Borászati Lapok – 72. évfolyam – 1940.

1940-01-06 / 2. sz.

LXXII. évfolyam 2. szám Eg­yes szám ára 40 fillér Budapest, 1940. január 6 óra/zalf /zu­ritmivfel&/i*gyümötc/term­el 4/i«é/« horgaid a/ ELŐFIZETÉSI DÍJAK: Egész évre 20 P Fél évre ... — 10 P Negyed évre ... 6 P Jugoszláviába: '/2 évre 120 dinár «/2 évre 220 dinár Bormániába: i/4 évre _ 300 lej ‹/i évre — 600 lei­­/i évre —1 000 lei ‹/i évre 400 dinár A MAGYAR SZŐLŐSGAZDÁK ORSZÁGOS EGYESÜLETE HIVATALOS LAPJA Állandó Gyümölcsterü­selési Rovats. Szerkesztőség és kiadóhivatal , Budapest V., Báth­ory­ u. 22., II. em. Telefonszám: 111-175 Awj áje¥ kezdetén új gondoknak néz elébe a magyar sző­lősgazda. A téli hónapok csendjében, amikor a természet rendje szerint a munka a szőlőben szünetel, talán fokozottabban foglalkoztatják a gazdát a bekövetkezendő idők méhében rejlő nehézségek. Egy termelési év után, amely az ország igen sok helyén nem váltotta be azokat a reménye­ket, amelyek még szüret előtt is biztatók vol­tak, kárpótlást legfeljebb a még meglevő bor­készlet jobb áron való értékesítésével nyerhet a szőlősgazda. Most már bizonyos, hogy a termelési költsé­g­ek oldalán elkerülhetetlenné válik az emel­kedés. A mai világégés közepette, amikor minden, bármennyire is jogosult igényt a lehetőségek határain belül mérsékelni kell, a magyar szőlős­gazda sem léphet fel olyan mértékű követelé­sekkel, amely ezt a szempontot tekintetbe nem veszi. • Józanul azonban mindenkinek be kell lát­nia, hogy a magyar bortermelést el kell jut­tatni olyan helyzetbe, amely a termelési költ­ségeken felül a tisztes polgári hasznot is biz­tosítja. Ebből a szempontból olyan irányt kell szabni az értékesítési elképzelésnek, amely a termelést nemcsak biztonságossá teszi, de megfelelőbb borárakat tesz lehetővé. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a mező­gazdasági termelési ágakkal szemben a szőlő­gazdálkodás a legkülönbözőbb eshetőségeknek van kitéve. Az időjárási viszonyok alakulása a legszél­sőségesebb befolyást gyakorolja a szőlőterme­lésre. A különböző növényi és állati kártevők jelentkezése igen gyakran a legjobb terméskilá­tásokat is semmivé teheti. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a termelési költségek nagyarányú emelkedése mellett csak akkor fizetheti ki magát a szőlő­termelés, ha a termelők által elért árak arány­ban állanak a költségek szaporodásával. Elkerülhetetlenné válik a legszükségesebb és nélkülözhetetlen szőlőművelési anyagok meg­drágulása is. Tudvalevően a rézgálichoz szük­séges réz ára szorosan összefügg a világpiaci helyzettel és ennek a háborúban nélkülözhetet­len cikknek világviszonylatban való áremelke­dését ellensúlyozni semmiképpen nem lehet. Miután megfelelő mennyiségű rézgálic nél­kül a szőlőtermelés lehetetlenné válik, ezért elsősorban az bír fontossággal, hogy a rézgálic megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre. Mindenképpen megnyugtathatja az érdekel­teket az a körülmény, hogy a földmívelésügyi minisztérium szőlészeti osztálya hosszú hóna­pok óta, még a háborút megelőzően, állandóan foglalkozik ezzel a kérdéssel, s emberi számítás szerint az idei termelési idényben a rozgálic­ellátás