Borászati Lapok – 63. évfolyam – 1931.
1931-01-03 / 1. sz.
1. SZÁM. 63-IK ÉVFOLDAM. „UNIVERSAL" magasnyomású dugattyús permetezők. Házi permetezők: • „CSEPEL" szölőhöz, „GLÓBUS" cukorrépához, „ ARBOR" gyümölcsfához, speciális belső ólmozással Taligás permetező, „ú JNIVERSALMOBIL" 50 literes tartánnyal. Gyümölcsöshöz, komlókertekhez. „GLOBUS" Kénporozó Készülő K. Gyártja: W MIS M AUFEVIE &DÉL- FÉMMÜVEI R.-T., CSEPEL Kapható: A grar globus Mezőgazdasági Gépkereskedelmi R.-T. Budapesti V., Lipót körút 12. sz., I. em. TELEFON : AUT. 206—814/80 4 komposztáláshoz felhasznált vivőanyagok minőségétől és végül a készítés módjától is függ. A trágya értékét az egyedek intenzívebb táplálkozása nagyban befolyásolja, amennyiben az erősebb táplálkozás nyomán erősebben fokozódik az excrementum foszfor- és nitrogéntartalma. A termelt trágya értéke tehát függ egyrészt a táplálkozás mennyiségétől, másrészt pedig annak minőségétől. A nyert komposztrágya mennyisége pedig az összegyűjtött szilárd és folyékony excrementum mennyiségével van egyenes arányban. Mivel az emberek életmódja és így azok táplálkozása is szerfelett változatos, nehéz dolog volna tehát az esetlegesen nyerhető trágya mennyiségére vonatkozóan a pontos értékeket megadni. Elvitathatatlan azonban az a tény, hogy az emberi excrementum és a belőle nyert komposztrágya nagyon értékes trágyaanyag, amelynek mennyiségére nézve irányadóul szolgálhatna az a gyakorlati tapasztalat, hogyha egyénenként átlagosan csak 50 kg. nyolcszoros felszívóképességű tőzeget számítunk felhasználásra, akkor az évi átlagosan termelhető fekálkomposzt mennyisége elérheti a 400—500 kg.-t. Általában nagy hibája a nálunk eddig forgalmazott és általunk is több ízben megvizsgált fekáltrágyáknak — eltekintve egyes szórványos esetektől —, hogy nincsenek kellőképen kezelve, nem teljesen egyöntetűek, nincsenek beérve, azaz nincsenek teljes tömegükben humifikálva, mert a komposzt készítéséhez felhasznált anyag, jelen esetben a tőzeg, a belekerült vagy vele felitatott szilárd és folyékony ürülékkel együtt nem képez egyöntetű homogén anyagot, mert néha a felhasznált anyagok külön-külön felismerhető állapotban voltak meg az elsőosztályúnak eladott trágyában is. Az elmondottak alapján tehát a jól készített fekálkomposztnak, vagy fekáltrágyának teljesen szagtalannak és homogénnek kell lennie, vagyis csak bizonyos érési idő eltelte után volna szabad forgalomba hozni. Az érési idő elmúltával már nem szabad az elnyeletett excrementumnak az elnyelésre szánt tőzeg- vagy más anyagtól megkülönböztethető állapotban lennie. A tőzeggel kezelt, gödrökből kikerülő fekáliákat is nemcsak célszerű, de kívánatos is forgalombahozataluk előtt gyűjtőtelepeken tovább kezelni, érlelni. Az érlelés célja, mint már említettem, az, hogy a trágyaanyag egész tömegében a beérés folyamata alatt egynemű, azaz homogén anyaggá legyen, azaz egész tömegében egy sötétszínű humuszanyaggá alakuljon át. Az érés folyamata alatt, mint tudjuk, a trágya erősen felmelegedik, úgyannyira, hogy a benne lévő kórokozókat e felmelegedés el is pusztíthatja és így a trágyával foglalkozók egészségét már nem veszélyezteti. A komposzttelepekre hordott fekáliáknak a beárnyékolásáról, megfelelő, de nem túlságos nedvességéről is gondoskodnunk kell, hogy ezeknek segítségével a trágyában a bakteriológiai átalakulás a kivánt módon mehessen végbe, azaz a trágya teljesen beérjen. A trágya beérésének elősegítése céljából szükséges