Bőripari Dolgozó, 1963 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

fluo mepa Jósol a műszaki fejlesztési és intézkedési terv Régi gyár a Pannónia Szőrmeárugyár. Az idők folyamán gyakran toldozgatták, s a termelés is igen nagy mértékben nőtt itt az elmúlt években. A műhelyek, üzemrészek korszerűsítése, elmaradt. Az elmúlt esztendőben komoly rekonstrukció kezdődött a Pannónia gyárban. A körülbelül 46 millió forintos beruházás elsődleges célja a munkakörülmények javítása, a dolgozók üzemegészségügyi helyzetének javítása. öltözők, fűrdők Az üzem mellett levő épületben 23 szolgálati lakás van. Ezt lebontják, helyette modern lakásokat építenek nem meszsze a gyártól. A régi lakások helyére szociális épület kerül Ebben lesz az új ebédlő, konyha, kulturház. Az ezreleteket női, férfiöltözők, mosdók. Az alsó vizesműhelyek — nyersbőr, mosó, csávás stb — dolgozói részére a korszerű követelményeknek megfelelő fekete, fehér öltöző is helye kap. Régi vágyuk teljesül ezzel a Pannónia gyáriaknak, hiszen a jelenlegi öltöző kicsi, az épület süllyed, s így a repedező falakat szinte hetenként kell javíttatni. Az ebédlő, ami ma egyben kultúrházként is szerepel ugyancsak szűkös, korszerűtlen, megérett már a lebontásra. A felújítási munka során a karbantartók is új központi műhelyt kapnak, s kijavítják a meglevő, elhanyagolt gáz- és csatornahálózatot, új vízkivételi művet építenek. Enyhül a zsúfoltság Az üzem túlzsúfoltsága igen sok gondot okozott már eddig a gyár vezetőinek, sok kellemetlenséget a dolgozóknak Különösen éreztek a speciál vasalóműhely dolgozói. A bőrök panofixálása során a fehérre kidolgozott bőrt formatinnal kezelik, s 200—220 fokos hőmérsékleten vasalják. Ezáltal természetesen a bőr párolog. Ezt a szennyezett levegőt el kell szívni, a jelenlegi . megoldásokkal azonban nem tudják biztosítani a huzatmentes szellőzést. A felújítás során körcirkulációs elszívási rendszert alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az elszívott szennyezett levegőt, megtisztítva, visszatáplálják, így meleg levegő kerül vissza is. Az előzetes tervek szerint a sok megelőző kísérlet, próbálkozás után ez adja a megoldást a huzatmentes üzem biztosításához. Az új szellőzési rendszer kialakítása igen nagy gépi berendezést kíván meg. Ezt bizonyítja az is, hogy az épületben egy emeletet csak ezek a berendezések foglalnak el. Megvalósulás előtt A szép terv megvalósítása ugyan nem megy máról holnapra, de — hiszen az építők a gyár üzemelése közben dolgoznak — egy-egy kézzel fogható eredmény már kezd látszani. Az új lakóház már készen van, s január folyamán beköltözhetnek új otthonukba a lebontásra ítélt épület lakói, így a szociális épület alapozására csak ez után kerülhet sor. Addig azonban dolgoztak a speciális vasalóműhely építésén. Zömében már ez a munka is elkészült, hiszen jelenleg a gépek szerelése van folyamatban, s eszerint még az eeső fél évben visszaköltözhetnek a műhely dolgozói, ideiglenes helyükről. Természetesen ezeknek a feladatoknak a megoldása igen sok nehézséget, gondot okoz, így például megoldást kellett találni az építkezés ideje alatt a dolgozók étkeztetésére. Ma már a Táncsics Bőrgyárból kapják az ebédet a pannóniások az új konyha elkészültéig. Tóth Károly A bizalmi példát mutat Jutka néni, így hívják fiatalok és öregek azt a kedves, mosolygós szemű asszonyt, akinek hollófekete hajában alig jelzi az idő múlását egy-két ősz hajszál. A Cserzőanyag- és Rostműbőrgyár festéktelepén dolgozik, ő adja ki az anyagot a cipőgyáraknak. Naphosszat áll a, festékes vödrök és tartályok mellett, kezében a keverőkanál, mér, számol, de készségesen abbahagyja a munkát, s szalad mosolyra szája, ha valamelyik dolgozó zavarja, mint bizalmit, mert „Jutka