fennakadást, szenvedni nem fog. Természetesen igen fontos, hogy a szüksé­ges mennyiség mindenképpen rendelkezésre álljon és hogy a gazdák megnyugvással várva az intézkedéseket, ne essenek bele abba a hábo­rús időkben igen veszedelmes lelkiállapotba, amely ilyenkor készletgyűjtésre gondol és szük­ségtelen izgalommal nem létező igények látsza­tát kelti. Ugyanilyen fontossága van a külföldről be­szerzendő raffiának is. Az érdekképviselet ebben az ügyben is fel­hívta az illetékes körök figyelmét. Eddig a raffiát jutókötözőanyaggal pótol­ták. Most ennek nyersanyaga talán még nehe­zebben szerezhető be, mint a szőlőművelésben különben is bevált raffia. Hisszük, hogy ebben a tekintetben is min­den meg fog történni. Ezeknek az igen fontos anyagoknak árát ma már az összes ártényezők leggondosabb figye­lembevételével hivatalból állapítják meg és ezért a szőlősgazdák meg lehetnek nyugodva a tekintetben, hogy itt minden jogtalan árdrágí­tás eleve ki van zárva. Számolni kell az idén a m­unkáltatási költsé­gek és a szőlőműveléshez szükséges egyéb anya­gok árának emelkedésével is. Tudomásunk van arról, hogy a permetező­gépek pótlásáról épp úgy történik gondoskodás, mint a szükséges alkatrészek megfelelő meny­nyiségű előállításáról. Miután a termelési költségeknek megfelelő árakat feltétlenül biztosítani kell, elengedhetet­lenül szükségesnek látszik olyan értékesítési rendszernek biztosítása, illetőleg az elveiben teljesen bevált értékesítési rendszer olyan ki­építése és irányítása, amely nagyobb termés esetén is biztosíthatja az emelkedő költségek­nek megfelelő magasabb árakat. Mivel helyettesíthetjük a rézgálicot írta : Dr. Bre­­ssay Zsigmond szőlőbirtokos, a műegyetemi Növényélet és Ivartani­­Intézet tanársegéde Minthogy manapság rendkívüli időket élünk, így ezt nekünk is, magyar szőlősgazdáknak, megfelelően tekintetbe kell vennünk. A mai háborús világ bennünket a rézgálic­­m­iatt közvetlenül érint, minthogy a rézgálicgyártás alapanyaga a réz, úgy a hadviselő, mint a semleges államok leg­fontosabb hadicikke, amelyet úgyszólván kizárólag a honvédség számára biztosítanak. Bár az illetékes tényezők mindent megtesznek a szőlő- és gyümölcs­gazdaság rézgálicszükségletének biztosítására, ennek dacára az a mi kötelességünk, hogy ahol lehet, ott takarékoskodjunk és amennyiben lehet­séges, úgy a rézgálicot valamely más hasonló hatású védekezőszerrel helyettesítsük. Ez a véde­kezőszer a mészkénlé, amely nem ismeretlen a gazdaközönség előtt, hiszen kiváló hatásáról már igen sokan meggyőződhettek. A mészkénlé, mint téli permetezőszer, teljes mértékben megfelel és helyettesíti a rézgálicot, sőt továbbmegyek, még bizonyos tekintetben felülmúlja azt. Ugyanis a bordói lének csakis gombaölő hatása van, rovarölő hatása nincsen. Eddigi növényvédelmi tanácsokban azt ajánlották, hogy az előzetes fa tisztogatás után a téli permete­zést gombabetegség ellen 2%-os bordói lével, majd utána rovarok ellen gyümölcsfakarbolineum­mal (Enda, Dendrin, Neodendrin, stb.) végezzék el. E helyett azonban ugyancsak növényvédelmi tanácsok alapján igen sok gazda használta az előbb említett két permetező szert­ (bordós lé -s gyümölcs­fakarbolineum) helyett