Borászati Lapok – 65. évfolyam – 1933.

1933-01-01 / 1. sz.

1. SZÁM. 65-IK ÉVFOLYAM. A termelői kimérések és a bor értékesítése. Nem nagy választék áll rendelkezésünkre a tekintetben, hogy milyen formában értékesítsük megfelelő és elfogadható áron borainkat ? • Oda lyukadunk ki, hogy egyedül járható út a termelői kimérés, azonban disztingváljunk, mert való­sággal kész veszedelmet jelent olyan termelői ki­mérés, amelyet egyszerűen ráhagyunk a meg­bízottra minden ellenőrzés nélkül. Sajnos ez eset­ben rövidesen beáll a krach. A termelői kimérésen rajta kell tartanunk a kezünket, hogy a megbízott vagy üzletvezető állandóan tiszta, jó bort mérjen, lehetőleg ár­változás nélkül és hogy a befolyt vételárat pon­tosan befizesse. Ha az ellenőrzést akár a minőség, akár az elszámolás szempontjából elmulasztjuk, rövidesen meggyőződünk róla, hogy ráfizetünk. A termelői kimérések létesítése tehát nem is olyan egyszerű dolog. Mig az ember megtalálja a megfelelő alkalmas egyént, míg a megállapodás létrejön, a biztosíték kérdése tisztázva lesz és végül míg a legtöbb esetben helytelenül szerkesz­tett és sokszor helytelenül elintézett engedély iránti kérvény nyomán megszületik az engedély, sok idő, hetek-hónapok múlnak el. *­ Ha az olvasóközönség köréből valaki érdeklődnék e magyar példabeszéd magyarázata iránt, ugy én szívesen szolgálok e helyen ennek eredetijével. (A Szerző.) * A valutáris szempont is egy üres frázis , olyan ferde gazdasági anyagcsere ez, mint az a leányzó, aki hiányosan táplálkozik és festékkel akarja mesterségesen az arca üdeségét megtartani. A borgazdaságot, beleértve­­ a Tokajhegyalját, amelynek a sorsáról döntenek a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon, elfogadják-e megfelelő partnernek. A szegénység igen nagy defektet jelenthet ott és aztán az aránylag kis kvótájával (2400 absolut) alig nevezhető szeszesnek. De hiszen éppen arról van szó, hogy ezt növelje a nagyszeszesek rová­sára. Ezt kivinni, a nagy igazsága mellett, egy ügyes, szakszerűen képzett képviseletet az illetékes tárgyaláshoz okvetlenül delegálni kell, mert ezt a létkérdés kívánja, ahol igen sok mondani­valónk lesz. 1. A melász legyen kizárva a szesztermelésből. Az ilyen szesz legyen a belföldi piacból ki­rekesztve. 2. A dumpingexportot hagyjuk Szovjet-Orosz­országnak, amely szocializálni akarja a világot. Magyarországnak ez nem lehet a célja. Az egész­séges export éltet, a mesterséges nyomorit itt is, ott is. 3. Ha a régi rendszer megmarad, úgy köteles legyen a Szeszértékesítő évente 800.000 hí­ bort borpárlattermelés céljából vásárolni, nem maxi­mált árban, hanem eszközölje azt úgy, mint a többi vevő. A felveendő mennyiség borvidékenkint arányosan legyen elosztva. 4. Új alapra is lehet fektetve az országos szesz­termelés. Az esetben adassék a borgazdaság részére egy szeszkvóta, amely az évi 800.000 hl. borfelesleg levezetésére megfelelő, amit a Fructu­sék kötelesek volnának lebonyolítani. De meg­tehetnék azt szőlőbirtokos, vagy más magán­vállalat, úgymint a mezőgazdaság vagy a szeszipar tulajdonosai. A borpárlat olyan árban váltandó be a Szeszértékesítő vagy — osztrák minta szerint — a Szeszközpont által, hogy a termelőjének kvótája arányában annyi nyeresége legyen biztosítva, mint a mezőgazdaság és a szeszipar vállalatainak. Tudom, hogy a partner nagy erővel és hatalom­mal rendelkezik, de az igazság nemcsak vas-, hanem párnázott ajtón is kell hogy áthatoljon és érvényesüljön. S azért nem szabad tágítani, mig a zöldasztalnál folyó harcban teljes győzelmet nem arat a borgazdaság. Hiába fog hivatkozni a partnerünk ama falusi korcsmáros mondására: *) „bár más, pálinka is más" és hiába fogja akarni ennek konzekvenciáját ellenünk kierőszakolni, a mi erősségünk is alkoholban rejlik. Ezenkívül nem tagadhatja azt senki, hogy ,,borban van az igazság !" Én magam is, a rongyosoknak