Bőripari Dolgozó, 1951 (1-12. szám)

1951-01-31 / 1. szám

R. «Tifa! Szeretettel üdvözöljük új sztahanovistáinkat A­z 1950 IV. negyedévének eredményének alapján újból kiosztásra kerülnek a legjobb dolgozók között a sztahanovista oklevelek és azok resszere, akik másodszor érik el a sztahanovista szinteket, a jelvények ist. Újabb 79 dolgozó kapja m­eg a hét folyamán­­jól megérdemelt ki­tüntetését. A Bőripari Dolgozók Szakszervezetéinek Központi Elnöksége sze­retettel üdvözli az új sztahanovistákat. Új sztahanovistáink is, úgy mint a szovjet sztahanovisták, tartják legszebb kötelességüknek,­ hogy ludásukat, tapasztalataikat, mesterségbeli fogásaikat átadják a náluk gyengébbnek. Lidia Korabelnyikova, Fjodor Kuznyecov, Matrozov elvtársak és a többi szovjet cipőipari sztahanovista példája lelkesítse őket. Való­­sítsák meg a nagy Sztálin tanítását. »Érd utol a legjobbakat és érj el ezzel általános emelkedés b­e. Új sztahanovistáink névsora: TÁNCSICS BŐRGYÁRBAN Szűcs József és Simor Béla gép­­szíjasok. Valamint Szikora László nyuszaid vezető sztahanovista jel­vényt, Szabó János kézi színeid, Szilágyi Károly cseres faragó és Dó­zsa Imréné tervosztályvezető pedig sztahanovista oklevelet kapott. A PÉCSI BŐRGYÁR dolgozói közül Szepedi István ifjú­munkás cir­umos gépfaragót szta­hanovista jelvénnyé.. Kádár Kálmán c­romos gépterapót­. Pucher And­­rásné és Korpus Istvánná rámászo­kat. Auth Katalin spriccelőt, vala­mint Kutas László adminisztrációs dolgozót pedig sztahanovista oklevél­lel tüntették ki. A SIMONTORNYAI BŐRGYÁRBAN Horváth V. János gépi kruponfa­­ragó és Szántó Andor gépi boxifara­­gó sztahanovista oklevelet kapott, Rivnyák Antal műszaki értelmiségi pedig sztahanovista jelvényt. AZ ÚJPESTI BŐRGYÁRBAN négy szaktára: Opris László dob­ta fes­tó Laki János színei, Stefán Ferenc szinére és Vajda Gy­örgy mérnök. Vajaanen­nylon sztahano­­viesta oklevelet kaptak. A RÁKOSPALOTAI BORKONFEK­CIÓBAN Gulácsi Vince gépszíjszabász:­ Bella Lajos összeállító. Klimes Lajos racdavami. Rehor Ferenc azijazat­­varró és Sztraka András pikkerpré­­seld ifjúmurtkái kaptak sztahano­vista oklevelet. A PANNÓNIA SZŐRMEABUGYAR­BAN Fülen Béla fehérvasaló. Katona La­jos fehérfeaszás sztahanovista jel­vényt. Varga Lajos speciális vasaló pedig sztahanovista oklevelet ka­­iJBSlíV. ‘•'--A ' PÉCSI KESZTYŰGYÁRBAN Ridyl Betoné kézi varrónő sztah­a­­novista oklevelet kapott . A SZŐRMEKONFEKCIÓ VÁLLALAT­NÁL Wolszensteii Lajos panofixkabát­­azabász, Tánczer Pál kesztyűsza­bász és Speitz Vilmos kesztyűszatvász sztahanoviata oklevelet kaptak. A TISZA CIPŐGYÁRBAN Felföldi Antal felsőrész szabásé, Farkas Ferenc dopozó, Benyus Mi­hály tarloseélm­aró ifjúmunkás, va­lamint Király Erzsébet fejtűző szta­hanovista oklévé let. Stanaa István műszaki vezető pedig sztahanovista jelvényt kapott. A SZOMBATHELYI CIPŐGYÁRBAN Kaumann József gép­­fórahúzó, Németh Józsefné talpszél varró, Jan­­csó Józsefné fejtűző Szabó Istvánná fejtűző, Németh Ferenc talpcsákózó és Pék Miklós tervkészítő sztahano­vista oklevelet, Armankó Dávid mű­­szín­ki vezető pedig sztahanovista jelvényt kapott. A DIVAT CIPŐGYÁRBAN Békési Károly felsőrész szabász, Tóth Sándorné tűzőnő és Dekasz­­tejló Nándor alja mester sztahano­vista akisevé let, Hegyi Imre gépi fáradozó sztahanovista jelvényt ka­pott. A BONYHÁDI CIPŐGYÁRBAN Tamás István talpszélmarót és Landherr Mária tűzőnőt sztahanovista jelvénnyel, Boros Já­­nosné tűzőmestert