Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.
1921-01-20 / 3. sz.
2. SZÁM: 53-IK ÉVFOLYAM: 50.000 hl. kész hordó használatban! m \\ml Plbltók' KEMÉNY És TMCS okL mérnökölt' spaciáfisták IQilliyQI iSiluIjuil. mindennemű pince- és szőlőgazdasági építkezésben Központi iroda és raktár: Budapest, V., Csanádi utcza 21. TELEFON: 123-14. 008 Homoki pisacéli sztízszetőberendezések* pruházak, usz telepítések, stb. «« 10.000 hl. uj hordó építés alatti jókra, egyáltalán nem ajánlható. Azonban jól bevált az úgynevezett Hankovszky-féle egysoros drótmivelés. Ennél egy méter hosszú közönséges akácztüzifa-hasábokból nyerjük a 8—10 czentiméter átmérőjű kis oszlopokat. Ezen vékony oszlopok 6—8—10 méter egymástól távolban lesznek 40 cm, mélyen a tőkék sorában elültetve és a 60 czentiméterre kiálló végek tetején lesz egy szál drót egy-egy kétágú szöggel lefogva, míg a sorok végein a drót egy-egy téglához vagy kisebb karóhoz kötve 30—40 centiméter mélyen elássuk, hogy jól kifeszüljön. Kötözéskor a hajtások közé esik az egy szál drót, mely a lombozatot egyenes állásban tartja, mert a 80—100 centimétert meghaladó hajtások el lesznek csonkolva, így a sorokkal keresztben is járhatunk az egyes hajtásokat legyező alakban szanaszét kötözhetjük, ami a moly,iloncza sőt némileg a peronospora ellen is nem megvetendő védelmet nyújt, mint azt saját szőlőmben is több mint egy évtized óta tapasztalom. A drót lehet czinezetlen is, négy milliméter vastagság lenne a legczélszerűbb, de lehet ennél erősebb. Rovatvezető. 98. felelet. A nyulakat szabad-e a szőlőhen Vadás/engedély nélkül fÖDI? Ha szőlője teljesen körül van kerítve, joga van a kerítésen belül található minden néven nevezendő vadat akár lövés által, akár bármi más módon még a tilalmi idő alatt is elpusztítani, húsát, bőrét pedig saját czéljaira felhasználni. Ha nincs szőlője bekerítve, vadászjegyet kell váltani és a vadászat bérlőjével előzetesen megegyezni. Rovatvezető. 1. felelet. Mitévő leszek terméketlen tőkéimmel ? Ha oltványszőlőről van szó, legczélszerűbb a rosszul termő tökeket a fakadás beállta előtt lenyakazni, az előtörő vadhajtások közül tőkénként csak 4 — 8 darabot hagyván meg, azokat mielőbb zölden beoltatjuk és levélhullás után vagy csak a jövő tavaszszal helybeni döntéssel felújítjuk, míg a fölös zöldoltványok tovább telepítésre eladhatók lesznek. 2. felelet: Szabad-e palackbort állva raktározni? Az adott esetben valószínűleg azért nem fektették le az édes bort tartamazó palackokat, nehogy azokat az utóerjedéskor keletkezendő szénsav szétdurrantsa, ami azonban az állva eltett palackoknál is bekövetkezhet. Rovatvezető. 3. felelet. Ey középerős amerikai tőkéről hány darab szokványszerű sima vesszőt nyerhetünk? Néhány holdas amerikai anyatelep létesítésénél nagyon sok mellékkörülményt kell jól megfontolni s igy okvetlenül szükséges leend az illetékes m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőséget Veszprémben helyszíni szemle és szaktanácsadás végett mielőbb felkeresni. Rovatvezető. 6. felelet. A Berlandieri és a Nova nevű szőlőfajtáknak mik a tulajdonságai? A fehér agyagos és állítólag kissé meszes talaj alsó, felső és középső részéből arányos átlagminta veendő és abból mintegy 10—10 dekagramm a m. kir. vinczellériskola igazgatóságához, mint illetékes kerületi szőlészeti és borászati felügyelőséghez, Egerbe lenne beküldendő, hol is azok mésztartalmát díjmentesen meghatározzák és a többire nézve is megfelelő szaktanácscsal fognak szolgálni. Rovatvezető, szövetezeti irói jubileumát és ugyancsak most lépte át a Magyar Gazdák Szemléje is huszonöt év határait, a szokottnál terjedelmesebb és változatosabb tartalommal jelent meg. A Magyar Gazdaszövetség huszonöt éves történetén kívül benne foglaltatik a füzetbe a szövetkezeti és agrár írói világ legkiválóbb képviselőinek a tollából mindaz az eredmény, küzdelem, amelyet a Gazdaszövetség huszonöt év alatt elért. Az agrár és szövetkezeti mozgalom történetének is értékes fejezeteit szolgáltatják azok a czikkek, amelyek a Szemle jubileumi számában megjelentek. A terjedelmes füzet tartalma a következő: Darányi Ignác: Múltról a jövőnek. Bernát István: Külföldi kapcsolatok. György Endre: A kezdet és a ma. Oaál Jenő: Szövetségünk és Thessedik törekvései. Balogh Elemér: A szövetkezetek szociális munkássága. Czettler Jenő: A Magyar Gazdaszövetség és birtokreform. A Magyar Gazdaszövetség és az idegen művek átültetése. Vantsó Gyula dr.: Magyar Gazdaszövetség a törvények előkészítése terén. Németh József: Közgazdasági erkölcsök —idegen kéz. Schandl Károly dr.: A kisgazdatársadalom öntudatra ébresztése