nénitől“ tanácsot akart kérni, vagy véleményt. Harmincnyolc ember ügyesbajos dolgait igazgatja Kapós Zoltánná, ad írt a fájó sebekre, az életmarta gondokra. Bálra készülnek a lányok, milyen ruhát vegyenek, Jutka néni a divatot is ismeri, segély kellene, Jutka néni azt is elintézi, de ha kell szigorú is, nem ismer fegyelmezetlenséget, rendetlenséget, nem nézi el szakszervezeti tagok hibáit sem. S mégis szeretik, talán éppen ezért az igazságszeretetéért, no meg a mélységes emberségéért. Amikor 1955-ben a vállalathoz került, sokkal kevesebb ember dolgozott a telepen. Azóta 38-ra szaporodott a létszám, és tegyük hozzá Jutka néni érdeme, hogy valamenynyien szakszervezeti tagok, szervezett munkások. Itt ismeretlen a hátralék, a tagdíj-elmaradás, mert fizetéskor veszi a borítékot és viszi a bélyegeket, no meg a jó szót, kedves mosolyt. Még nem illeti a néni elnevezés, de ő nem tiltakozik ellene, mert ez a szó a szeretet, a megbecsülés jele. S mi azt kívánjuk Jutka néninek még sokáig maradjon ilyen kedves, mosolygószemű jó bizalmija a telep dolgozóinak az ő Jutka nénijük. „Gépcsúcsforgalom” az Újpesti Bőrgyárban Ez a legmegfelelőbb jelző, hiszen decemberben sorra érkeztek keletről, nyugatról a hatalmas ládákba csomagolt modern gépek. Az új szárítóberendezés Olaszországból jött. Jelenleg szerelik és január 15-re át is adják. A 2 darab csehszlovák hidraulikus bőrvasaló gép is megjött. Az egyik már fent van a második emeleten, szintén szerelik. Hazai gyártmányokat is kapnak. Az egri Lakatosárugyár már leszállította a korszerű bőrkenőszalag szárítóberendezését. Az újpesti bőrgyáriók azonban nem mindent várnak a külvilágból. Van törekvés a helyi erőik felhasználására is Házilag készítettek egy automata festékszóró gépet. Megállja a helyét ez a masina bármelyik külföldi gyártmányával is. Összesen novemberben, decemberben több mint négymillió forint értékű gép érkezett a gyárba, amelyek nagy részét januárban és február elején már üzembe is állítják. Télapó a Cserzőampatszsisárban A vállalat dolgozóinak gyermekeit karácsonykor műsoros esten látták vendégül a kultúrteremben. A gyermekek — miként a kép is tanúsítja — jól érezték magukat és kellemesen szórakoztak. Figyelmesség Régi dolog, hogy senki sem örül az értekezleteknek, különösen, ha egy hétre három is esik. Azonban az értekezletsorozatban mégis volt egy olyan, amelyre szívesen mentem, és jól eső emlékkel gondolok vissza minden egyes mozzanatára. Még decemberben történt az eset, hogy meghívót kézbesítettek számomra, melyet a Vöröskereszt helyi szervezete adott fel és ankétra hívta az önkéntes véradókat. Abban az időben már csaknem értekezletmérgezést kaptam, de ide mégis elmentem. Nem is csalódtam. Már a terembe lépéskor vöröskeresztes aktívák barátságos mosollyal fogadtak és virággal díszített asztalhoz ültettek. Pár percnyi várakozás után megkezdődött az ünnepség. Az önkéntes véradókat Pintér főorvos meleg szavakkal üdvözölte. Elmondotta, hogy Szolnok megyében ez az első ilyen jellegű ünnepség. Éppen ezért nagy gonddal szervezték meg, mert kellemesebb érzés adni, mint kérni, különösen, ha sürgős vérátömlesztésre van szükség. Makai Lászlóné Tisza Cipőgyár Bizalom övezi a nőfajtács munkáját Tapasztalatok a Pannónia II-es telepén A NŐK EGYENJOGOSÍTÁSA a mi rendszerünkben elsősorban azokat a hátrányokat küszöbölte ki, amelyeket a múltban elszenvedtek. Asszonyaink és leányaink a férfiakkal egyenlő eséllyel és jogokkal vehetnek részt a közélet és a munka minden területén. De megértették, hogy a jogokkal kötelességek is járnak, s amikor a jogokkal élnek, nem feledkeznek meg a kötelességekről sem. Mit jelent ez a gyakorlatban, például a Pannónia Szőrmekikészítő Vállalat csepeli telepén, ahol a szakszervezeti