pedig sztahano­vista oklevéllel tüntették ki. A BÖRTEX CIPŐGYÁRBAN Vass Béla felsőrész szabászt és Hidl Gyula fáradozót sztahanovista jel­vénnyel tüntették . A SZEGEDI CIPŐGYÁRBAN Botos István felsőrész szabász és Lacsány Mihály sztahanovista jel­vényt, Kádár Imre felsőrész sza­bász pedig sztahanovista oklevelet kaptak. SZTAHANOVISTA OKLEVÉLLEL TÜNTETTÉK KI­A KÉZMŰIPARI CIPŐGYÁRBAN Horiuth Péter rámézót és Serényi Sándor pucolót. A KECSKEMÉTI CIPŐGYÁRBAN Fodor Mária babatűzőt A MINŐSÉGI CIPŐGYÁRBAN Zala József csizmafelsőbőr szabászt. Szép Lajos csizmasarkalót. Hollós­ Károly fazonh­ázút A TÁNCSICS CIPŐGYÁRBAN Arany László felsőrész szabász. A CIPŐIPARI EGYESÜLÉSBEN Fábik Sándor szabászt ás Szarka András kézi fáraó űzőt A TATAI CIPŐGYÁRBAN Jáger Józsefet és Barkó Lászlót A DÉMA CIPŐGYÁRBAN Szöllősi Sándor kézi fáradozó szta­hanovista jelvényt kapott. A SZIGETVÁRI CIPŐGYÁRBAN Harsányi Józsefné felsőrész szabásé és Eterjász­ Gyuláné tűzöné sztaha­­novista oklevelet kaptak. AZ ÚJPESTI CIPŐGYÁRBAN Tóth Erzsébet I. fejtűzömöt és Dávid Béláné tűzőmestert. A DUNA CIPŐGYÁRBAN Leicht Péter talpszélmarót,­­ Bleisz Béla ifjúmunkás orrbehúzót, Szku­­bán Margit főrész szabászt, Oravec Gyula talpszélnyo­mót Welkopolszky Ferenc népsarkalót, Temesvári Irén gépsark­olót és Stefkó János mű­szaki vezetőt. A Tatai Cipőgyár dolgozói válaszolnak a „ Bőripari Dolgozónak“ Mi, a Tatai Cipőgyár dolgozói egyöntetűen válaszolunk a Bőripari Dolgozóban olvasott kritikár­a Mikor a lap üzemünk vezetősége felé kritikát gyakorol és­­rámutat az üzem életén belül előforduló fir­­báikra, úgy érezzük, hogy mi is hi­básak vagyunk. A munkával eléggé elfoglalt vezetőség mellett, nekünk dolgozóknak­­is észre kellett volna v­etteüunk, hogy nem­ forg­adtozn­ak kellően a munkaverseny szervezé­sével, a jól dolgozó szark'tarsaihk ‘ nép­s­zer fiai r­é­sével. " A kritika kemény, de igazságos­­volt. Mi, cipőgyári dolgozók ígér­jük, hogy jó munkával, a munka­­verseny fokozásával, mu­nkamód­­szer átadással igyekszünk a hibak­it kijavítani. ígérjük, hogy a tahiab­lias kellő gondot fordítunk. Ugyan­akkor megkérjük sza­kszervezet­i­,k ■toöxponíi vezetőségét, hogy m­itél gyakrabban látogasson el a Tatai­­ Cipőgyárba és mutasson rá a hi­bákra, hogy azokat kellő 'dobén ' orvosolni tudjuk. Elvtársi üdvözlettel: Tatai Cipőgyár dolgozói Kedves Szaktársaink! Az önkritika nagyon fontos ren­­delőereje a szocializmus építésének! De az önkritika csak akkor igazi, ha a hibákat gyökeresen kiirtjuk. Az üzem vezetősége most is­­,föléj­e húzta a paplant­, mert elsősorban nekik kellett volna megvizsgálniuk a munkájukban felmerülő hibákat, hiányosságokat , és arra töreked­niük, hogy megszüntessék a hibák okait. Helyettük az egyszerű dolgo­zók választ­nak a lapunk legutóbbi számában közölt kritikára. Helyes az önkritika a dolgozók ellenőrzését illetőleg — de miért hallgat a vezetőség? Hallgatással nem lehet megszüntetni a hibákat! Vagy talán az üzemi vezetőség nem is olvasta az említett cikket? Mi tudjuk, hogy olvasták , és olvas­ták a többi üzemekben is. Nemcsak a szerkesztőség, hanem lapunk ösz­­szes olvasói elvárják, hogy a Tatai Cipőgyár vezetősége is foglalkozzon a munkaverseny megszervezésének és nyilvánossságá­nak kérdésével kapcsolatban kapott kritikával. Re­méljük, a legközelebbi számunkban már az üzem vezetőségének a vála­szát is közölhetjük. Szerkesztőség BORIPARI DOLGOZÓ Szabad Nép kiállítás a Munkásmozgalmi Intézetben Ez a kiállítás történelem, a nép sajtójának a történelme. Meg­ismertük az illegális újság szer­­kesztőinek munkáit, az illegális újságot, mikor még sokszorosított petaanyok jelentek meg. A felszabadulás, a Szovjet Had­sereg nyitotta meg az utat ahhoz is, hogy a Szabad Nép, a dolgo­zók sajtója, a nagy tömegek út­mutatója és tanítója legyen. 