Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.

1921-01-20 / 3. sz.

2. SZÁM: 53-IK ÉVFOLYAM: 50.000 hl. kész hordó használatban! m \\ml Plbltók' KEMÉNY És TMCS okL mérnökölt' spaciáfisták IQilliyQI iSiluIjuil. mindennemű pince- és szőlőgazdasági építkezésben Központi iroda és raktár: Budapest, V., Csanádi­ utcza 21. TELEFON: 123-14. 008 Homoki pisacéli sztízszető­berendezések* pr­uházak, usz telepítések, stb. «« 10.000 hl. uj hordó építés alatti jókra, egyáltalán nem ajánlható. Azonban jól bevált az úgynevezett Hankovszky-féle egysoros drótmivelés. Ennél egy méter hosszú közönséges akácztüzifa-hasábokból nyerjük a 8—10 czenti­méter átmérőjű kis oszlopokat. Ezen vékony oszlopok 6—8—10 méter egymástól távolban lesznek 40 c­m, mélyen a tőkék sorában elül­tetve és a 60 czentiméterre kiálló végek tetején lesz egy szál drót egy-egy kétágú szöggel le­fogva, míg a sorok végein a drót egy-egy tég­lához vagy kisebb karóhoz kötve 30—40 c­enti­méter mélyen elássuk, hogy jól kifeszüljön. Kötözéskor a hajtások közé esik az egy szál drót, mely a lombozatot egyenes állásban tartja, mert a 80—100 c­entimétert meghaladó haj­tások el lesznek csonkolva, így a sorokkal kereszt­ben is járhatunk az egyes hajtásokat legyező alakban szanaszét kötözhetjük, ami a moly,­iloncza sőt némileg a peronospora ellen is nem megvetendő védelmet nyújt, mint azt saját szőlőmben is több mint egy évtized óta tapasz­talom. A drót lehet czinezetlen is, négy milli­méter vastagság lenne a legczélszerűbb, de lehet ennél erősebb. Rovatvezető. 98. felelet. A nyulakat szabad-e a szőlőhen Vadás/enge­­dély nélkül fÖDI? Ha szőlője telje­sen körül van kerítve, joga van a kerítésen belül található minden néven nevezendő vadat akár lövés által, akár bármi más módon még a tilalmi idő alatt is elpusztítani, húsát, bőrét pedig saját czéljaira felhasználni. Ha nincs szőlője bekerítve, vadászjegyet kell váltani és a vadászat bérlőjével előzetesen megegyezni. Rovatvezető. 1. felelet. Mitévő lesz­ek terméketlen tőkéim­mel ? Ha oltványszőlőről van szó, legczélsze­rűbb a rosszul termő tökeket a fakadás beállta előtt lenyakazni, az előtörő vadhajtások közül tőkénként csak 4 — 8 darabot hagyván meg, azokat mielőbb zölden beoltatjuk és levélhullás után vagy csak a jövő tavaszszal helybeni döntéssel felújítjuk, míg a fölös zöldoltványok tovább telepítésre eladhatók lesznek. 2. felelet: Szabad-e palac­kbort állva rak­tározni? Az adott esetben valószínűleg azért nem fektették le az édes bort tart­amazó palac­kokat, nehogy azokat az utóerjedéskor keletkezendő szénsav szétdurrantsa, ami azon­ban az állva eltett palac­koknál is bekövet­kezhet. Rovatvezető. 3. felelet. E­­y középerős amerikai tőkéről hány darab szokványszerű sima vesszőt nyer­hetünk? Néhány holdas amerikai anyatelep léte­sítésénél nagyon sok mellékkörülményt kell jól megfontolni s igy okvetlenül szükséges leend az illetékes m. kir. szőlészeti és borászati fel­ügyelőséget Veszprémben helyszíni szemle és szaktanácsadás végett mielőbb felkeresni. Rovatvezető. 