bizottság kötelékében Orosz Lajosné nőfelelős Irányítása alatt működik a nőbizottság. Molnár Károly szb-titkár úgy jellemezte a nőbizottságot, mint az üzemi szakszervezet legjobban működő kollektíváját, amelyre mindig és mindenben lehet számítani. CSAK A KÖTELESSÉGÜNKET TELJESÍTJÜK a közösséggel szemben — így mondja Orosz Lajosné, a múlt év márciusa óta látja el ezt a nagy körültekintést igénylő társadalmi munkát. — Van elég dolgunk, bajunk bőven, hiszen az üzemben dolgozó 450 nő közül mindig akad, akinek ügyében el kell járni, tanácsot adni, vagy segítségére lenni. Szerencsére a pártszervezettől, a szakszervezettől és az üzemi vezetőségtől minden támogatást megkapunk, ami nagyon megkönnyíti a munkánkat. Szorosan együttműködünk a KISZ üzemi szervezetével is, hiszen nálunk 150 fiatal nő dolgozik. Minden műhelyben van egy bizottsági tagunk, aki nemcsak a munkatervünket igyekszik végrehajtani — mondotta Oroszné —, hanem lelkiismeretesen foglalkozik egyénileg is társaival, őszinte szóval fordul hozzájuk, s azok bizalommal felelnek. Tudják, hogy itt nem sematikus agitációról van szó, nem csupán a társadalmi munka lélektelen végrehajtásáról, hanem minden tettükben érvényre jut a legnemesebb cél: törődni az emberrel. — Bizonyára példákkal is alá tudja támasztani állítását? — Talán nézze meg a legutóbbi munkatervünket. A FELSOROLT PONTOK KÖZÖTT ezeket olvashatjuk: aktív munkát végzünk a nyugdíjas-találkozó megrendezésében. S valóban. Sok szeretettel és rendszeresen foglalkoznak a találkozón felül is a nyugdíjasokkal. Nemrég búcsúztatták Kiss Antalnét. A tiszteletére rendezett ünnepségre bizonyára élete végéig emlékezni fog. De azt is tudja, hogy az üzem kapuja soha nem zárul be előtte. A munkatervben szerepel a TIT előadássorozat is, melyet a nőtanács a KISZ-szel együtt szervez. Mégpedig olyan sikerrel, hogy a nők nagy számban látogatják ezeket az előadásokat. A gyermekpszichológiáról, a gyenge idegzetű gyermek neveléséről, a nők egészségügyéről és a politikai előadásokon kívül sok más érdekes témáról hallanak előadásokat a dolgozók. S az előadások után a nőtanács tagjai elbeszélgetnek a hallottakról, s megvitatják az egyénekre vonatkozó kérdéseket. Oroszné elmondta, hogy ilyen előadás után egy férjhez menés előtt álló leány fordult hozzá házassági tanácsokért. S az a tény, hogy a legbizalmasabb kérdésekkel is hozzájuk fordulnak, bizonyítja a nőtanács jó munkáját. DE NEMCSAK HÁZON BELÜL, hanem túl a kanun is tevékenykedik a nőtanács. Patronálják a Kaffka Margit leányotthont, s különös szeretettel foglalkozva azokkal, akiket a látogatási időben senki nem keres fel. Színházjegyeket vesznek a leányoknak, közös kirándulásra viszik őket, s egy-egy asszony vendégül látja a »kedvencét". Egy leányt már kihoztak az otthonból, aki szorgalmasan família a szakmát filyan családias kapcsolat alakult ki a leányok és a nőtanács tagjai és aktívái között, amiért a legnagyobb elismerést érdemlik. NEM AZ VOLT A CÉLUNK, HOGY MINDEN ténykedésükről beszámoljunk, hiszen a terhes anyákkal való törődésen, a brigádmozgalom segítésén, a munkaversezjje mozgósításán és sok minden más munkájukon keresztül állíthatnánk ki kitűnő bizo-Egy üzem termelésének alakulásában mindig sokat számít az, hogy milyen az idősebb és fiatalabb dolgozó kapcsolata. A Minőségi Cipőgyár II-es telepén kerestünk fel néhány olyan dolgozót, akik pár évvel ezelőtt ipari tanulók voltak, de most már a régi szaktársaik útmutatásával a termelésben becsületesen megállják a helyüket. Mezei Ferenc a Simon Ferenc Bőr- és Cipőipari Iskolát tavaly végezte. Jeles volt a bizonyítványa és a gyakorlati munkát ebben az üzemben végezte. Most talpszélmarógépen dolgozik, de bármelyik reszortra teszik, mindegyik munkakört