1945- ben Rákosi elvtárs ezeket mon­dotta: „Harcos útjába elindul a Sza­bad Nép... a Párt központi lap­jának nemcsak hűen, pontosan, színesen kell beszámolnia az or­szág eseményeiről, hanem ezen túl­menően utat kell mutatnia, kezde­ményezni, serkenteni, vezetni kell... fűzze szorosabbra a kap­csolatokat, melyek a hazánkat fel­szabadító Szovjet néphez s nagy vezéréhez SZTÁLIN-hoz fűznek... Legyen a Szabad Nép eleven, tettrekész, szókimondó, buzdító, iránymutató és harcos.« Nem tud dolgozni az a vezető, aki nem merít a Szabad Nép gaz­dag kincsestárából. Nem tud job­ban termelni a dolgozó, aki nem ismeri a Szabad Nép­en keresztül mindennapi problémáinkat. A Sza­bad Nép mindennapi kenyerünk és nélkülözhetetlen, éltető leve­gőnk is. A kiállítás bemutatta a felsza­badult sajtó munkáját is. Meg­ismertük, hogyan készülnek egyes cikkek, láthattuk magát az újság készítését Mi dolgozók érezzük, hogy a Szabad Nép a miénk. Az a sok munkás- és parasztlevél, melyet naponta kap a szerkesztő­ség, azt bizonyítja, hogy szerte az országban nemcsak elődizétői, ha­nem olvasói és segítőtársai van­nak az újságnak. De nemcsak ma­gyar levelezői, hanem számtalan szovjet, cseh, román, lengyel és sok más, részben a kapitalista or­szágokban élő levelezők írásai is azt bizonyítják, hogy a­­ Szabad Nép nemcsak a magyar dolgozók­nak, hanem a nemzetközi béke­tábor harcosainak is kedvelt lapja. VÉRTES LÁSZLÓ Olvasói ankét a Szombathelyi Bőripari Vállalatnál A Bőripari Dolgozó szerkesztő­sége a szombathelyi bőripari válla­lat dolgozóival tartotta meg első ankétját. A dolgozók munkaidő után összegyűltek, hogy meg­beszéljük lapunk munkáját és to­vábbi feladatait. A legnagyobb ér­deklődéssel figyelték a dolgozók eddig is lapunk munkáját, azonban az érdeklődést aktív támogatássá kell fejleszteniük. Több támogatást, több levelet, cikket, bírálatot és tanácsot kérünk az üzemi dolgo­zóktól. Nagy Béla, Kurucz­ István és Papp István szaktársak hozzá­szólásai emelték az ankét színvo­nalát és támogatnak feladatunk, kü­lönösen a munkáslevelezőkkel való foglalkozás tekintetében. Például Nagy Béla elvtárs helyesen magya­rázta meg, hogy a szaklap és a bőripari dolgozók között elevenebbé lehet termi a kapcsolatot azáltal is, hogy az üzem dolgozói csoportosan megbeszélik az egyes számokat, segítenek a híranyagok gyűjtésé­ben és továbbításában. Kurucz Ist­ván szaktárs szerint a sza­kszer­­vezeti vezetők és bizalmiak fontos feladata, hogy közelebb hozzák a lapot a dolgozókhoz. A szombat­­helyi dolgozókkal megtartott anké­­ton azt a tapasztalatot szereztük, hogy a továbbiak során sűrűbben kell a dolgozóink véleményét kérni munkánkhoz. Ezért tervbe vettük, havonta egy egy üzemi olvasói ankét meg­rendezését, mindig más üzentünk­ben. Februárban a Pannónia Szőrme­gyárban beszéljük meg lapunk munkáját a dolgozókkal. Lapunk szerkesztő bizottsága bízik benne, hogy a rendszeres ankétok a dol­gozók tanácsai és bírálata nagy mértékben járul hozzá munkánk megjavításához. 