Borászati Lapok – 64. évfolyam – 1932.

1932-01-01 / 1. sz.

3. SZÁM: 64-IK ÉVFOLYAM. szeszfőzde vállalatok a beváltóállomások egész sorát az év hátralevő részében üzemen kivül tartani s ezek személyzeteit elbocsátani. Védelmet kért a választmány az esetre is, hogy ha az akció bármely okból meghiusulna, esetleg a bor árának időközi emelkedése folytán a terme­léshez szükséges bor a meghatározott áron be­szerezhető nem lenne, úgy a továbbiakban a szeszfőzdék szabadvásárlása biztosíttassék. Kérelmet terjesztett elő a választmány a tekin­tetben is, hogy a borpárlat 65%-os alkohol­tartalmára vonatkozó korlátozás ne átmenetileg, hanem végérvényesen felfüggesztessék , hogy egyes szeszfőzdék, ha az akcióban való rész­vételre jelentkeztek is, de a termelést bármely okból meg nem kezdhetik, a kontingens vissza­adása mellett továbbra is más párlatok lefűzésé­vel foglalkozhassanak. Részletesen kimutatta a választmány elő­terjesztésében, hogy a rendeletben engedélyezett 5/e°/6 termelési apadás mellett lehetetlen a ter­melést folytatni s lehetetlen a főzés költségeibe kontemplált 30 pengő mellett viselni a termeléssel járó apadást, a központi költséghozzájárulást, a forgalmi adót és a vasúti állomáshoz való szállítás költségeit, s kérte a termelés költségének olyan összegben való megállapítását, hogy abból ezen költségek is fedezetet nyerhessenek, különben a központi szeszfőzdék részvétele a borpárlat ter­melésében nem biztosítható. 4 VEGYES HÍREK. ELŐFIZETÉS 1932-RE 1 Lapunk kiadóhivatala a mult (karácsonyi) szám­hoz postatakarékpénztári befizetési lapot mellé­kelt. Ezúton is kérjük­­. Előfizetőinket, hogy a lap küldésének folytonossága érdekében minél előbb küldjék be az 1932. évre szóló előfizetéseket. A magyar szőlő- és borgazdaságnak vezető sajtó orgánuma immáron 64-ik életévébe lép és mindig nemes büszkeséggel tartotta azt a zászlót, amit az érdekeltek kezébe adtak. Amikor a mai Bor- és szeszértékesítés. (E hirdetési rovatban borügynökségek, borbizományosok és kereskedők, valamint termelők állandó nyilvántartását vezeti két hetenkint a „Borászati Lapok" kiadóhivatala.) Magyarország Magyar Agrár- és Járadékbank R.-T. Bor­osztálya, Budapest, V., Nádor­ utca 16. 6/30 Magyar Mezőgazdák Szövetkezete borértéke­sítő osztálya, Budapest, V., Alkotmány­ utca 29. 9606 Bulyovszky Gusztávné, Tállya (Zemplén megye­, ó- és ujborok. Bunzlay Vilmos bortermelő és bornagykereskedő, Kecskemét. Zimmermann Lipót és Fiai bortermelő és bor­nagykereskedő (tokaji borok), Abaújszántó. „Magyar Uriborok" Tokajhegyaljai Borkiviteli R.-T. Központi iroda: Budapest, V., Nádor­ utca 12., V. em. Telefon: 118—56. Pincészet: Mádon. 47/30 Cohen Sándor borbizományos, Budapest, VIII. ker., Rákóczi-tér 10. Kellertz Adolf borbizományos, Pécs. Bakó Lajos borbizományos, Révfülöp, Zala m. Dénes Manó borbizományos, Budapest, VI., Kmelty­utca 14. Telefon: Automata 149—54. Klein Miksa bornagykereskedő, Csorna. Telefon: 71 szám. Ausztria Markt és Kaiser bornagykereskedés, Wien, XX., Nord-W­estbanhof, Magazin 8. Klein és Braundl bornagykereskedés, Wien, XIII., Pfadenhauergasse 2—4. Bulgária Krebs Sándor borbizományos, Szófia, Postfach 197. Csehszlovákia Schmidt Ed és Tsa bornagykereskedő, Bratislava, Lamacská 7. Jugoszlávia Lj. Nedeljkovio borkereskedő, Yr&ac (Versec). Olaszország Románia Soc. Art, Intercontinentale per il Commer­cio in Vini borkereskedelmi vállalat, Trieste. Varga Antal bornagykereskedés, Teremia Mare. nehéz időkben sem szűnt meg a BORÁSZATI LAPOK a magyar szőlő- és borgazdaság érdekeiért harcolni, bátran és becsülettel áll a 64-ik év küszöbénél hű előfizetői előtt, akiknek hitet tesz, hogy az új esztendőben sem fogja letenni a zászlót és számít azokra az ezrekre, akik a magyar szőlő- és borgazdaság nehéz munkájából élnek ! Minden magyar szőlősgazda, borkereskedő, alkal­mazott, borügynök és egyáltalában mindenki, aki a magyar szőlő- és borgazdaságban érdekelt, csoportosuljon a BORÁSZATI LAPOK köré, igye­kezzék előfizetőket gyűjteni, hogy a magyar szőlő- és borgazdaság érdekében kifejtett harcain­kat továbbra is biztos alapokon, az eddigieknél még nagyobb keretekben is kifejteni képesek legyünk. