Bőripari Dolgozó, 1961 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Élenjáró szakszervezeti aktivisták Benyuska Imre, a Dunai- Klein Emilné, a Táncsics Kmetz János, a Rákospalopagyár sz. b. számvizsgáló bi- Bőrgyár sz. b. gazdasági fele-tai Bőr- és Műanyagfeldolgozózottságának elnöke. Nagy jelese. Nevezett munkáját 1950 , , , , . . , sgítséget ad a bizottságnak a óta a legnagyobb megelége- sz■ b■ gazdasági telepomos gazdasági munka végdésre, szorgalmasan és lelki-lese. Ezt a feladatát 1951. óta réséhez, ismeretesen végzi, látja el közmegelégedésre. Legyen végre rend a színválasztékban Avagy: Miért nem fekete a fekete? Iparunk és vállalatunk ebben az évben növelte erőfeszítését annak érdekében, hogy a belföldi és külföldi igényeknek egyre nagyobb modell- és színválasztékban tudjon megfelelni. Az elmúlt évekhez képest, az idén már megsokszorozódott a bőrök színválasztéka, s így a cipőipar nagyobb mértékben tud eleget tenni a ráháruló feladatoknak. A szélesedő színválasztékban történő bőrfelhasználás azonban két irányú, komoly problémát vetett fel üzemünkben és az egész cipőiparban. Vállalatunk a felsőbőranyagszükségletét részben a Bőrellátó Vállalattól, részben pedig közvetlen a bőrgyáraktól rendeli meg. Az iparvezetés részéről született olyan határozat, — amelyet elvben helyeselünk is —, miszerint azokat a bőrféleségeket, amelyeket a Bőrellátó Vállalat készletén tart, közvetlen nem lehet megrendelni bőrgyáraktól, hogy ne keletkezzen fölös lerakodás a készletező vállalatnál. Az a tapasztalatunk, hogy a Bőrellátó Vállalat pl. egyes színekben különböző bőrgyárak által gyártott azonos színszámmal szerepeltetett bőrféleséget szállít és ezek minden bőrgyártól függően, jelentős szín- és árnyalati differenciát tartalmaznak. A mi gyárunk a múlt negyedévben mintegy 15 000 négyzetméter fekete marhabokszot rendelt meg és nagyrészt a Bőrellátó Vállalattól. A fekete marhabokszot kaptuk: Újpesti, Táncsics, Pécsi és a Simontornyai Bőrgyár gyártmányaiból. A pécsi fekete marhaboksz szürkésfekete, a simontornyai bogárfekete, az újpesti fényes, lakkszerű fekete, míg a Táncsics Bőrgyár fekete marhaboksza kékes árnyalatú. Ilyen színárnyalat, eltérésekkel, mondhatni, a legkomolyabb gyártási problémáink merülnek fel, mert szinte megoldhatatlan az egy gyártási terven belül, egy partin, sokszor egy pár cipőn belül is elkerülni a keveredést és az eltérő színű alkatrészek összeszerelését. Mindezekből bármilyen jó minőséget gyártunk, mégsem felel meg a cipő az export- és belföldi követelményeknek. Ugyanezt elmondhatjuk a 487- es színű marhabokszról, vagy egyéb pasztellszínű marhabokszokról is. Több szempont mellett, ezek a tapasztalatok is arra késztetnek bennünket, hogy növeljük a közvetlen bőrgyári szerződéskötések mértékét. Sajnos, ezen a területen sem jobbak a tapasztalataink. A bőrgyárak egy-egy bőrszínt sokszor partinként más-más árnyalatban hoznak ki, de nem ritka az, hogy egy bőrön belül is jelentős árnyalati eltérések mutatkoznak. Ilyen példával találkozunk a Táncsics Bőrgyár 421-es marhabokszánál vagy a Simontornyai Bőrgyár 184-es színű marhaboksznál, de mondhatnánk tovább is, minden bőrgyárnál fennáll az ilyen hiba. Az a kérésünk, hogy az iparvezetés és a bőrgyárak dolgozói vizsgálják meg az általunk fölvetett ezirányú problémákat, teremtsenek olyan helyzetet, hogy egységesítsék az egyes színeket és ezzel nyújtsanak számunkra fokozottabb segítséget a minőség megjavítása, az export, valamint a belföldi követelmények teljesítése érdekében. Barna Lajos Duna Cipőgyár, megvezető AZ XJJ EV első napját az egész világon ünnepként köszöntik az emberek tartozzanak bármely társadalmi osztályhoz, politikai irányzathoz, vallási felekezethez. Ilyenkor leszámolnak az óesz-tendővel, a múltnak egy szakaszával és készülnek az új év eseményeire. S ki tagadná, jobbat, eredményesebbet remélnek. Az egész világon, a világ minden nyelvén ismert ez a kifejezés: boldog új évet kívánok. 