és a Magyar Gazdaszövetség. Horváth János dr.: Az üzemi szövetkezetek és a Magyar Gazdaszövetség. Gesztelyi Nagy László dr.: Egy negyedszázad eredményei. (Magyar Gazdaszövetség 25. éve). Deptner Tibor dr.: A falusi szabadtanítás és a Magyar Gazdaszövetség. Fehérváry Dezső: A Magyar Gazdaszövetség a háború alatt. A különféle rovatban: Bernát István jubileum és Bernát István önállóan megjelent munkái. A Szemlének ez a száma 40 koronáért megrendelhető a Magyar Gazdaszövetségben, Üllői út 25., I. 8. Adóügyi szaklap. Az „Adóügyi Szaklap", amely dr. Exner Kornél ny. pénzügyminiszteri államtitkár és Hoffmann Mihály királyi tanácsos szerkesztésében jelenik meg, a 32 oldalra terjedő újévi száma rendkívül érdekes és értékes tartalmú. Közli Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek a nemzetgyűlésen elmondott nagy beszédét szószerinti hiteles szövegben, kiegészítő megjegyzésekkel kísérve. Ismerteti többek közt a folyamatban lévő jövedelmi és vagyoni adókivetést és ezzel kapcsolatban az új eljárást és hogy az adózóknak mire kell különösen figyelni. A betét- és folyószámlaátalány illetékét és ennek végrehajtási utasítását szakszerűen magyarázza LINDNER OÜIEL LINDNER ANTAL Wien, 191/2., Rudolf von Alt-Platz 3. Telefon : 28—83/VIII. Sürgönyeim: „Cremor, Wien" állandóan vásárainak 616 tartaleraia IV pESSA^Y&SOVIAT Budapest S., Bertalasi utca 25. szám. Telefon: József 86—54. Sürgönyeim: „Lindacid,Budapest" mint BORKÖVET (hordó- és torkilyborkivet), Stöf^ B8RSEPRÍTL borkosaras IESZET és mindent és kritizálja. Ismerteti a nemzetgyűlés adótörvényét az agrárérdek istápolásával kapcsolatban. A pénzünk jelenéről és jövőjéről Exner Kornél által írt tanulmányt, valamint a szesz zár alá helyezéséről, a házbérjövedelemnek és ingatlanokra bekebelezett terhek bevallásáról törté-ttendő intézkedéseket. A magyar szakirodalomnak díszére váló ezen értékes szaklapot mindenki, aki a közgazdaság iránt érdeklődik, bizonyára szívesen olvassa. Szerkesztősége és kiadóhivatala Andrássy út 2. szám alatt van. „Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen." IRODALOM. .. Magyar Gazdák Szemléjének jubileumi száma abból az alkalomból, hogy a Magyar Gazdaszövetség január hó 19 én közgyűlés keretében ünnepelte negyedszázados jubileumát és ugyanekkor Bernát István 30 éves agrár és 31 társ. k. fel. Különlegességi vállalat modern pinczeszükségletekhez WIEN, IX., Alserstrasse 32. legmodernebb rendszer nagy- és középnagy- és kisüzemhez, versenyen tremtl, ugy kivitel, mint ár tekintetében minden bevált rendszerben, szivattyúk legújabb formában, ismert különleges minőségben. Mindennemű gép és csikk pinczészetek, pezsgő- és habzóbor előárulására. 27 1921. január 13. KÜLÖNFÉLÉK A szőlészeti alkalmazottak gyűléséhez! Motto: Az ember, ha egyedül van tehetetlen, csak egy atom a mindenségben; társulva, tömörülve egyesületbe pedig mindenható. Visonta, jan. 17. Virág József egyszerű soraival sok szőlészeti és borászati, végzett szakembernek a szivéből beszélt; megpengetett oly témát, mely nagyon aktuális, komoly és amelynek elintézése valóban halasztást nem tűr, mert az állapotok egyes esetekben különösen tarthatatlanok. Egyet azonban elfelejtett; talán azért, mert megfigyelésein kívül esett: újabban a mi szakmánkban vannak alkalmazottak, akik a szőlőt csak úgy ismerik és szeretik, mert a törkölyből jó párlatot főznek, máskülönben azonban a szőlőművelés és borkezelés abc-jével, sőt még az igazi abcvel is hadilábon állanak. Eredetileg talán mészárosok voltak és hírhedt szónoki tehetségükkel nagy szőlőtelepeken a végzett szakembert kiszorították és maguknak pozíciót voltak képesek teremteni. Tehát még nem is gyakorlati emberek. És mégis bitorolnak szakembereket megillető állásokat, a vele járó jogokat és előnyöket (a kötelességeket nem is ismerik), intézőnek szeretnék magukat neveztetni, holott házalóknak valók. Tapasztalatból beszélek és ismerem azon hátrányokat, melyeket ily alkalmazottak vezető állásban az illető szőlő-, de mezőgazdaságra is hoztak. És a végzett szakember ilyen egyének végett erkölcsileg és anyagilag tengődik, nyeli a mérget azon gondolattal: „majd máskép lesz" és amellett lassan megőszül, a másik pedig szépen gyarapszik és a markába nevet. Mindez okokból felszólítom én is végzett szaktársaimat: csatlakozzunk Virág indítványához, tömörüljünk egyesületbe, mondja ki a gyűlés a határozatot, hogy ki lehet szőlőkezelő vagy pinczemester, esetleg mindkettő egy személyben, ezen határozatot terjessze fel a kormányhoz, mely egyelőre rendeleti úton segítene, amit később a törvényhozás szentesítene. Kridlic János.