a gyűjtőtelepeken lévő trágyaanyagot két-három hónap elteltével átlapátoltatni és ha a szükség úgy kívánja, e műveletet többször is meg kell ismételni, hogy eme eljárással is a trágyaanyagunkat mielőbb egyöntetű, azaz homogén anyaggá alakítsuk át. Az így előkészített anyag már igen értékes trágyát szolgáltat. Az emberi ürülék növényi tápsókban való gazdagsága köztudomású dolog (lásd a táblázat megfelelő rovatait) és ezért a természetes trágyák között is igen értékesnek kell minősítenünk. A jól készített fekáltrágya elsősorban kitűnő szőlő- és konyhakerti trágya, úgyannyira, hogy az istállótrágya pótlására még a mezőgazdaságban is sikerrel felhasználható. Szántóföldi trágyázásnál heves hatása miatt csak nagy elővigyázattal és főleg olyan növények alá alkalmazzuk, amelyek az erős istállótrágyázást is elbírják, sőt kivonják. Közvetlen gabona alá nem való, mert nagymérvű megdőlést okozhat. Alkalmas csalamádé, takarmányrépa és végül tengeri alá. De e kérdéssel nem kivánok bővebben foglalkozni. A fekálkomposzttrágya a szőlőnek igen fontos elsőrendű szerves trágyája s igy azt ugy a hegyvidéki kötött talajú szőlőkben, ott ahol nem minőségre, hanem tömegre dolgozunk, valamint a homoktalaj a szőlóinkban sikerrel felhasználhatjuk. Alkalmazása úgy az új szőlő telepítésénél, mint a termőszőlők jóerőben való tartásánál, valamint az öreg szőlők felsegítésében egymagában is jó hatással van. A fekáltrágyával való trágyázásnál mindenkor ismerni kell úgy a megtrágyázandó talaj, valamint a felhasználni kívánt trágya tápsótartalmát, mert ez adatok birtokában módunkban van elkerülnünk a tápanyagpazarlást, vagyis a túltrágyázást. A mai viszonyok között sem a szőlősgazda, sem pedig a mezőgazda nincs abban a helyzetben, hogy magának ilyen fölösleges kiadásokat megengedhessen, annál is inkább, mert termelvényeit úgy sem tudja megfelelő áron értékesíteni. Ami pedig a fekáltrágya általános használatát illeti a szőlőben, azt mondhatjuk, hogy a jó fekáltrágyával csínján kell bánnunk, mert mint tudjuk, a talaj magas nitrogéntartalma általában károsan befolyásolja a must és bor minőségét, mert abban a cukor apadását és a sav, fehérje szaporodását idézi elő, mely utóbbi azután a boroknál azoknak megtörésében és betegségre való hajlamosságában jut kifejezésre, ezért kíván különösebb figyelmet a fekállal való trágyázás. Mint már említettük, az emberi ürülék valamennyi szerves eredetű trágyaszer között a legtartalmasabb és így egyszersmind a legértékesebb is. A vele elért hatás gyors, de nagyon egyoldalú, mert igen sok benne aránylag a könnyen érvényesülő, azaz felvehető nitrogénvegyület, az aránylagosan kevés foszforhoz és kálihoz viszonyítva. Ezért az egyoldalú gyors nitrogénhatás mérséklésére célszerűnek látszik a fekál kiszórásával egyidőben, vagy kora tavasszal a hiányzó foszforsav és kálitápsók pótlásáról is gondoskodni. A trágya hiányzó kálitartalmát 40%-os kálisóval kell pótolnunk, mert a mi viszonyaink között e koncentrált kálitrágya jöhet csak számításba. A hiányzó foszfortartalmát pedig mindig a talajnak megfelelően adhatjuk szuperfoszfát, rhenoniafoszfát, thomasliszt, vagy bármely más foszfortartalmú trágya alakjában. A fekálnak még más feldolgozási módja is ismeretes, nevezetesen, ha a fekált megfelelő óvatos eljárás mellett kiszárítják, kiszárítás után pedig finom porrá őrlik, majd szuperfoszfát hozzáadásával azt kellő módon fel is javítják és az ilyen eljárással nyert koncentrált trágyát