1941. december 31-e volt. Az élet háborús mederben folyt. Készletgazdálkodás, jegyrendszer. A kocsmák, vendéglők, bárok, színházak csalogatták a közönséget. Feledtetni akarták a szovjet frontra hurcolt hazánkfiait, a hétköz napok szűken mért egységes kenyerét, a sovány élelmiszeradagokat, a fasiszta rablóháború hátországának fárasztó robotját, az ifjúság köze-I Ie20 levente foglalkozásait. EZEN a napon a Dob utca 90- ben összegyűlt százegynéhány cipészmunkás, hogy együtt felejtse az óévet és tanúja legyen az új év érkezésének, amelytől a munkásság sorsának javulását remélte. A résztvevők valamennyien harcos, meg nem alkuvó szervezett munkások voltak, akik tudták, hogy a boldog új évet nem elég kívánni, azért keményen meg is kell küzdeni. Sőt azt is tudták, hogy az új, az 1942. esztendő még nem hozza meg a boldogságot, de a felszabadulásért vívott harc fontos állomás lesz. Ma sokan elcsodálkoznának, ha olyan szilveszterimulatságot látnának. Az egyetlen ital a tea volt. Nem, mintha bárkinek is a résztvevők közül nem esett volna jól egy pohár bor vagy sör. A józanul »mutatásnak* , akkor elsősorban , elvi oka volt — bár az anyagiak is szűk határtt szabtak a munkás igényeinek. Va-s cserét sem leheltett rendelni. Ki- ki elosztotta otthonról hozott falatjait, s mindenkinek jutott annyi, hogy reggelig kibírta vele. Ezen a »mulatságon« nem az volt a fő kérdés, hogy mit lehet enni, inni. Mégis mindenki jól érezte magát mert harcostársai körében lehetett. Senki nem tágított reggelig. MŰVÉSZEK nem léptek fel. De felléptek versmondó munkások akik mindenki másnál hivatottabban és hitelesebben tolmácsolták Petőfi, Ady, József Attila verseit a szabadságról. S a közönség együtt énekelte a kórussal a munkásmozgalom harcos dalait. Tóth Jóska lejátszotta a Szvjetunióba hozott lemezeit. Horváth Miska ismertette a szovjet front eseményeit és kilátásait. Miként ma örülnek az emberek, ha az algériai szabadságharcosok, vagy a laoszi hazafias erők győzelmeinek hírét veszik, úgy örültünk, csak még jobban annak a hírnek, hogy a Vörös Hadsereg Moszkvánál megállította a hitleri hordákat. Pontban éjfél ■ kor a mandolinosok — Fazekas Pali vezényletével eljátszották az Internacionálét, a munkásság rendőrileg tiltott és üldözött nemzetközi himnuszát. AKI OTT volt, tanúsíthatja: ez a pár perc volt az est csúcspontja. A zenekar tagjainak arcán büszke öntudat ült. Tudták, hogy bátor, elszánt lépésre vállalkoztak. Az emberek szemében könnyek jelentek meg, mély csendben hallgatták a zenét, hogy minden ütem, minden hang jól emlékezetükbe vésődjön. Egy sem volt közülük, aki óvatosságra intette volna a zenekart. Mindenki részese volt egy kitörés leírhatatlan érzésnek, ami nem pusztán a Horthy-fasiszta rendszerrel való múló dacolást tartalmazta, hanem elsősorban azt az osztályöntudatot, amelyet a fasiszta elnyomók a Tanácsköztársaság óta soha sem tudtak kiölni a munkásokból. Sem szép szóval, sem erőszakkal, sem propagandával, sem kardlappal, sem kenetteljes papokkal, sem brutális csendőrökkel. A harcostársak arcára, könnyektől párás szemére volt írva a munkásszív érzése: gyűjtjük az erőt a rabláncok széttépésére. S e harcban nem leszünk egyedül; velünk van, értünk is harcol a Vörös Hadsereg. EZEK a gondok, gondolatok töltötték meg tartalommal az 1941—1942. év találkozását. Igen, józanul »mulattunk« át egy szilveszteri éjszakát, de akkor még nem volt sok okunk a mulatozásra: kemény