6. felelet. A Berlandieri és a Nova nevű szőlőfajtáknak mik a tulajdonságai? A fehér agyagos és állítólag kissé meszes talaj alsó, felső és középső részéből arányos átlagminta veendő és abból mintegy 10—10 dekagramm a m. kir. vinczellériskola igazgatóságához, mint illetékes kerületi szőlészeti és borászati fel­ügyelőséghez, Egerbe lenne beküldendő, hol is azok mésztartalmát díjmentesen meghatározzák és a többire nézve is megfelelő szaktanácscsal fognak szolgálni. Rovatvezető, szövet­­ezeti irói jubileumát és ugyancsak most lépte át a Magyar Gazdák Szemléje is huszonöt év határait, a szokottnál terjedelmesebb és változatosabb tartalommal jelent meg. A Magyar Gazdaszövetség huszonöt éves történetén kívül benne foglaltatik a füzetbe a szövetkezeti és agrár írói világ legkiválóbb képviselőinek a tollából mindaz az eredmény, küzdelem, ame­lyet a Gazdaszövetség huszonöt év alatt elért. Az agrár és szövetkezeti mozgalom történeté­nek is értékes fejezeteit szolgáltatják azok a czikkek, amelyek a Szemle jubileumi számában megjelentek. A terjedelmes füzet tartalma a következő: Darányi Ignác: Múltról a jövőnek. Bernát István: Külföldi kapcsolatok. György Endre: A kezdet és a ma. Oaál Jenő: Szövet­ségünk és Thessedik törekvései. Balogh Elemér: A szövetkezetek szociális munkássága. Czettler Jenő: A Magyar Gazdaszövetség és birtokre­form. A Magyar Gazdaszövetség és az idegen művek átültetése. Vantsó Gyula dr.: Magyar Gazdaszövetség a törvények előkészítése terén. Németh József: Közgazdasági erkölcsök —ide­gen kéz. Schandl Károly dr.: A kisgazdatársada­lom öntudatra ébresztése és a Magyar Gazdaszö­vetség. Horváth János dr.: Az üzemi szövet­kezetek és a Magyar Gazdaszövetség. Gesztelyi Nagy László dr.: Egy negyedszázad eredmé­nyei. (Magyar Gazdaszövetség 25. éve). Deptner Tibor dr.: A falusi szabadtanítás és a Magyar Gazdaszövetség. Fehérváry Dezső: A Magyar Gazdaszövetség a háború alatt. A különféle rovatban: Bernát István jubileum és Bernát István önállóan megjelent munkái. A Szemlének ez a száma 40 koronáért megrendelhető a Magyar Gazdaszövetségben, Üllői út 25., I. 8. Adóügyi szaklap. Az „Adóügyi Szaklap", amely dr. Exner Kornél ny. pénzügyminiszteri államtitkár és Hoffmann Mihály királyi tanácsos szerkesztésében jelenik meg, a 32 oldalra ter­jedő újévi száma rendkívül érdekes és értékes tar­talmú. Közli Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter­nek a nemzetgyűlésen elmondott nagy beszédét szószerinti hiteles szövegben, kiegészítő meg­jegyzésekkel kísérve. Ismerteti többek közt a folyamatban lévő jövedelmi és vagyoni adóki­vetést és ez­zel kapcsolatban az új eljárást és hogy az adózóknak mire kell különösen figyelni. A betét- és folyószámlaátalány illetékét és ennek végrehajtási utasítását szakszerűen magyarázza LINDNER OÜIEL LINDNER ANTAL Wien, 191/2., Rudolf von Alt-Platz 3. Telefon : 28—83/VIII. Sürgönyeim: „Cremor, Wien" állandóan vásárainak 616 tartaleraia IV pESSA^Y&SOVIAT Budapest S., Bertalasi­ utca 25. szám. Telefon: József 86—54. Sürgönyeim: „Lindacid,Budapest" mint BORKÖVET (hordó- és torkilyborkivet), Stöf^ B8RSEPRÍTL borkosaras IESZET és minden­t és kritizálja. Ismerteti