Borászati Lapok – 72. évfolyam – 1940.

1940-01-01 / 1. sz.

Borászati Lapok 1. sz­ám Legmagasabb árban vásárol­­1 PRESELT BORSEPROT minden mennyiségben BORGAZDASÁGI VEGYIPAR R.­T. B­UDAFOK Városi iroda: BUDAPEST, V., KLEBELSBERG­ U. 15. Telefon: 112-047 és 122-364. 2498 Hírek­­ A 4 E számunkhoz mellékeljük előfizetőink részére az 1940. évi Falinaptárt. Eger idei bortermése. Az eddigi adatgyűjtés alapján a városi javadalmi hivatal megállapította, hogy az 1939. évi termés 34—36.000 hl-t tett ki. 1936-ban 62.000 hl-t, 1937-ben 32.500 hl-t és 1938-ban 23.000 hl-t tett ki az egri 2450 szőlőbirtokos (3200 hold) termése. A pincékben körül­belül még 18—20.000 kl­óbor tárol. Bor mint teapótló. A tea behozatali nehézsége, vala­mint magas ára következtében lassan kint beszerezhetet­len lesz. Laptársunk a „Nagykőrösi Híradó" hosszabb cikk keretében foglalkozik a teapótlókkal és e célból elsősorban a forralt bort ajánlja. A következőket írja : — „Leghelyesebbnek tartanám a magam részéről teapótlónak bevezetni a forralt bort, amit már eddig is számosan hasz­náltak dunaparti hotelek előkelő világának felfedező kísérletei nélkül is. Ez a gondolat önmagáért beszél és egy eddig sok fejtörést okozó problémát, a borértékesítés prob­lémá­ját is eredményesen oldaná meg, főleg így tél idején. Vidéken különösen, de nagyobb városokban sem gond manapság Magyarországon jó és olcsó bort venni, vidéken pedig a legtöbb helyen akad is a kamrában vagy a pincé­ben. A magyar ember természetéhez, de étkezési módjá­hoz is legjobban illik a bor, igyon hát a teát is kedvelő magyar ember reggelire vagy a vacsorája után forralt bort tea helyett. Tegyünk a tea helyett készített forralt borba cukor helyett mézet. Minden nagyképűség és tudálékosság nélkül merem állítani, hogy nagyapáinknak ez a régen bevált és gyakran házi orvosságnak is használt itala egy csapásra megoldja az eredeti orosz vagy kínai teának pótlási nehézségeit ..." — Vitéz Lomjapataky Béla búcsúztatása. Vitéz Lomja­pataky Béla m. kir. szőlészeti és borászati főfelügyelőt, akit Egerből a m. kir. földmívelésügyi minisztériumba helyeztek, Eger társadalma ünnepi vacsora keretében búcsúztatta. Az ünnepi vacsorán a vármegyei Vitézi Szék nevében vitéz Gömöri Havas Péter ezredes, székkapitány, Eger város nevében pedig Frank Tivadar főjegyző, helyettes polgármester búcsúztatta. A svájci szüret eredménye. Bár a végleges számszerű adatai az 1929. évi svájci termésnek még nem jelentek meg, nyilvánvaló már, hogy a termés kb. 30%-kal volt­nagyobb mint 1938-ban. A minőség ezzel szemben sok kívánni valót hagy hátra. Olaszország borbevitele 1939 első felében. Az olasz külkereskedelem 1939. év I. felére vonatkozó végleges adatai szerint borból exportált Németországba­ 271.900 hl-t (20 ezer hl-rel többet, mint 1938 első felében), Svájcba 250.500 hl-t, Angliába 10.800 hl-t, Belgiumba 20.900 hl-t, Csehszlovákiába 24.100 hl-t és Lengyelországba 3100 hl-t. Az egykori Csehszlovákia borkörforgalma. A Csehszlo­vák állam fennállásának utolsó évében hordós borokból 63.230 hlt, palackborokból 16.065 hl-t importált. A kivitel (palackborokból) 4902 hl-t