb a francziaországinál. Mert, míg különösen Délfrancziaország borvidékein a szőlőt be sem kell fedni, addig hazánkban ezt a módszert állandósítani nem lehet. (Egyes vidékeken, nálunk is fedetlenül hagyják a szőlőt.— A szerk.) A minimum 30 cm. dugványhosszúság, szerintem, csekély. Talán homokon, vagy tőnemes hazai szőlőkben történő alkalmazása nem jár rizikóval, amennyiben az ilyen szőlőkben a hiányzó tőkék pótlására bujtással, a földből kimaradt tőkék sülyesztése döntéssel minden nagyobb nehézség nélkül eszközölhető. Másként áll azonban a dolog amerikai alanyu oltványszőlőknél, ahol az ilyen rövid alanyu oltványokkal történt ültetéseknél a több oldalról ért káros tényezők behatása folytán a pusztuló tőkék száma magasra szökken és annak pótlása nehéz. Miután hazánkban a szőlőt — a tél viszontagságaitól megóvandó — be kell fedni, ez a föld felhalmozásával jár. A földet a sorok közül 25—30 cm. mélyen a tőke földfeletti részére emeljük fel és igy egészen a talpgyökérig kimélyítjük a talajt, a gyökerek védtelenül maradva. *) Jelzett közlemény a Bor. Lap. 7. számában jelent meg Kosinszky Viktor tollából, könnyen elfagyhatnak. Ezenkívül belterjesen kezelt szőlőknél évenkint legalább egyszer | (20—25 cm.) mély kapálást kell végezni a | talaj keverése és beható fellazítása czéljából | és a talajban sekély mélyen és nagyobbrészt, | vízszintessen elágazó talpgyökerek nagy része | ez alkalommal elnyirbáltatnék. Aszályos időjárás mellett a sekélyen ültetett tőke, de külön nőssen az az évi termés, a kifejlődésben gátolva van, szenved. Ezek az esetek ugy a sikfekvésü homoki, mint hegyi oltványszőlőkre egyaránt állanak. A sikfekvésü homoki vagy hazai szőlőkön kívül a dombos vagy 25—30°-ban hajló, sőt ennél is meredekebb fekvésű szőlőkben pedig egyenesen öngyilkosság, hiábavaló munka volna az ily rövid alanyokkal, illetve dugványokkal való telepítés. Homokdombtetőkről a szél a homokot rendszerint tova sodorja, a tőkék sokszor a talpgyökérig kikotorva elfagynak, lévén a gyökér érzékenyebb, mint a tőke földfeletti fás része. Menedékes hegyoldalakon a talaj munkálása, a vízmosás, a természetes, alig észrevehető földcsuszamlás következtében a talaj folyton lefelé áramlik és a rövid alanyú oltványok, vagy dugványok a magaslaton rövid pár év alatt a földből kimaradnak. Különösen a déli fekvésekben a napsugarak erősen odatűznek és a sekélyen ültetett növények a nap hevében sínylődnek úgy, hogy a nagymérvű elpárolgás következtében a hervadás is beáll. Ilyen helyeken tehát feltétlen ragaszkodni kell a maximális hosszúsághoz, ha a talaj termő mélysége azt megengedi. Viszont az is igaz,hogy a mélyen ültetett szőlőtő vagy gyümölcsfa inkább fát nevel a gyümölcshozam rovására. Míg a folyton munkált s tápanyagokban gazdag felszinti talajban a gyökerek táplálékfelvétele kedvezőbb, a napsugarak s általában a légköri csapadékok behatása okvetlenül jobban érvényesül, mint ,a mélyben. Azért a felszinti talajban lévő növény előbb hoz gyümölcsöt és rendszerint többet és jobbat terem. Mindazonáltal a fentebbi okok figyelembentartásával, a dugványoknak 30—35 cm. átlagos hosszúsága helyett az alábbi méretet ajánlanám: Az alsó bütyök alatt 2 cm. csonk hagyandó, (ez a kiültetéskor, illetve stratifikált oltványoknál a berakás előtt lesz eltávolítva) az alsó bütyöktől számítva, a felső rügyig 35—38 cm. hosszúság legyen, míg a legfelső rügy fölött még 2 cm. csonk hagyandó beszáradásra. Oltás czéljára vágott amerikai aranyvesszők az alsó bütyöktől számítva — tekintet nélkül a felső rügyre — 40 cm. hosszúra méretezendő. A vastagsági méreteknél a 6 mm. elipszis vastagság, mint minimum, az I. oszt. vesszőknél, elengedhetetlenül fenntartandók, mivel úgy is tág tere van a vastagsági mérésnek és bizony a legtöbbször a 6 mm.-nek nyilvánított vessző alig van 5 mm. A II. oszt. 6 mm.