a nemzetgyűlés adótör­vényét az agrárérdek istápolásával kapcsolatban. A pénzünk jelenéről és jövőjéről Exner Kornél által írt tanulmányt, valamint a szesz zár alá helyezéséről, a házbérjövedelemnek és ingatla­nokra bekebelezett terhek bevallásáról törté-t­tendő intézkedéseket. A magyar szakirodalom­­­nak díszére váló ezen értékes szaklapot min­­­denki, aki a közgazdaság iránt érdeklődik, bizo­­­nyára szívesen olvassa. Szerkesztősége és kiadó­hivatala Andrássy­ út 2. szám alatt van. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Am­en." IRODALOM. .. Magyar Gazdák Szemléjének jubileumi száma abból az alkalomból, hogy a Magyar Gazdaszövetség január hó 19 én közgyűlés keretében ünnepelte negyedszázados jubileumát és ugyanekkor Bernát István 30 éves agrár és 31 társ. k. fel. Különlegességi vállalat modern pinczeszü­kség­letekhez WIEN, IX., Alserstrasse 32. legmodernebb rendszer nagy- és középnagy- és kisüzemhez, versenyen tremt­l, ugy kivitel, mint ár tekintetében minden bevált rendszerben, szivattyúk legújabb formában, ismert különleges minőségben. Mindennemű gép és c­s­i­k­k pinczészetek, pezsgő- és habzóbor előáru­lására. 27 1921. január 13. KÜLÖNFÉLÉK A szőlészeti alkalmazottak gyűléséhez! Motto: Az ember, ha egyedül van tehetetlen, csak egy atom a mindenségben; társulva, tömörülve egyesületbe pedig mindenható. Visonta, jan. 17. Virág József egyszerű soraival sok szőlészeti és borászati, végzett szakembernek a szivéből beszélt; megpengetett oly témát, mely nagyon aktuális, komoly és amelynek elintézése valóban halasztást nem tűr, mert az állapotok egyes esetekben különösen tarthatatlanok. Egyet azon­ban elfelejtett; talán azért, mert megfigyelésein kívül esett: újabban a mi szakmánkban vannak alkalmazottak, akik a szőlőt csak úgy ismerik és szeretik, mert a törkölyből jó párlatot főz­nek, máskülönben azonban a szőlőművelés és borkezelés abc-jével, sőt még az igazi abc­vel is hadilábon állanak. Eredetileg talán mészárosok voltak és hírhedt szónoki tehetsé­gükkel nagy szőlőtelepeken a végzett szak­embert kiszorították és maguknak pozíc­iót voltak képesek teremteni. Tehát még nem is gyakor­lati emberek. És mégis bitorolnak szakembere­ket megillető állásokat, a vele járó jogokat és előnyöket (a kötelességeket nem is ismerik), intézőnek szeretnék magukat neveztetni, holott házalóknak valók. Tapasztalatból beszélek és ismerem azon hátrányokat, melyeket ily alkal­mazottak vezető állásban az illető szőlő-, de mezőgazdaságra is hoztak. És a végzett szak­ember ilyen egyének végett erkölcsileg és anya­gilag tengődik, nyeli a mérget azon gondolat­tal: „majd máskép lesz" és amellett lassan megőszül, a másik pedig szépen gyarapszik és a markába nevet. Mindez okokból felszólítom én is végzett szaktársaimat: csatlakozzunk Virág indítványá­hoz, tömörüljünk egyesületbe, mondja ki a gyűlés a határozatot, hogy ki lehet szőlőkezelő vagy pinczemester, esetleg mindkettő egy sze­mélyben, ezen határozatot terjessze fel a kor­mányhoz, mely egyelőre rendeleti úton segítene, amit később a törvényhozás szentesítene. Kridli­c János.

Next