tett ki. A szállító országok között első helyen állott Olaszország, a harmadik helyen Magyarország. Megjelent a Gyümölcstermelők Naptára az 1940. évre, az Északpestmegyei Gyümölcstermelők Egyesülete kiadá­sában. A naptár 128 oldalon foglalkozik a gyümölcstermelő­ket legközelebbről érintő kérdésekkel: növényvédelemmel, faápolással, gyümölcsfeldolgozás és értékesítéssel. A havi­ teendők leírása kiterjeszkedik a dísz- és konyhakert egész évi munkáira is. A képekkel dúsan illusztrált naptár ára 1ör pengő. Kapható kiadóhivatalunkban. Bulgária borbevitele 1934—39-ben. Az utolsó 5 évben a bulgár borkivitel állandóan emelkedett. 1934-ben a kivitel csupán 690 hl volt. 1935-ben 1030 hl, 1936-ban 17.44 hl, 1938-ban 164 hl, 1939 év első 7 hónapjában a kivitel 18.978 litert tett ki. A legnagyobb mennyiség majdnem kizárólag Németországba irányult. 2498 1-3. Borsavtalanító mész „DECOLOR", „ANTIODOR" borászati szén és minden egyéb borászati vegyi anyagot legolcsóbban szállít. BEIMEL ÉS FIA­­ Budapest, V., Gr. Klebelsberg­ u. 15. Telefon: 122—364, 112—047. Alapítva: 1853 . Termelési rendszerünk átállítása és a szőlő- és gyümölcstermelés A miniszterelnök úr ismeretes szegedi beszéde óta — amikor a búzatermés és más egyéb mező­gazdasági termények nagy go­ndot jelentő értékesí­tésével kapcsolatosan megvilágította mezőgazda­sági termelési rendszerünk fokozatos átállításának szükségességét —élénken tapasztalható, hogy mind többen foglalkoznak azzal a gondolattal, miszerint gazdálkodásukat többoldalúvá fejlesztik ki. Termelési rendszerének jövedelmezőségét min­denki biztonságosabbá iparkodik tenni. Ebben a tekintetben ideértetődik úgy a szőlősgazda, gyü­mölcstermesztő, mint a kizárólagosan mezőgazda­sági termelvényeket produkáló termelő, legyen az külterjesen vagy belterjesen gazdálkodó egyaránt. A konzervatív termelők széles rétege is rájött már arra, hogy a gazdálkodás eredményét sem ki­zárólag a fizikai munka biztosítja, hanem tudni kell számolni, kalkulálni is. Örvendetesen tapasztalható már a kisgazda­körökben is azoknak a népies számtartási tanfolya­mok tartásának az eredménye. Ennek következté­ben válik tudatossá lassan a legegyszerűbb emberek előtt is az a régebben még csak tudatalatti, ösztön­szerű gazdálkodási mód, hogy kisebb vagy nagyobb birtokán változatos, illetve többirányú termelést folytasson. Különösen tapasztalható az ösztönösen ki­fejlett többoldalú eredményes gazdálkodás el­terjedtsége a duffa-tiszaközi homoki gazdaságok­ban, ahol ezt a rendszert a silány minőségű, mostoha talajviszonyok okozta kényszerűség fejlesztette ki. Ugyanis kezdetben a művelésen kívül álló, táp­anyagszegény, szélhordta futóhomok csak a kis jövedelmet hozó rozs- és burgonyatermesztésre volt esetleg alkalmas. A homokot meg kellett kötni, amire alkalmas volt a szőlő, gyümölcsös és az akácos vagy nyárfás erdő létesítése. Azonban a magasabb kultúrájú növényzet talaja gazdagabb tápanyag-visszapótlást kívánt, tehát a már ke­vésbbé mozgó talajon olyan növényzetet is kellett termelni, amely a talajtáplálást elősegítő jószág­állomány takarmányozását szolgálja. Az