jól ismeri. Ezt pedig — mint mondja — elsősorban az idősebb Szakmunkásoknak köszönheti, akik színes lélekkel segítették. Különösen Gallai József az, aki szeretettel foglalkozik a fiatalokkal. Terve most az, hogy szeretné a Cipőipari Technikumot elvégezni. — Szorgalmas, csendes, igyekvő fiú a Feri — jegyzi meg Gallai József, a tanító — most már kitűnő szakmunkás és minden reszortot rá lehet bízni. Rendszeresen kikéri a tapasztalabbak véleményét, tanácsát, nyítványt a nőtanácsnak. Csak megemlékezni akartunk egy olyan kollektíváról, amelyik megtalálta helyét a szocialista társadalomban, hogy annak erős láncszemeként segítse a további építést. M. L Szedő Anna az ősszel fejezte be az iskolát és bőrdíszműves akart lenni. De most már nem siránkozik rajta és nem bánta meg, hogy végül is cipész lett. Érdekesnek tartja a munkát, mert változnak a modellek, fazonok, színeik, s ez nem ad egyhangúságot a munkájának. Keresetével elégedett, szeret szórakozni, táncolni, mint a vele egykorú fiatalok. Minden vágya, hogy ebben az üzemben dolgozzon mindig. T. M. Régi és fiatal dolgozók kapcsolata Szedő Anna Mester és tanítványa: Gallai József, Mezei Ferenc Izotópos vizsgálatok a Kutató Intézetben Az intézet már több mint egy évtizede működik és nemrég egy izotóp-laboratóriummal bővült. Az izotóp-laboratórium feladatáról és munkájáról kérdeztük dr. Kerese Istvánt, a műszaki tudományok kandidátusát. — Mielőtt izotópegységünk munkájáról beszélnék, meg kell jegyeznem, hogy az intézet hat egységre tagozódik, így az izotóp-laboratórium csak egyike a közös célokért dolgozó hat egységnek. Ezt azért kell megjegyezni, mert vannak, akik az izotópok alkalmazását túlozzák, szinte misztifikálják. Az izotópok kétségkívül korszerű eszközök, de azért csodákat nem várhatunk, hanem hosszas kutatómunkával érhetünk el velük eredményeket. — Az izotópos és radioaktív vizsgálatok hogyan segítik az ipari problémák megoldását? — Feladatunkat nagyjából két részre osztjuk: egyrészt a bőrgyártás kémiai, technológiai folyamatait vizsgáljuk. Másrészt a bőr fehérje kémiai változásait ellenőrizzük a cserzést megelőző gyártási folyamatokban. E munkák nagyon szépek és igyekszünk az ipar előtt álló feladatok megoldását elősegíteni. — Jelenleg milyen konkrét kísérletek folynak? — Megkezdtük egyes műcserző anyagok vizsgálatát, hogy az iparnak megadhassuk használhatósági fokukat. A legalább tízféle legfontosabb műcserző-anyagok közül egyet ebben a negyedévben vizsgálunk. Ezt a munkánkat dr. Tóth Géza, a kémiai tudományok doktora is segíti, akinek jelentős tudományos eredményeit elsősorban a Pécsi Bőrgyár hasznosítja. A műcserzőanyagok mellett a segédcserzőanyagokat például a lignotan elnevezésűt is tanulmányozzuk. Ezután végezzük el az egyenletesen tömörített mesterséges bőr előállításával kapcsolatos kutatásainkat — fejezte be nyilatkozatát dr. Kerese István kandidátus. Ismét a Táncsics Bőrgyári melegvizekről Már írtunk a bőrgyáriak panaszáról, amely jogos, hiszen a fürdőben nem kapnak elegendő melegvizet. A vezetők ígérete majd az új kazán megoldja. Két hónap telt el és a panasz, panasz maradt. Van már igazgatói utasítás, hogy műszakváltás időszakában ne használják az üzemekben a melegvizet üzemeltetésre — legalább addig, amíg bekapcsolják az új kazánt — de hiába. Ellenőrizni persze lehetetlen, hogy melyikművezető tesz ilyet, mindenesetre nagyfokú embertelenség is kell az ilyen tetthez. Csak egyszer kapnánk el valakit, aki kiengedi a melegvizet, levinnénk a Duna-partra és ott jeges vízben megfürdetnénk, majd megtudná, hogy milyen kellemetlen hideg időben, hideg vízben zuhanyozni. Magunk között szólva, a melegvízellátás egyre sürgetőbb, vagy talán úgy képzelik, hogy majd a nyáron megoldódik? B. Gy.