1951 január 31 Az MSZT dokumentációs segítsége a dolgozóknak Komoly hiányosság volt eddig munkánkban, hogy amikor szakmai, szakszervezeti, ifjúsági,­rtóvonalon, vagy bármely más kérdésben a Szovjetunió tapasztalatait szerettük volna megismerni és ezen keresz­tül megjavítani munkánkat — ha konkrét példákra kellett volna támaszkodnunk, nem volt dokumentációs anyagunk, nem volt írásos, a célnak megfelelő ismeretterjesző anyagunk. Ezen segített most az MSZT. Kerületem­ként egy dokumentáció felelős tartja nyilván az anyagot, mely a Szovjetunió fej­ődésének minden vonali­, politikai, gazdasági, ezen belül szakmai versenyek stb.-ben segítséget nyújt, hogy a Szovjetunió tapasztalatait­­átvehessük. Célunk, hogy a dolgozók minden kérdésére válaszolni tudjunk. A mi szakmánk dolgozói igen sokat tanulhatnak a Szovjetunióban élő szak­­társainktól. Ezért kérjük a szaktársakat, hogy minél gyorsabban for­duljanak kérdéseikkel lakóterületük kerületi MSZT dokmerrtációs felelőséhez. Blazsej Józsefné, VI. ker. MSZT dokumentációs felelőse. Az új szakszervezeti alapszabályok eredményeink továbbfejlesztésének fegyvere A Szakszervezetek Országos Ta­­­­nácsa kidolgozta a szakszerveze­tek új alapszabályát, melyet a SZOT IV. teljes ülése fogadott el. Az új alapszabály megszüntette a magyar szakszervezeti mozgalom alapszabályában a szoeiáidemio­­■krata maradványokat. Felszámolta azt, hogy más és más szervezeti felépítése volt, a szakszervezeteik­nek. Különböző volt a segélyek, összege, nem volt egységes a tag­díjfizetés. Ez különösen sok pro­blémát okozott­­az ipari szervez­­kedésre való áttérés után, amikor az üzemen belül az összes dolgo­zók üzem szakmai jellegének­­meg­felelő szakszervezethez kerültek. A szakszervezetek új alapszabály­a a P.B. 1950. július 24-én hozott határozat szellemében készült, ki­fejezi a Párt vezető szerepét. Min­den dolgozónak tisztán kel lát­nia­ , hogy az előttünk álló felada­tokat csa­k akkor tudjuk eredménye­sen elvégezni, ha a szakszervezeti ■alapszabályban lefektetett «köteles­ségeket maradéktalonnul végrehajt­juk és hazapja.3 kötelességünket teljesítjük, amikor törekszünk a magasabb eredmények eléréséért. Az alapszabály meghatározza, Itt igy­an, magyar sza­kszervezetek munkájukat országunk irányító ereje, győzelmeink szervezője, az MDP vezetésével végzik. A szak­­szervezetek a Párt­ köré tömörítik a dolgozó tömegeket és mozgósít­ják ők­et a népgazdasági tervek teljesítésére és túlteljesítésére, a szocializmus felépítésére, népünk anyagi és kulturális felemelésére.« Az alapszabály ezen meghatáro­zását kell minden szervezett dol­­gozónak a gyakorlati muzik útján alkialmazni." Keményen kell szembe­nézni a nehézségekkel, acélos arca­­lajttal leküzdeni azokat, mert a­z, aki harcol a magasabb termelé­kenység átéléséént, h­alrool a se­­lejtcsökkentésen keresztül a jobb minőségért, az anya­g­azarlás meg­szüntetés­éért, az a szakszerveze­teik alapszabályaiban lefektetett kötelességeiket teljesíti, mert arra kötelezi őt a szakszervezet tag­­sága. . Gerő elvtárs 1950. május 31-i­­beszédében meghatározta nép­gazdaságunk fejlesztésének leg­közelebbi feladat,azt, rámutatott a normák lazaságára, elavultságára, melyek a további fejlődésünk fék­jévé­ váltak. Azóta végrehajtottuk a norm­arendezést, amely elősegí­tette az ötéves tervünk első évé­nek sikeres teljesítését­. A nor­a­­rendezés u­tán a Párthoz va­ló ra­gaszkodását fejezte ki és hazafias­­köteless­­g­ét teljesítette az a szer­vezett dolgozó, aki túlteljesítette