csata előtt álltak a munkások, s ez a csata nem tűrte a mámort. Kendernal János A számvizsgáló bizottság segíti az alapszerv pénzügyi munkáját A számvizsgáló bizottság feladata és felelőssége 1960. július 1-től megnövekedett az alapszervek önállóságának és pénzügyi hatáskörének kibővítésével. Az eddiginél sokkal körültekintőbben kell tevékenykednie, hiszen fokozottabban felelősek az ellenőrzések végrehajtásáért. Az alapszervek új gazdálkodási rendje a Szegedi Cipőgyárban is új feladatot jelentett. Helyesen jártunk el A legnagyobb problémát az új tagdíjbélyeg ellátási rendszer bevezetése okozta abban a vonatkozásban: a szükséges pénz mndig időben rendelkezésre álljon, hogy a bizalmiaknak mindig időben és megfelelő menyiségű tagdíjbélyeget tudjunk kiadni. Emellett azonban ne kössük le felesleges bélyegkészlettel az alapszerv pénzét. A nehézség gyökere az volt, hogy dolgozóink többsége a 26-i fizetés alkalmával vásárolta meg bélyegét, s félő volt, hogy az elszámolások nem bonyolódnak le úgy, hogy még hó végéig a következő havi bélyeget megvásárolhassuk. Ezen úgy segítettünk, hogy egy fél hónappal előbbre hoztuk az elszámolási időszakot. A bizalmiak a 26-i fizetés előtt kapják meg a bélyeget és a következő hónap 11-e után számolnak el, így biztosítva van, hogy azok, akik a 11-i fizetés alkalmával vásárolják meg tagdíjbélyegeiket, már a tárgyhavi kötelezettségüket fizethetik, másrészt már a 26-i fizetés előtt meg tudjuk vásárolni a következő havi bélyeget. Ez a megoldás a gyakorlatban jól bevált, s véleményünk szerint helyesen jártunk el. További megoldandó feladat volt a pontos, megbízható tagnyilvántartás. Ez sok gondot okozott, mert a bizalmiak pontatlanul, vagy hiányosan töltötték ki a bizalmi lapokat. A nyilvántartás felülvizsgálatára jó alkalom volt az új tagdíjbesorolás. Ezzel együtt revidiáltuk a nyilvántartást, a bizalmi értekezleten nyomatékosan felhívtuk a bizalmiak figyelmét a bizalmi lapok pontos kitöltésére. A bizonylati fegyelem jó A gazdasági önállóság fokozásával bevezetett új elszámolási rendre való áttérés semmi nehézséget nem jelentett. A pénztár és banknapló vezetése megfelelő, a bizonylati fegyelem jó, a könyvelési zárás időben történik. A szorosan vett számvizsgáló bizottsági feladatokkal kapcsolatban arról szeretnék számot adni, hogy milyen ellenőrzéseket végeztünk az elmúlt évben. A könyvelés és a pénztár ellenőrzését havonta végezzük. Félévenként szúrópróbaszerűen ellenőriztük a leltátnyilvántartásokat. A tagdíjbesorolást ugyancsak szúrópróbaszerűen ellenőriztük. Itt egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az átlagkeresetek kiszámítása helyesen történt-e, másrészt, hogy a besorolásokat az átlagkereseteknek megfelelően végezték-e el. Számvizsgáló bizottságunk soron következő nagy feladata tevékenyen részt venni az alapszerv 1961. évi költségvetésének kidolgozásában. Ez a munka alapvető fontosságú, hiszen a költségvetés helyes és jó elkészítése egy évre megszabja az alapszerv gazdasági munkáját. Tanács és segítés Ahhoz, hogy a számvizsgáló bizottság jól lássa el feladatát, elengedhetetlenül szükséges, jó legyen az együttműködés az alapszerv és a számvizsgáló bizottság között. Ez vállalatunknál a legteljesebb mértékben érvényesül. Az alapszerv vezetősége minden gazdasági vonatkozású ügyben kikéri a számvizsgáló bizottság véleményét, minden gazdasági intézkedést közösen megtárgyalunk, s nem történik a gazdálkodásban olyan esemény, melyről a számvizsgáló bizottság ne tudna. Ez a jó együttműködés nagyban megkönnyíti munkánkat mind az ellenőrzésben, mind abban, hogy tanácsainkkal, észrevételeinkkel segítsük az alapszervet gazdasági munkájában. A további jó