sem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a termeléshez állandóan pénz kell s igen lényeges, hogy különösen a szőlő- és gyümölcstermesztéshez szükséges anyagbeszerzések idején a vételár rendel­kezésre álljon. Ez pedig csak úgy volt elérhető, ha a már korábban piacra kerülő és értékesíthető ter­melvények előállításával is foglalkoztak. Szükség­szerűen meghonosodott tehát a korai zöldség-, főzelékfélék és a koranyári gyümölcs és szőlő ter­melése. E korán élő termelvények értékesítése biz­tosította azután a megélhetést és kitartást addig az ideig, míg a későbben értékesíthető mezőgazda­sági kalászos- és kapásnövények, nemkülönben a szőlő és gyümölcs árából a jövedelem befolyt. Kinek-kinek a számítása, az értékesítési adott­ság és a talajviszonyokhoz való helyes alkalmaz­kodása jobb vagy kevésbbé jó eredményt hozott. Egy azonban bizonyos, éspedig az, hogy a több­irányú gazdálkodást nemcsak hogy nem hagyták abba, hanem azt még inkább elmélyítették. Innen van a magyarázata annak a törekvésnek, hogy aki akár laza vagy kötöttebb talajon a gabona termesztési területének csökkentése céljából gyü­mölcsöst telepít, az szőlőt is iparkodik ültetni. S egyaránt ültetni akár csemegeszőlőt és borszőlőt is. Ugyanúgy, megfelelő felvevő piac esetén nyári, őszi és téli érésű gyümölcsök fáinak telepítését is óhajtja. A szőlőfajtáknak a vonatkozó rendeletek sze­rinti helyes megválasztása, az Országos Pomológiai Bizottság által közölt iránymutató térképek és a fajtajegyzékben foglalt ismertetések megfontolt mérlegelése után a fenti fejtegetések értelmében úgy alakulhat jövő gazdálkodási rendszerünk, hogy az változatos, többirányú és a körülményekhez képest a legjövedelmezőbb lehet. Havasy Mihály: 1­ ­ A délamerikai államok szüreti eredményei. Az 1939. évi szüret eredménye Argentínában 6600 ezer hl, Brazíliában 750 ezer hl, Peruban 115 ezer hl volt. PÁLI­NKAPIA€ Változatlanul élénk forgalom mellett, tartott árakon történtek üzletkötések. Elkelt­­ törkölypálinka 3-70—3-80 pengőig, seprőpálinka 3*80 pengőig, eperpálinka 4-20—4-40 pengőig, barackpálinka minőség szerint 5—5-50 pengőig, szilveráum 3-80—4 pengőig, borpárlat magasfokú 5-20, alacsonyabb fokú 5 pengőig, avinálási célokra 3-40 pengőig. 1940. január 1 BORTOMLÓ PERMETEZŐCIKKEK kiváló minőségben HUNGÁRIA Guttapercha és Gumiárugyár r.-t. Budapest, V., Wekerte­ Sándor­ u. 12. Telefon: 129-545. SZIEJUKJGSZT és CZEJVETEK (Dunántúli.) Mindenesetre gondatlanság volt látatlan­ban megvásárolni a szőlőt, mert a fakadás előtt csak az alapos szakértő tudja nagyjából megbírálni, h­gy milyen állapotban lehet a szőlő, a járatlanabb ember azonban nem tudja megítélni, hogy mi rejlik benne. Elsősorban a túlságos sok sarjhajtással burjánzó amerikai tőkéket tavasszal a nyitás, metszés alkalmával jól ki kell bontani s a sarjhajtásokat kellően meg kell ritkítani, csak az erő­teljeseket meghagyni, a többit pedig jó mélyen lemetszeni. Ha később újból törnének elő sarjhajtások, azokat ismét ki kell mélyen vágni, hogy a meghagyott hajtások fejlő­dését ne gátolják. A meghagyott néhány aranyhajtást később zölden beoltjuk s a következő évben vagy