azután mint fekál-szuperfoszfátot szerves és szervetlen trágyának a keverékét hozzák forgalomba. Ma azonban ez a trágyakeverék nem alkotja a forgalom tárgyát, mert gyári feldolgozása nem mondható gazdaságosnak. E keveréktrágyát mi magunk is elő tudjuk állítani, oly módon, mikor azt a vásárolt fekáltrágya foszfortartalmának pótlására a megfelelő foszfortartalmú műtrágyával keverve juttatjuk a talajba. E trágyakeverék használata a szőlőben igen előnyös és felette jó is. Hátra volna még egy alakja a fekáltrágyának, amelyet pudrettnek, gyári fekálnak is neveznek. E mesterségesen kiszárított ürüléktrágya igen gyors hatású nitrogéntrágyának bizonyult annakidején a gyakorlatban, drágasága miatt azonban napjainkban nem igen képezi forgalom tárgyát. Miután a fekálkomposzt igen jó szőlő trágya, azért nem mulaszthatom el, hogy a szőlősgazdák figyelmét fel ne hívjam ama körülményre, hogy miként és hogyan mentse meg szőlője számára a telepén összegyülemlő fekáliákat. Azért úgy vélem nem lesz érdektelen, ha ez uton is újra emlékezetébe idézem igen tisztelt olvasóimnak a volt budai vincellériskola használta eljárást, a fekáltrágya házi készítésére vonatkozóan. ,,Az árnyékszéktrágya kimerítésénél kikerülő fekált 1—2 m2-nyi terjedelmű 1 méter mély verembe hordták ki és felváltva egy réteg szalmával, majd egy réteg földdel szórták be, ugy hogy az urinától kissé hig fekál teljesen sűrü tömeggé állt össze és a verem tetejére egy réteg gipszet, vagy még egy réteg földet szórtak rá. Egy év múlva a verem tartalma kiszedhető volt és egy méter magasságú csonka gula alakjába rakták össze és gipsszel újból behintették. A trágya ekkor már egészen fekete földnemü tömeggé alakult át, amelyet három hónap leforgása után átforgattak. Az így kezelt fekál trágyázásra használhatóvá vált és hatás tekintetében minden más állati trágyát felülmúlt." 1931. január 3. Bor- és szeszértékesítés. (E hirdetési rovatban borügynökségek, borbizományosok és kereskedők, valamint termelők állandó nyilvántartását vezeti két hetenkint a „Borászati Lapok" kiadóhivatala.) Magyarország Magyar Agrár- és Járadékbank R.-T. Borosztálya, 6/30 Magyar Mezőgazdák Szövetkezete borértékesítő osztálya, Budapest, V., Alkotmány utca 29. 9606 Bulyovszky Gusztávné, Tállya (Zemplén megye), ó- és újborok. Bunzlay Vilmos bortermelő és bornagykereskedő, Kecskemét. Zimmermann Lipót és Fiai bortermelő és bornagykereskedő (tokaji borok), Abaíjszántó. „Magyar Uriborok" Tokajhegyaljai Borkiviteli R.-T. Központi iroda: Budapest, V., Nádor utca 12., V. em. Telefon: 118-56. Pincészet: Mádon, 47/30 Cohen Sándor borbizományos, Budapesti VIII. ker., Rákóczi tér 10. Kellert Adolf borbizományos, Pécs. Bakó Lajos borbizomnyos, Révfülöp, Zala m. Dénes manó borbizományos, Budapest, VI., Kmettyutca 14. Telefon: Automata 149—54. Klein Miksa bornagykereskedő, Csorna. Telefon: 71 szám. Ausztria Markt és Kaiser bornagykereskedés, Wien, XX., Nord-Westbanhof, Magazin 8. Klein és Brandl bornagykereskedés, Wien, XI,IL, Pfadenhauergasse 2—4. Bulgária Krebs Sándor borbizományos, Szófia, Postfach 197. Csehszlovákia Schmidt E. és Tsa bornagykereskedő, Bratislava, Lamacská 7. Jugoszlávia Lj- Nedeljkovic borkereskedő, YrSac (Versec), Olaszország Soc. An. Intercontinentale per il Commercio in Vini borkereskedelmi vállalat, Trieste. Románia Varga Antal bornagykereskedés, Teremia Mare* /••••••••JOBBBKHHBI^HnBnBHHMBA @ troh Vilmos Bortermelő és borbizományos, 6927 Jánoshalm m*