rongyosa, szeretnék (a főszerkesztő úr tudja, hogy volna egy kis jogom hozzá) csendes figyelője és nézője lenni a Dante ,,Divina komédiá"-jának, inkább itthon hagyom az „ócska harisnyámat". Akinek nem áll módjában személyesen kimérni borát, vagyis ha bármilyen oknál fogva meg­bízottat állítani kénytelen és ha azt kellőképpen nem tudja ellenőrizni, ne is próbálkozzon vele, mert kárt szenved, ellenben ha a fentieket át tudja hidalni, bátran belevághat. Részletkérdésekbe itt bele nem bocsátkozunk, hisz minden esetet külön kell elbírálni, ha azon­ban a termelők közül egyesületünk tagjai és e lapok olvasói útbaigazítást kérnek, örömmel adjuk meg azt olyan formában, hogy leközöljük a feladandó kérdést és megadjuk rá a választ, amiből nemcsak a kérdező, hanem mások is tájékoztatást menthetnek. K. A. IRODALOM. Uj növénykórtani könyv. Schilberszky Ká­roly egyetemi nyilv. r. tanárnak előadásait dr. Urbányi Jenő egyetemi tanársegéd irányítása és ellenőrzése mellett Krausz Ferenc és Balla Miklós mezőgazdasági hallgatók vezérfonal gya­nánt feldolgozták és kiadták. E munka most látott napvilágot 208 oldalas terjedelemben. Aki a könyvet végiglapozza, nemcsak a lelkiismeretes és gondos munkáról győződhetik meg, hanem arról is, hogy abban a növénykórtan egész (álta­lános és részletes) tárgyköre olyan világos és könnyen érthető módon van megszerkesztve, hogy ez nemcsak az érdekelt egyetemi és főiskolai hall­gatók tanulmányait van hivatva könnyíteni, ha­nem mindazok is hasznát vehetik, akik mező­gazdasági és kertészeti növényvédelemmel akár oktatási, akár pedig gyakorlati irányban foglala­toskodnak. A szöveg teljesebb megértéséhez nagyban járul a jól megválasztott 174 szövegközti ábra, amelyek nemcsak az egyes betegségek jelleg­zetes kórtüneteit ábrázolják, hanem a kórokozó növényi szervezetek morfológiai viszonyait, fej­lődési módjait és szaporodási viszonyait is hűen feltüntetik. Üdvözöljük e kiadványt megjelenése alkalmá­ból és hisszük, hogy az iránta érdeklődők olyan szeretettel fogják azt fogadni, mint amilyen hiányt pótol az. Megrendelhető a kiadóknál (Krausz F. és Balla M.): VIII., Rákóczi-út 25., IV. emelet 4. sz. alatt, 10 pengő és 70 fillér pertódij beküldése ellenében, vagy után vételez­ve. Mezőgazdasági üzemtan. Irta: Reichenbach Béla dr. I. rész, 2. kötet. Pátria irod. vállalat, Budapest, l.K., Üllői­ ut 25. — Ara 10 pengő. Szerző : Mezőgazdasági Üzemtan I. rész, 1. kötet címmel 1930. évben megjelent könyve a mezőgazdasági termelés alapkellékeit és azok üzemszervezési vonatkozásait tárgyalta. Ennek tulajdonképpen folytatása a most megjelent s a mezőgazdasági üzemszervezéssel általában foglal­kozó 2. kötet, mely arról szól, hogy a gazdálkodás módjával miként alkalmazkodhat az okszerű üzem­szervező és üzemvezető gazda a változó természeti és közgazdasági viszonyokhoz. E cél érdekében az első fejezetben a belterjes­ségre ható természeti és közgazdasági tényezők szerepét és hatását, az okszerű belterjesség ökonómiai határát és helyes arányait ismerteti a szerző. Ezután rátér a fontosabb mezőgazdasági üzemrendszerek ismertetésére, s ezek közül külö­nösen azokat tárgyalja részletesen, amelyeknek hazai viszonyaink közt is nagyobb jelentősége van. A második fejezet a trágyázási rendszereket és a trágyázás gyakorlati alkalmazását tárgyalja, az újabb üzemtani és trágyázástani elvek figye­lembevételével, s az okszerű magyar talaj­művelés irányelveit közli. A könyv harmadik, egyben legfontosabb feje­zete a mezőgazdasági üzemágak megválasztásá­ról szól. A növénytermesztés szervezéséről szóló részben a művelési ágak s termelendő növények megválasztásánál, arányának megállapításánál s a termelendő növények okszerű sorrendjének követendő elveket és eljárásokat tárgyalja. Majd áttér a növényi termékek értékesítési ágainak szervezési kérdéseire és itt részletesen tárgyalja az egyes