-nél vékonyabb vesszőkre nem kívánnék végső határt megállapítani, mivel azok úgyis csak mint gyökeres vesszők jönnének számításba. Hogy a vesszőknek minden kryptogamikus betegségektől, jégverésektől mentesnek és teljesen érettnek kell lenni, az elengedhetetlen követelmény. Czikkiró minden méter vesszőből három dugványt tervez — a régi kettő helyett — míg az én számításom szerint egy méter vesszőből 22 dugvány lesz, tehát minden két méter vesszőnél 1 drb dugvány a diferenczia. Szó se róla! Milliós tételnél ez körülbelül 150,000 drb dugványt jelent, ami gazdasági és üzleti szempontból számottevő mennyiség és gondolkodóba ejt. Ámde azt sem szabad feledni, hogy a szőlőtelepítés hosszú időre szól és hogy a sok évre lekötött földünk és a telepítésbe fektetett horribilis tőke, méltányos kamatozással gyümölcsözzön, szilárd alapon kell nyugodni a telepítésnek. MELEGÁGYI ÜVEGEK, BOROSHORDÓ BÉLELÉSÉHEZ való ÜVEGEK bármely mennyiségben azonnal kaphatók legolcsóbb árban tábla- és tsökörüveg nagykereskedőknél,Budap«i»t,VII., Dohány-utcza 16/18. TELEFON: József 125-70. és József 126- 05. SÜRGÖNYÖZÖM : Táblaüveg, Budapest, 192 5- 1920. február 25. Szőlőkezelőt vagy vinczellért keresek azonnali belépőre, oltványszőlőkezeléshez, csak szakértők és hosszú gyakorlattal biró egyének bizonyítványainak beküldését kérem fizetési igények feljegyzésével. Fleischman Soma, Budapest, V., Kálmán utcza 22., I. emelet 2. 188 Az elhamarkodott és fukarkodó számítással homokbuczkára épített palota ingadozó, végeredményében összeroskad és mielőbb romja alá temeti meggondolatlan építőit. Takarékossági szempontból — a régi szokványszerűséghez viszonyítva — a 8 — 10 cm. redukczióval is tetemes összeget takaríthat meg az ország, ami az irtóztató módon lerongyolódott valutánk feljavításához némileg hozzájárul, másrészről meg a még mindig megfelelő méretű és elsőrendű dugványokkal a telepítés alapja biztosítva van. Sőt belterjes és gondos kezeléssel többet és jobbat is termelhetünk, azonkívül pedig a telepítési költségek is keresbednek és igy ugy a haza, mint saját magunk hasznára is jövedelmezőbbé tehetjük munkánkat. A szövetkezeti szeszfőzdék fenntartása a termelők érdeke. Irta: Brezenszky Károly. Tápióbicske, febr. 21. Közleményemmel a kormányzókörök figyelmét óhajtom felhívni a szövetkezetek védelmére. A folyó hó 1-én megtartott szeszfőző kongresszuson szintén jelen voltam és ennélfogva hivatva érzem magamat a szeszfőzdéket is érdeklő dolgokra a gyakorlati véleményemet ismertetni. Mielőtt azonban erre rátérnék, előbb a legnagyobb csodálkozásomat kell kifejeznem Hallerközoktatásügyi!) miniszter úr azon nyilatkozatára, hogy a „ Központi szövetkezeti szeszfőzdék", csődöt mondtak ?! Hát kérem, ha ez tényleg így is állna, ez akkor is a kormányzás közömbössége következtében állott elő és pedig azért, mert, amidőn a központi szeszfőzdéket elrendelő labirintusi rendelet megjelent, mi, akik a törvényt és a rendeleteket tiszteletben tartottuk, s azokat a legnagyobb nehéz akadályok után szabályszerűen meg is valósítottuk, csakhamar azt tapasztaltuk, hogy azok a „renitens", termesztők, akik e rendeleteket nem respektálták, (reméljük jövőben csak nem igy lesz ?) és egyszerűen nem csináltak semmit, azoknál így is jó volt, sőt mi több, jobban jártak, mert a kormány, az átalányozási összeget leengedte felére s igy olcsóbb pálinkát bírtak előállítani, mint a szövetkezeti főzdék az igazságosan kitermelt szeszfok után. Eszerint mi sem természetesebb, hogy a központi szövetkezeti szeszfőzdék sok helyen gyűlöletesekké váltak, mert útjában voltak az átalány melletti olcsó pálinkafőzésnek. Felmerült a kongresszuson az az eszme, hogyan lehetne a központi szeszfőzdéket népszerűvé tenni? Érvelések ugyan voltak, de kimerítő a prnnji 450 ezer darab I. osztályú és 1 UvUll 600 ezer darab II. osztályú Ripária Portális sima vesszttt. Szíves ajánlat küldendő: Breitenbach József czimére, Budapest, II. ker., Falk Miksa •u. 9. földszint: 190