dönt­jük, homlítjuk azokat, vagy pedig a pótlásokra nevelünk belőlük elegendő mennyiséget. A fiatalabb amerikai tőkéknél egyszerűen nyakbaoltást is lehet alkalmazni, így látatlanban bajos szakszerű tanácsot adni minden változatra. Valószínűnek látszik, hogy a szőlő azért van rossz erőben, mert a meredek oldalra nagyon költséges és fáradságos a trágya felhordása s a volt gazdája inkább túladott rajta. Tekintve azt, hogy nagyon elhanyagolt szőlőről van szó, nem tanácsos tisztán csak műtrágyát alkalmazni, hanem feltétlenül szükséges egy kevés szerves istállótrágyát is adni, hogy elegendő humusz és kellő bak­tériumflóra legyen a talajban. Holdanként mégis kell most télen vagy kora tavasszal legalább 25—50 méter mázsa istállótrágyát adni, a hiányzó tápanyagokat azután lehet műtrágyával pótolni. Az első évben főként nitrogéntrá­gyára lesz szükség, hogy a legyengült tőkéket erőteljes fej­lődésnek indítsuk. Holdanként lehet adni az istállótrágyá­val együttesen 80 kg kálisót, 100—150 kg szuperfoszfátot és később 2 részletben 50—50, vagy 70—70 kg Péti-sót. Természetesen, hogy az ilyen elhanyagolt, elcsigázott szőlőt nem lehet egyik évről a másikra rendbehozni, mert 3—4—5 évbe is beletelik, amíg sok türelemmel, gondos műveléssel, kellő trágyázással megfelelő termőerőre tudjuk beállítani. Ajánlatos volna a talajt is megelemeztetni, ezirányban tessék a M. Kir. Ampelológiai Intézethez fordulni (Buda­pest, II., Herman Ottó­ út 15). (Többek érdeklődésére.) Még a legjobb istállótrágyázás mellett is, hogy hatása továbbra is meg­legyen, az istálló­trágyát ki kell egészíteni műtrágyázással, mert csak így kap­hatunk "biztos és jó minőségű termést. Nemcsak egyféle műtrágyára van szükség, hanem az esetek legtöbbjében többféle műtrágyára. Erre vonatkozólag a múltban már részletes cikkeket közöltünk és ezekben arról is írtunk, hogy mennyi és milyen műtrágyát használjunk. Nem tévesztendő szem elől, hogy a műtrágya csak kiegészítő trágya és az istállótrágyát nem pótolja. Hazánkban jelenleg hatféle ismertebb műtrágya van : a szuperfoszfát, 40 százalékos kálisó, pétisó, Hungária-mészfoszfát, 52 százalé­kos kénsavas káli és kénsavas ammóniák. A szuperfoszfát 40 százalékos kálival szórás előtt jóval összekeverhető.. Ugyancsak keverhető istállótrágyával, kénsavas kálival és kénsavas ammóniákkal Pétisóval azonban csak közvetlenül szórás előtt. Pétisó csakis Hungária-mészfoszfáttal keverhető közvetlenül elszórás előtt, különben semmiféle trágyával nem keverhető. 40 százalékos káli keverhető szuperfosz­fáttal, de ugyanígy keverhető Hungária-mészfoszfáttal, istállótrágyával is. 52 százalékos kénsavas káli össze­keverhető közvetlenül kiszórás előtt Hungária-mész­foszfáttal és nagyon kivételes esetben Pétisóval. A többi műtrágyákkal és istállótrágyával már előbb is keverhető. Hungária-mészfoszfát ugyanúgy keverhető, mint a szu­perfoszfát. PINCEGAZDASÁGI CIKKEK BORKEZELES! ANYAGOK MAGYAR MEZÖGAZDÁK SZÖVETKEZETE SZŐLÉSZETI OSZTÁLYÁNÁL BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY­ U. 29. TELEFON: 127-388 FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADNI DR. BAROSS ENDRE !

Next