haszonállattartási és gazdasági mellék­iparágak megválasztásánál, szervezésénél és veze­tésénél mértékadó üzemi szempontokat. A jelenlegi bizonytalan és válságos gazdasági viszonyok közt amilyen fontos, épp olyan nehéz több évi használhatóságra törekvő üzemtani tankönyvet írni. De vannak a mezőgazdasági üzemtannak állandó érvényű elvei és szabályai, amelyeknek ismerete a helyes üzemi gondolkodás és tájékozódás szempontjából épp a mai viszo­nyok közt különösen fontos. E cél elérésére főleg Aereboe korszakalkotó munkáiból mentett a szerző, mivel ez az üzemtani iskola a széles látó­körű és a viszonyokhoz alkalmazkodni tudó üzemi gondolkodás elsajátítására kiválóan alkalmas, s e munkákban foglalt elvek és módszerek még nincsenek eléggé átültetve a magyar mezőgazda­sági üzemtani irodalomba. De figyelemmel volt a szerző a többi jeles külföldi és hazai üzemtani író (Laur, Sedlmayr, Hensch stb.) munkáira is. A könyv gyakorlati értékét azonban főleg az adja meg, hogy szerző a külföldi irodalmat a mi viszonyainknak megfelelő átdolgozásban hasz­nálta fel és igyekezett azokat mindenütt a magyar földből fakadó üzemi tapasztalatokkal, elvekkel és adatokkal kibővíteni. A nehéz gazdasági viszonyok mindenütt foko­zott mértékben ráirányítják a gazdák figyelmét a mezőgazdasági üzemtani tudás jelentőségére, ezért időszerű nálunk is e legújabb üzemtani munka megjelenése, melynek nemcsak a tanuló ifjúság, hanem a sok üzemszervezési és üzem­vezetési gonddal küzdő gazdaközönség is bizo­nyára jó hasznát fogja venni. 1933. január 1. ..FRUCTUS" KÖZLEMÉNYEI. A kongresszus és a közgyűlés határideje. A köz­gyűlést megelőzőleg évenként tartani szokott kongresszus határidejéül a Fructus igazgatósága január hó 6-nak délelőtt 10 óráját tűzte ki a Fruc­tusnak VII., Rákóczi­ út 40., II. 7. szám alatti irodahelyiségében. Ugyane helyen és ugyane napon délelőtt 11 órakor tartja meg a Fructus az 1931/32. üzletévről évi rendes közgyűlését. Kívá­natos, hogy úgy a kongresszuson, mint a köz­gyűlésen a központi szeszfőzdék minél nagyobb számban jelenjenek meg . Vegyenek részt a köz­ponti szeszfőzdéket érdeklő kérdések megvitatá­sában. Október havi hivatalos termelési adatok. A m. kir. pénzügyminiszteri számvevőség szeszadó­ügyi csoportja által elkészített kimutatás szerint a termelési adó alá eső szeszfőzdékben 1932 október havában 1937 hl. gyümölcspálinkát termeltek ki, amellyel szemben az előző év ugyane havának termelése 4511 hl.-t tett ki, így tehát a folyó év október havában 2574 hl.-vel termeltek kevesebb gyümölcspárlatot, mint az előző év ugyane havá­ban. 1932 szeptember 1-től október végéig az összes kitermelt gyümölcspálinka mennyisége 3246 hl., amellyel szemben az előző év ugyanez időszakának eredménye 7973 hl., így tehát a folyó termelési év első két hónapjában a gyümölcs­pálinka termelése 4727 hl.-rel esett vissza. November havi termelési adatok. A beérkezett leszámolási ívek alapján elkészített kimutatás szerint a november havi gyümölcspálinka-termelés eredménye 2800 hl.-t tesz ki, amellyel szemben az előző év ugyane havának termelése 5210 hl. volt, így tehát a folyó év november havi termelés az előző év ugyane havának termelésével szemben 2410 hl.-rel esett vissza. 1932 szeptember 1-től november végéig a termelési adó alá eső szesz­főzdék összesen 6046 hl. gyümölcspálinkát ter­meltek ki, míg az előző év ugyanez időszakában a termelés 13,183 hl.-t tett ki, minek következtében a folyó termelési év első három hónapjában a gyümölcspálinkatermelés az előző év időszakához viszonyítva 7137 hl.-rel csökkent. VEGYES HÍREK. A „Borászati Lapok" előfizetési díja az 1933. évre. Lapunk kiadóhivatala mérlegelve a mai köz­gazdasági helyzetet, elhatározta, hogy az 1933. évre nemcsak leszállítja az előfizetési árakat, ha­nem még bizonyos külön kedvezményeket is nyújt az érdekeltségi tagok részére.

Next