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatóválasztmányi ülése. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete folyó hó 29-én, délután 5 órakor az OMGE tanács­termében Kosinsky Viktor elnöklete alatt tar­totta meg igazgatóválasztmányi ülését. Jelen vannak: a Földmivelésügyi Miniszter részéről Utassy Béla oszt. tan., a Pénzügy­miniszter részéről Báthory Oszkár min. tanácsos. A képviselők közül dr. Schandl Károly, volt államtitkár, Krüger Aladár, csongrádi képviselő, Dinich Ödön ráckevei képviselő. Az Egyesület igazgatóválasztmánya és bizottságai részéről : Braun Jenő, Dicenty Dezső, Heuduska Rezső, Irsay György, Mayer Henrik, Gráf Ferenc, Petten­koffer Sándor, dr. Reizmann Zoltán, Somogyi Lipót, Schindele József, dr. Polgár Lajos, dr. Vásár­helyi Zoltán. Az egyesület tisztikara részéről dr. Baross Endre igazgató és Szegő Bálint titkár. Távolmaradását kimentette : dr. Csik­y Jenő, Horváth Nándor, Teleki Sándor és báró Waldbott Kelemen. Elnök üdvözli mindkét minisztériumnak kikül­döttét és örömének ad­ kifejezést, hogy báró Korányi Frigyes lett a pénzügyminiszter, aki már egy izben ezt a minisztériumot vezette, s így az ezzel járó ügyekben nagy jártassággal bír. Remé­nyünk lehet reá, hogy ezen tisztségét új alkotá­sokkal fogja gyarapítani, miért is kéri a választ­mányt, hogy a pénzügyminiszternél az egyesület rövidesen tiszteleghessék. (Általános helyeslés.) A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Vásárhelyi Zoltán és Braun Jenő igazgatóválasztmányi tagokat. Dr. Baross Endre igazgató rámutat arra, hogy a m. kir. Pénzügyminiszter Úr 156.500/1931. rendeletével a borpárlat kifőzés szabályozására rendeletet adott ki és örömmel állapítja meg, hogy a kormány a borpárlatot a fogyasztási szesz kategóriába szervesen belekapcsolta. Ezen ren­delet értelmében a borpárlat kontingensét 24.500 absolut ht.-ben állapította meg, amely mennyi­ségbe azonban be kell számítani azt a borpárlat­mennyiséget is, amelyet a szeszfőzdék ez évi szeszfőzési évadban már kitermeltek. A bor lepárlásra engedélyt nyert szeszfőzdék részére megállapított borpárlatmennyiség előállításához szükséges bormennyiséget a termelőktől seprőről lefejtve Malligand-fokonkint a szeszfőzdékbe be­szállítva f­l fillérért tartoznak beváltani. A ren­deletből kifolyólag ezt hirdetmény és dobszó útján tartoznak a termelők tudomására hozni. A termelő tartozik az eladásra szánt bormennyi­séget írásban közölni, amelyet a szeszfőzde tar­tozik az ő kontingensének kifőzése arányában átvenni. A rendelet intézkedik arról is, hogy azon szeszfőzdéknek, amelyek bor lepárolására kaptak engedélyt, semminemű más anyagból gyümölcsszeszt előállítani nem szabad. Az elő­állított borpárlatra vonatkozólag azt a korlá­tozást hozta, hogy az eddigi 65% alkoholtartalmú borpárlat készítése megszűnik, ellenben ugyan­ezt a korlátozást minden más gyümölcspálinkákra vonatkozólag megszünteti. A kontingens felosz­tását az egyes központi szeszfőzdék között saját hatáskörében tartja fenn. A rendelet intézkedik arról is, hogy mindennemű gyümölcspárlat jelleg­zetes izének és szagának vegyszerekkel való eltüntetése tilos. A rendelet maga foglalkozik a borpárlat mennyiségének elraktározásával és az abból való leírásokra is utasítást ad. Az Országos Szeszértékesítő R.­T. a szeszfőzdéktől átvett bor­párlatért előlegül abszolút hl.­kint 140'— pengőt köteles a szeszfőzdének leszámolás alkalmával megfizetni. Ezen borpárlat 50%-a fogyasztási szesz gyanánt adatik el, míg az ezen felüli mennyi­ségnek 75%-át kivitelre veszi át. A szeszfőzdék megszabott kereteknél több bort is kifőzhetnek, de a részükre kiosztott termelési keretet túl nem léphetik, s a kifőzött borpárlatnak a sorrendtől eltérő megvételét az Országos Szeszértékesítő R.