a kombinált szert, a mész­kénlevet. Ugyanis a mészkénlé téli hígításban nemcsak elismerten kiváló gombaölő szer, hanem ezenkívül kisebbfokú rovar- (kaliforniai pajzstetű) fertőzés, valamint mohák, zuzmók ellen is hatásos védekezést nyújt. Miután a mészkénlének mint téli védekező­szernek előnyeit a bordói lével szemben kellően megvilágítottuk, lássuk most már ennek készítését és alkalmazását is a következőkben : Mindenekelőtt beszerzünk körülbelül 25­-30 literes vasedényt, amelybe 4 liter vizet öntünk és néhány részletben 2 kg elsőrendű égetett meszet megoltunk. (Minél rosszabb minőségű a mész, annál több üledék lesz, amely nem kívánatos.) A megoltott mésztejhez ugyancsak részletekben hozzákeverünk 4 kg jó minőségű kénport (kén­virágot) s ezután a fenti keverékhez 16 liter vizet öntve, az üstöt három lábra vagy üstkatlanba helyezzük el és alátüzelünk. Ezzel egyidejűleg gondoskodunk egy kavaróbotról, amelyet beállítunk az üstben lévő folyadékba mielőtt az felforrt volna, hogy annak felszínét a kavaróboton való bevágással megjelöljük. A forrástól számított egy órán keresz­tül kell főznünk a folyadékot, amely ez alatt az idő alatt természetesen párolog és vizet veszít. A forralás alatt elpárolgott vizet tízpercenként úgy pótoljuk, hogy annyi forró vizet öntünk az üstbe, hogy a folyadék felszíne a kavaróboton jelzett magasságig érjen. A forró víz hozzáadása azért szükséges, mert a folyadéknak egy órán keresztül kell forrni, márpedig ha hideg vízzel pótolnánk, akkor ez a forrást megállítaná. Figyel­meztessük embereinket, hogy legyenek óvatosak, nehogy a forrás ideje alatt a habzó folyadék a szemükbe, testükre fröccsenjen, mert az erősen maró hatású. Az egyórai forralás befejezése után a folyadékot a kavaróboton megjelölt magasságig feltöltjük és az így elkészített törzsoldatot ki hagyjuk hűlni. Leülepedés után a vörösbarna színű folyadékot szitán megszűrjük és hordóba vagy üvegedénybe öntjük, majd gondosan ledugaszoljuk. A kész törzsoldat erősségének mérése Baumé-féle sűrűségmérővel (areometer) történik. Aszerint, hogy téli vagy nyári permetezést végezzük, kisebb, illetve nagyobb mértékben hígítjuk fel a törzs­oldatot. Az alanti táblázat részletesen feltünteti azt, hogy bizonyos erősségű törzsoldat egy literéhez hány liter vizet kell adnunk, hogy a megfelelő per­metlevet megkaphassuk. Bár nem szabad Baumé fokmérő nélkül dol­goznunk, mégis kivételesen a téli permetezésnél ha a fenti receptet elkészítjük, akkor körülbelül 23—25 Baumé-fokos törzsoldatot kapunk, amelyet 81­ liter vízzel hígítva 100 literre kiegészíthetünk. Hangsúlyozom, hogy ezt csakis kivételesen tehetjük meg és csakis téli permetezésnél, mert a­ nyári permetezést a legpontosabb méréssel, illetve hígítás- Téli per- Nyári per-Ha a törzsoldal : metezéshez metezéshez liter vízzel 16 Bét-os, minden litere hígítandó 2-50 30-0 17 „ 2-75 32-0 is „ 3-00 34-0 10 3-25 3­6-5 20 3-50 39-6 21 „ ,, ,, „ 3-75 42-5 22 4-25 45-5 23 „ „ ,, 4-50 48-5 24 6-60 52-0 25 „ •5-25 55-6 26 5-75 59-0 27 „ 6-00 62-0 28 6-50 65-6 29 ' „ „ g, ,, 6-75 68-5 30 ,, ,, „­ 7-25 72-5 31 7-50 75-5 32 „ 8-00 80-0 33 8-25 83-0 34 8-50 86-5 35­­9-00 90-0

Next