normáját, javította munkája minő­ségét, aki nem hallgatott az ellen­ség suttogásaira, h­anem­ a jó pél­da­mutatással verte az­t vissza. A Táncszc­s-börgyár kikészítő műhe­lyében, ahol a dolgozók 30 százaléka november hónapban ne­m tudta teljesíteni a normát, ma már csak 1­2 dolgozó van hetenként, aki 100 százalékon alul termel. Hogy­­ érték ezt el? Úgy, hogy a műhely­ben dolgozó szakszervezeti aktivá.t­, Csóka László vb-tag, Kovács Er­zsébet, Kosztol Ilik László, Foc­ht István, JUrienszki­ Józsefné, Sajmno­­vics Pál szakszervezeti bizalmiak szoros kapcsolatot teremtettek a műhely poliakinával és műszaki vezetőivel és így a mű­hely dolgo­zóit eredményese­n tudták mozgó­sítani a magasabb­­teljesítmények eléréséért, ők maguk személyes jó­­példáva­l jártak elől a­­termelés­ben, a munkamódszerátadásban. Fod­d István szakszervezeti bizalmi munkamódszerét átadta Hadar Vilma szaktársnőnek, aki új mun­kás a műhelyben, ezáltal teljesít­ményét ISSN 140 százalékra emelte. Ez az eredmény azért is nagy, mert a m­unkamódi szerátorlás előtt ezen a gépen állandóan 100 száza­lékon alu­l teljesítettek. A műhely összes dolgozói harcolnak Pártunk Kongresszusára tett felajánlások túltelj­esí­tésként, mert tudják, hogy­ez hazafias kötelességük, a szer­veze­tt dió gőzök legfőbb kötelessé­gei : a békéért minden erővel har­colni. De még sok tennivaló van, hogy minden szervezett dolgozó tisztán lássa az új alapszabály jelentősé­gét­. Ezért, hogy­ ezen a téren a lemaradásokat behozzuk, elsősor­ban minden bizalminak kell har­colnia az alapszabályban lefekte­tett­ kötelességek tudosításáért és betartásáért. Kása István, a Bőr­­konfekció bizalmija, ahelyett, hogy a bizalmi tanfolyamon való aktív részvétellel biztosítaná elméleti fejlődését (és így nagy segítséget kapna a gyakorlati munkában­­. határozottan kijelenti, hogy őt nem érdekli a bizalmi t­anfólyam­. Az ilyen szakszervezeti aktívák nem ismerik a r­ólad!,v itathat, nem ismerik a szakszervezeti alapsza­bályban biztosított jogaikat és a szakszervezeti­­tagok féötelesség­eit,, nem j­árnaik elől jó­­ példával. Az ilyen jobboldali szociáldemokrata álláspontokat ki kell irtani szak­­szervezeti mozgalmunkból, csak így biztosíth­atjuk a PB határozatának végrehajtását és teremtjük meg a tömegek aktív­­kapcsolatait Pár­tunkkal, mely döntő feltétele elért eredményeink továbbfejlesztés­é­nek. SZATMÁRI LÁSZLÓ Előjegyzés Lenin Műveinek I. kötetére Lenin elvtárrs halálának 27. év­fordulóján, 1951. január 21-én je­li®.­ m­eg a Szikra kiadásában Lenin összegyűjtött Művek magyar nyelvű kiadásának első kö­tete. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége azért határozta el Lenin összes Műveinek magyar­­nyelvű kiadását, hogy tanulni vágyó dolgozóink a legteljesebb gyűjte­ményből tanulmányozha­ssák Lenin Műveit, amelyeken a kézminim­izmus harcosainak milliói nevelkedtek és nevelkednek­­ma is. Lenin Müvei magyar nyelvű kiadá­sának I. kötete Lenin elvtársnak az orosz forradalmi munkáspárt meg­teremtéséért folytatott harcai első éveiben, 1893—1894-ben irt műveit tartalmazza. Lenin Müvei egyes kötetei korlá­tolt példányszámban jelennek meg, ezért Lenin Művei gyűjteményes kiadására a Szikra előjegyzést in­dított. Előjegyezni lehet január 15-től az üzemi, pártszervezett Szikra ter­jesztőknél, a Szikra könyv- és pro­­pagandaanya­g-terjesztő, valamint a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Válla­lat fiókjaiban.

Next