­T.-tól nem követelhetik. A rendelet kiterjed az ide vonatkozó büntetési eljárásokra, stb.-re. Bejelenti a választmánynak, hogy ez a rendelet lényegében a bortermelők érdekképviseleteivel és a szeszérdekeltséggel lefolytatott tárgyalások alap­ján jött létre, azonban végleges megszövegezés előtt a bortermelők érdekképviseletének meg­hallgatása nélkül meglepetésszerűen látott nap­világot. Kéri a választmányt, hogy e tárgyhoz hozzászólni szíveskedjenek. Dr. Reizmann Zoltán : E rendelet kibocsátása következtében a rendelettel minden közösséget megtagadni kíván. Ez a rendelkezés a szőlős­gazdák érdekeltségének meghallgatása nélkül a mai nyomorúságos helyzetben, a szőlősgazda meg­károsítására szolgál. Elismeri azt, hogy a ren­deletnek egyes pontjai helytállóak, azonban sok olyan pontja van, ami ellentétes állást foglal a szőlősgazdák érdekeivel, így ezt a rendeletet el­fogadni nem hajlandó. Bírálja a rendelet minden egyes pontját. Henduska Rezső szerint a rendeletnek minden pontját annak idején megvitatta a két érdekeltség és mégis a tárgyalásokkal nem egyező rendelet látott napvilágot. Apellál a földmivelésügyi kor­mányhoz, hogy a rendeletben megnyilatkozó állás­pontját változtassa meg, mert tudomása szerint csak maga a földművelésügyi kormány van ma ezen az állásponton, hogy a termelőktől a bort minél alacsonyabb áron vegyék át. Ez pedig nem érdek, mert hisz inkább szerinte kevesebbet főz­zenek ki, de magasabb áron, mint sokat alacsony áron, mert ez még a mai borárakat is lejjebb szorítja. A rendeletet a mai valóságában nem fogadhatja el, hanem ennek módosítását kéri. Polgár Sándor : A szőlősgazdák kívánsága az volt, hogy minél több bort főzzünk fel borpárlat céljára, ez a kívánság a mai rendelettel ellenkezik. E rendelet kiadása után sokkal kevesebb bort fogunk kifőzni, mint amennyit rendelet nélkül eddig is kifőztünk. A rendelet értelmében olyan kevés bor vétetett kifőzés tárgyává, hogy azt minden rendelet nélkül is kifőzhettük volna, tehát, ha már ilyen csekély mennyiségű bor ki­főzéséről van szó, akkor ő is azt helyesli, hogy a kifőzött mennyiséget minél magasabb áron főzzük ki, hogy ezáltal a mai alacsony borárak emeltessenek. A rendeletnek mai állapotában való megtartását ő sem tartja helyesnek. Dinich Ödön országgyűlési képviselő úgy látja, hogy a rendeletben kimutatott és lefőzésre kerülő bor legfeljebb 240.000 hl. lehet. Csupán az ő választókerületében az ez évi termés 250.000 hl. volt, amely a termelők pincéjében ma is ott hever, így e rendelet értelmében egy választókerületnek bormennyiségét sem képesek kifőzni. Ezért máris nagy panaszok vannak, mert hiszen a kormány­nak első szándéka az volt, hogy 800.000 hl.-t vonnak ki a forgalomból. Nem a szőlőbirtokosság érdekeit, hanem a szeszkartel érdekeit kívánja a rendelet megvédeni, annak létrejötte tehát nem a szőlőbirtokosságnak, hanem a befolyásos szesz­kartelnek tulajdonítható. Szerencsétlen gondolat­nak tartja e rendeletnek ezen formáját. Vásárhelyi Zoltán : E rendeletnek kiadásáért a tárgyaló feleket is terheli felelősség, mert hisz ők állapodtak meg egymással s e megállapodás alapján (? Szerk.) jött létre e rendelet kiadása. Polgár Sándor : Előtte szóló megjegyzésére re­flektál és megjegyzi, hogy ez nem így áll, mert az érdekeltségek tényleg megegyezést létesítettek a szeszkartellel, azonban ez a megegyezés félbe­szakadt s a rendelet anélkül adatott ki, hogy a bérérdekeltségeknek további beleszólása lett volna abba. Ez a rendelet nem azokat a pontokat és megállapodásokat hozta, hanem azoktól teljesen eltérőeket. Krüger Aladár országgyűlési képviselő kéri, hogy az itt elhangzott javaslatokat röviden össze­foglalva a szőlészeti blokk minden tagjának meg­küldessék. Javasolja azt, hogy a rendelet értel­méből kifolyólag az országban borecetet csakis Előfizetési ár egy évre .. 26*— pengő „ 12 évre ... 13'— ,, % évre .. 7'— ,, 1932. január 16.

Next