együttműködés jegyében kezdjük az új évet, hogy zökkenőmentes gazdasági munkával valósítsuk meg célkitűzéseinket dolgozóink és népgazdaságunk érdekében. Dr. Marines Ferenc, számvizsgáló bizottság elnöke, Szegedi Cipőgyár A közgazdasági rovat Az elmúlt években megnövekedett a vállalatok önállósága, többek között a bérgazdálkodás területén is. Ezzel egyidejűleg a szakszervezeteik feladata és hatásköre is bővült. A szakszervezetek jogait a bérezéssel kapcsolatosan, az 1065/57. számú kormányhatározat tartalmazza. Ennek érdekében a vállalat igazgatója csak a szakszervezeti bizottság egyetértésével végezheti el a műszaki és adminisztratív dolgozók besorolását, a teljesítménybérezési formák (időbér, darabbér- prémium) stb., bevezetését, illetve megváltoztatását. Ahhoz, hogy a bérezési kérdésekben a szakszervezet állásfoglalása tükrözze a dolgozók véleményét, feltétlenül szükséges az érintett dolgozók véleményét kikérni. Több üzemben ezt kényes kérdésként kezelik, de már néhány üzemben kialakították azt a jó módszert, hogy a tervezett bérügyi intézkedések bevezetése előtt, a szakszervezeti bizottság tagjai egy-egy üzemrészben megvitatják a dolgozókkal. A viták során elhangzott javaslatokat, észrevételeket összegyűjtötték és hasznosították az intézkedések végleges kidolgozásánál és bevezetésénél. Az ilyen viták után a szakszervezeti bizottság is könnyebben tudta kialakítani véleményét, megalapozottabbak voltak a javaslatai és érvényesült a kollektív bölcsesség. Meg kell azonban mondani, hogy egyes helyeken a viták elfajultak demagóg követelődzéssé. Ezt nem a rosszindulat, hanem a hozzá nem értés eredményezte. Ebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy csak abban az esetben lehet eredményeket ezen a területen elérni és a hibákat megelőzni, ha szakszervezeti aktíváink és valamennyi dolgozónk tisztában van a szocialista bérezés néhány legfontosabb alapelvével. Ennek érdekében Közgazdasági Osztályunk elhatározta, hogy a dolgozóink zömét foglalkoztató és időszerű bérjellegű kérdéseket az újságunk hasábjain megvitatunk. Ilyen lenne többek között az egyenlő munkáért egyenlő bér kérdése, amit az idősebb szaktársak vetettek fel. Hasonlóan a minőségi bérezés alkalmazása, továbbá az átlagbérgazdálkodás előnyei és hiányosságai. Az említett cikkek közlésével kettős célunk van. Elsősorban az, hogy a szaktársak előtt tisztázódjanak egyes bérpolitikai intézkedések előzményei, okai, szükségessége, és célja. Másodszor szeretnénk elérni, hogy a szaktársak észrevételeiket és javaslataikat — a leközölt cikkekkel kapcsolatosan — megírják szerkesztőségünknek, hogy a jó tapasztalatok hasznosításával még a meglevő hiányosságokat is megszüntessük. Közgazdasági Osztály PANNÓNIA SZŐRME I-es TELEP Az szb. január 3-án foglalkozott a munkaverseny továbbfejlesztésével. A szocialista cím elnyeréséért való vetélkedés előre lendítette a munkát. A brigádvezetőkkel megbeszélték, hogy vállalásaikat már most az év első napjaiban tegyék meg. PÉCSI BŐRGYÁR Zöldhegyi Józsefet, a vállalat gépkocsi vezetőjét az évek óta tartó balesetmentes vezetéséért a Közlekedési Minisztérium arany fokozatú kitüntetésben részesítette. TISZA CIPŐGYÁR Az év első munkanapján jan. 2-án a vállalat 101,5 százalékra teljesítette tervét. SZEGEDI SZŐRME A szakszervezeti bizottság ajándékkal kedveskedett Sárközi Jánosnénak, aki hosszabb ideje kórházi ápolásban részesült. SZEGEDI CIPŐGYÁR A fenyőfa ünnepen sok gyerek gyűlt össze a vállalat kultúrtermében. Az I és III éves ipari tanulók rövid műsorral kedveskedtek az apróságoknak és nagy volt az öröm, amikor a télapó megajándékozta őket. — Viszlá-Pista! Legközelebb munkaidőben hívjál fel, met akkor jobban ráérek...